Európa egyre inkább támogatja a háborút
Az európai vezetők azonban nem osztották teljesen a kínai óvatosságot, és inkább a megosztó stratégiát látták a kínai fődiplomata szavai mögött, amellyel Európát le akarja választani a szövetséges Egyesült Államokról.
A NATO főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a mai napig nem ítélte el az orosz agressziót, és ebből az alapállásból nehezen lesz értelmezhető egy kínai béketerv.
A béke csak akkor jöhet el, ha Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását
– szögezte le Jens Stoltenberg.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője vasárnap találkozott Vang Jivel, és arra kérte, hogy közeledő moszkvai látogatásán győzze meg Putyin elnököt a háború abbahagyására és a valódi békefolyamat elkezdésére.
A francia elnök beszédében kizárta, hogy a jelenlegi helyzetben béketárgyalásokat lehetne kezdeményezni a Kremllel, míg a német kancellár – aki nemrég még óvatos volt – nyíltan újabb modern haditechnika (tankok) átadását javasolta európai kollégáinak Ukrajna számára.
A biztonságpolitikai konferencia borús légkörében egy szektor képviselői nem osztották a pesszimizmus, ezek pedig a fegyvergyártó vállalatok voltak – írta elemzésében a Politico. Mint az uniós portál megjegyzi, az ukrajnai háború példátlan módon megsokszorozta a fegyvervásárlási kedvet és ezzel a konkrét fegyverzetgyártási megrendeléseket. Az államok fegyverkeznek, a NATO-tagállamok pedig hirtelen megteszik azt, amit évekig elsunnyogtak:
teljesítik NATO-vállalásukat, megemelik védelmi költségvetésüket a GDP két százalékára,
valódi hadseregeket kezdenek felépíteni, mert a háborús fenyegetés 2023-ra valóssá vált.
„Ha a németek is hirtelen rádöbbennek a világ jelenlegi geopolitikai állapotának veszélyeire, az az a pillanat, amikor mindenki elkezdhet aggódni” – írta a Politico szerzője, cikke címének is beszédes mondatot gyártva: „Ez annak a világnak a vége lehet, amelyet eddig ismertünk”.
Nyitóképen: Zelenszkij ukrán elnök videóbeszéde a müncheni konferencián (fotó: Thomas KIENZLE / AFP)