Sztojka Attila kormánybiztos: „Brüsszel célja a nemzeti kormány megbuktatása. Ez nem fog sikerülni, és ezt látják a roma közösségen belül is!”

Nyitókép: Mandiner / Mátrai Dávid

„Az a jó, ha nem kampánytéma a romaügy, hiszen nemzeti sorskérdésről van szó. Kellenek a nemzeti minimumok, mint például a gyermekeink védelme, a határon túli magyarság támogatása vagy a szuverenitás, illetve az energiafüggetlenségünk védelme. Ebbe a sorba tartozik a cigányság fel­emelkedésének szükségessége is” – hangsúlyozza lapunknak Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, fideszes parlamenti képviselő. Úgy látja, mára bebizonyosodott, hogy a romaügyet is lehet a nemzet javára fordítani.

Mi a különbség a jobboldali és a balliberális megközelítés között ebben a kérdésben? – vetjük fel. Szerinte leginkább az, hogy a jobboldali, keresztény­konzervatív értékrend erőfor­rásként tekint a cigány közös­ségre, partnernek, a nemzet részének tartja az országért való munkálkodásban, a baloldali kormányok viszont szo­ciális, szegénységi problémának vélték. Így 2010 előtt a segélyezés és a diszkrimináció elleni fellépés jelentette a fő vonalat, ám ezzel a politika kiszorította a cigányságot a közösségből, hiszen különálló entitásként tekintett rá. Szakpolitikai szinten ez úgy csapódott le, hogy a romáknak adományokat és többletjogokat adtak, ezzel azonban konzerválták az érintettek kiszolgáltatottságát, amit a statisztika is mutat.

Az adatok alapján ma kétszer annyian dolgoznak a cigányság körében, mint a Gyurcsány-kormányok alatt – a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszköze tehát egyértelműen a foglalkoztatottság, szinkronban a képzésekkel. Ha munka van, minden van: megélhetés, családi biztonság, önbecsülés, valódi jövőkép; ez a jobboldali recept – hangsúlyozza Sztojka. Felidézi, hogy 2010 előtt nem ez volt a jellemző, Gyurcsány Ferenc maga mondta, hogy el lehet innen menni. „Egy miniszterelnök, aki nem hisz a saját országa felemelkedésében, nem tudja meggyőzni a társadalmat arról, hogy érdemes küzdeni egy élhetőbb hazáért.”

De akkor miért vette át a kormánypárti nyilvánosságban a romák reprezentációját Kis Grófo vagy Győzike? – hozunk fel egy közkeletű kritikát az utóbbi évekből. „Én másként közelíteném meg. Az elmúlt tizennégy évben számos eredmény született ezen a téren, ugyanakkor nem szűkítettük le a nemzetiségi kérdésre. A kulcs a minél szélesebb körű társadalmi felzárkózás és érvényesülés volt.” A felvetésre Sztojka egy kérdést is feltesz: „Az nem lehetséges, hogy az említett személyek és még sokan mások elismerik a közösségüket érintő eredményeket, s ezért vállalják fel, melyik politikai oldalban látják az érdemi megoldást?”

A kormánybiztos szerint egyébként a kabinet kicsit szemérmes, hiszen rengeteg életutat be lehetne mutatni, amely igazolja a romapolitikában rejlő potenciált. Az előrelépés mindig az egyén és a közösség erőfeszítése nyomán következik be, a lehetőségeket azonban a kormány által kialakított keretek adják, és erre büszkének kell lenni –hangsúlyozza.

A Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat adatai is azt mutatják: jóval többen jutnak be cigányként a felsőoktatásba, mint korábban, a diplomások aránya megkétszereződött, egyre többen végzik el az alapszintű oktatást is. Sztojka hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társadalomban ne számítson, ki milyen nemzetiséghez tartozik. „Ez a polgárosodás folyamata, amely akkor is elindult, ha az ellenzék tagadja. Sok még a teendő, de az eredményeket nem szabad eltagadni – véli a képviselő. – A cél, hogy a teljesítmény legyen a mérce, az esélyt pedig mindenkinek meg kell adni.”

A hároméves kortól kötelező óvodától kezdve a Biztos Kezdet Gyerekházakon és az ösztöndíjakon át a munkavállalást segítő programokig számos intézményesült kezdeményezés segíti a hátrányos helyzetű, illetve cigány fiatalokat. A politikus elmondása szerint emellett egy friss pályázat is támogatja a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását a nagyobb cégeknél: a vállalkozások bértámogatásban és képzési hozzájárulásban részesülnek. Hozzáteszi: kiemelten fontos teendő a lakóhely és a munkahely közötti közlekedésben meglévő akadályok leépítése, ebbe a Belügyminisztérium és civil szervezetek közreműködésével immár évek óta zajló program is bekapcsolódik.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg a közelmúltban azt a romáknak dedikált vállalkozásfejlesztő központot Kiskunhalason, amely az első az ilyen intézmények sorában. A miniszter arról beszélt, hogy a kormány „másként gondolkodik”, hiszen az egyén helyett a családot, a külföld helyett a magyarokat, a segély helyett a munkát helyezi előtérbe. A tárcavezető elmondta, hogy a kiskunhalasi létesítmény fő célja a hátrányos helyzetű emberek, köztük kiemelten a romák elsődleges, azaz nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésének, érvényesülésének támogatása.

Sztojka Attila úgy fogalmaz, hogy aki kellően mobilis és rátermett, ma el tud helyezkedni a munka­erőpiacon. Jelentősen visszaszorult a közfoglalkoztatottak száma és a munkanélküliség is. „De még így is van egy réteg, ahonnan sokan nem tudnak továbblépni, kikeveredni a szürkegazdaságból, a szó jó értelmében vállalkozni. Több százezer ember be tudna még kerülni az elsődleges munkaerő­piacra, ehhez azonban adminisztratív segítség kell. Mit jelent az, hogy üzleti terv, könyvelés vagy ügyvitel? Sokan az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, pedig van bennük szándék a továbblépésre. Kifejezetten nekik alakítottuk ki, az érintettek megkérdezésével, igényeik feltérképezésével ezt a központot, amit majd országszerte több követ minden régióban. Ez tehát egy pilot projekt” – részletezi a kormánybiztos.

A központok elősegítik majd, hogy a romákból vállalkozók váljanak. Miben más ez, mint az inkubátorházak? A kezdeti időszakban ingyenes szolgáltatásokat is nyújtanak, sőt az intézménynek dolgozó menedzserek a terepre is kimennek, hogy kapcsolatba kerüljenek az érintettekkel, felmérve a szükségleteiket. Projektmenedzserek, könyvelők, jogászok, informatikusok támogatják a környékbeli hátrányos helyzetű személyeket, akik szeretnének versenyképes vállalkozóvá válni – foglalható össze a lényeg. A központ kialakítását többéves előkészítés előzte meg.

Sztojka szerint arra, hogy a vendégmunkások ne vegyék el a cigányok elől a munkalehetőséget, a hasonló kezdeményezések mellett épp a Fidesz–KDNP által beterjesztett és elfogadott törvénycsomag ad garanciát. A kormányhivatalok feladata ennek megfelelően megvizsgálni, van-e olyan személy itthon, aki alkalmas az adott munkakör betöltésére, s csak akkor lehet vendégmunkást alkalmazni – ráadásul csak időlegesen –, ha ezt a lehetőséget kimerítette az érintett munkaadó. Így a hazai érdek és a gazdaságfejlesztési ösztönzők összeérnek a kormány célkitűzéseinek megfelelően – mondja a képviselő. Szerinte azok az országok, amelyek nem a nemzeti értékeikre és erőforrásaikra építenek, a megmaradásukat kockáztatják.

Az országgyűlési képviselő annak kapcsán, hogy nem csak a gazdasági területen fontos az előrejutás, kitér arra is: egymilliárd forinttal támogatja a kormány az autentikus cigányzenét játszó zenészeket, ezzel pedig a roma kultúra megőrzését, erről a minap született döntés. „Ezzel szemben például a budapesti városvezetés egyáltalán nem törődik a területtel, két DK-s polgármester a kerületéből szabályosan kiűzött cigányzenekarokat. Pedig ez a turizmus szempontjából is rossz lépés. Mindez szimbolikusan mutatja, mire számíthatnak a hazai romák a baloldaltól, s mire a nemzeti kormánytól” – magyarázza. Úgy látja, a Momentum és a DK Brüsszelben sem a magyar érdeket képviseli, mert egymással versengve követeli hazánk megbüntetését az uniós intézményektől. „Ez elfogadhatatlan! Azok, akik akadályozzák az uniós források megérkezését, többek között a hátrányos helyzetűek lakhatási és munkaerőpiaci körülményeinek a javítását is hátráltatják. Az érintetteknek persze mondhatják, azért nem kapják meg a nekik járó támogatást, mert úgynevezett jogállamisági problémák vannak. A kettő nem függhet össze, ráadásul a kifogások mögött valójában politikai célok húzódnak meg, mégpedig a nemzeti kormány megbuktatása. Nem fog sikerülni, ezt látják a roma közösségen belül is” – fogalmaz a fideszes politikus.

Hangsúlyozza: a nemzetiségi önkormányzati választás esetében is fontos, hogy tisztázzák, ki kap külföldi támogatást. Az előző években az Országos Roma Önkormányzatot botrányok sora tépázta meg, a testület jó ideje anyagi gondokkal küzd, az előző elnököt tetten érték, amint kenőpénzt fogadott el egy parkolóban. Sztojka szerint alapjaiban kell megújítani a szervezetet, hogy újra hiteles képviselője legyen a legnagyobb hazai nemzetiségnek. Úgy véli, erre csakis a saját tevékenységével hitelesített Cigány Közösségek Szövetsége képes. A több civil szervezet összefogásával, sikeres sportolók, termelők, iskolaigazgatók és művészek bevonásával létrejövő csoportot egyébként Sztojka Attila vezeti, de szerinte nem ez a lényeg, hanem a szakmai megalapozottság és a közösség javáért való munkálkodás. A sokáig a Fidesszel szövetségben tevékenykedő Lungo Drom, amely „kapott egy nagy lehetőséget, hogy tegyen a hazai romákért”, ezúttal nem indul a nemzetiségi választáson.

„A működőképesség érdekében a Cigány Közösségek Szövetségének ne pusztán többsége, elsöprő többsége legyen az ORÖ-ben” – vázolja a célt az elnök. Megjegyzi, hogy a felhalmozott adósságállomány miatt anyagi motiváció szóba se jöhet a leendő képviselőknél. Előbb a tartozást kell rendezni, tiszteletdíj csak utána lesz, vetíti előre.

Sztojka Attilát nemrég az 58 ország képviselőinek közreműködésével 1971 óta tevékenykedő International Romani Union nevű nemzetközi érdekszervezet alelnökévé választották, ami szerinte elismerés a nem a Soros-féle meg­közelítésben érdekelt csoport részéről a magyar kormány cigánypolitikájának, s ez a minapi szkopjei kongresszuson is érzékelhető volt. „Örömmel tapasztaltam, a családra és a hagyományokra építő konzervatív gondolkodást milyen széles körben elismerik, ebben mi is aktívak lehetünk” – fűzi hozzá.