Háborús feszültségben van a nyugati világ

1963 óta rendezik meg minden évben Münchenben a világ vezető biztonságpolitikai dzsemborijét (Münchner Sicherheitskonferenz), amelyen állami vezetők, kormányzati emberek, katonai vezetők, biztonságpolitikai szakértők egy szabad vitafórumon tudják megtárgyalni koruk legnagyobb geopolitikai kihívásait.

Hetven országból mintegy 350 szakember gyűlik össze a bajor fővárosban. A rendezvény mottója: „Béke a párbeszéden keresztül” – amely 2023-ban meglehetősen utópisztikus távolságba került. Orosz állami tisztségviselőket nem is hívtak a szervezők.

A hétvégén megrendezett konferencia a háború nagyon is konkrét fenyegetettségének jegyében telt,

Ráadásul a müncheni helyszín adott egy hátborzongató történelmi filtert is a képhez: itt fogadták el 1938-ban a hírhedt müncheni egyezményt, amelyben az európai hatalmak területi engedményeket biztosítottak a hitleri Németország számára annak reményében, hogy a Harmadik Birodalom nem megy tovább, és ezzel az európai status quo megtartható lehet – nem lett. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár február 18-án beszédet mond Münchenben  –  forrás: SVEN HOPPE / dpa Picture-Alliance via AFP

„Háborús bűnös” Góliát és „áldozat” Dávid

A konferencia tónusát rögtön megadta a Kijevből pénteken videón bejelentkező Volodimir Zelenszkij nyitóbeszéde: az ukrán elnök újabb fegyvereket kért, és többször nyomatékosította, hogy lehetőleg „azonnal”, mert mint fogalmazott, „gyorsaságra van szükségünk”.

Zelenszkij Dávid és Góliát bibliai küzdelméhez hasonlította az ukrán-orosz katonai szembenállást. Felhívta a figyelmet, hogy Putyin stratégiája az, hogy az elhúzódó háborúval

Zárógondolata pedig az volt hogy Ukrajna jövője nem lehet más, hogy a tagság az EU-ban és a NATO-ban.

A tétet tovább emelte az amerikai alelnök, aki Oroszországot „emberiesség ellen elkövetett bűnökkel” vádolta. Kamala Harris részletesen felsorolta azokat az eseteket, amelyek azt bizonyítják, hogy az orosz hadsereg szisztematikusan támadta az ukrán polgári lakosságot, és ezzel szándékosan háborús bűncselekményeket követett el. Az alelnök arra kérte a résztvevőket, hogy kötelezzék el magukat arra, hogy igazságot szolgáltatnak az áldozatoknak. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy egy orosz katonai vereség esetén az Egyesült Államok arra készül, hogy szövetségesei támogatását elnyerve az orosz politikai és katonai vezetést egy olyan nemzetközi törvényszék elé állíttassa, amilyen egykor számon kérte a délszláv háborúk bűneit a szerb katonai vezetésen.

Volodimir Zelenszkij bejelentkezése február 17-én Kijevből a müncheni biztonságpolitikai konferenciára  –  forrás: Thomas KIENZLE / AFP

Ázsia is puskaporos hordó

A biztonságpolitikai konferencia másik forró témája a csendes-óceáni térségben tapasztalható fegyverkezés, feszültségnövekedés volt. Tajvan a kulcsszó, hiszen ha lesz forrpont, amely mentén egy soktényezős, sokszereplős konfliktus kitörhet, az éppen a vitatott hovatartozású szigetország ügye lehet.  

– kezdte vészjóslóan felszólalását a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg arra hívta fel a figyelmet, hogy miként az orosz energiaforrásokra, úgy a kínai kereskedelemre való túlzott ráutaltság is veszélyes lehet a jövőre tekintettel Európa számára. Mint fogalmazott, ezekben az időkben a legfontosabb, hogy senkinek sem szabad éket verni a NATO-tagállamok közé, és Európának és az Egyesült Államoknak ki kell állniuk egymásért.

A kínai külügyminiszter hozzászólása hasonlóképpen komor felhangokkal bírt, ahogy azonnal leszögezte: Tajvan a kínai államterület része, amely soha nem volt önálló állam, és a jövőben sem lesz az.

Vang Ji a hétvégén Münchenben  jelentette be, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő rövidesen egy kínai béketervet fog nyilvánosságra hozni, amellyel hitük szerint rendezhető lehet az orosz-ukrán „konfliktus” (a kínaiak az oroszokhoz hasonlóan nem használják az ukrajnai katonai eseményekre a háború kifejezést).

A kínai külügy vezetője kevésbé burkolt módon

ugyanis ezt a konfliktust egy nagyobb geopolitikai játszma részeként fogja fel, ezt a nagy játszmát pedig éppen ellenük, Kína ellen folytatja. „Ezt a kiterjedt háborúságot meg kell állítanunk” – hívta fel a figyelmet, egyúttal józanságra kérve az európai államokat.

Európa egyre inkább támogatja a háborút

Az európai vezetők azonban nem osztották teljesen a kínai óvatosságot, és inkább a megosztó stratégiát látták a kínai fődiplomata szavai mögött, amellyel Európát le akarja választani a szövetséges Egyesült Államokról.

A NATO főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a mai napig nem ítélte el az orosz agressziót, és ebből az alapállásból nehezen lesz értelmezhető egy kínai béketerv.

– szögezte le Jens Stoltenberg.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője vasárnap találkozott Vang Jivel, és arra kérte, hogy közeledő moszkvai látogatásán győzze meg Putyin elnököt a háború abbahagyására és a valódi békefolyamat elkezdésére.

A francia elnök beszédében kizárta, hogy a jelenlegi helyzetben béketárgyalásokat lehetne kezdeményezni a Kremllel, míg a német kancellár – aki nemrég még óvatos volt – nyíltan újabb modern haditechnika (tankok) átadását javasolta európai kollégáinak Ukrajna számára.

A biztonságpolitikai konferencia borús légkörében egy szektor képviselői nem osztották a pesszimizmus, ezek pedig a fegyvergyártó vállalatok voltak – írta elemzésében a Politico. Mint az uniós portál megjegyzi, az ukrajnai háború példátlan módon megsokszorozta a fegyvervásárlási kedvet és ezzel a konkrét fegyverzetgyártási megrendeléseket. Az államok fegyverkeznek, a NATO-tagállamok pedig hirtelen megteszik azt, amit évekig elsunnyogtak:

valódi hadseregeket kezdenek felépíteni, mert a háborús fenyegetés 2023-ra valóssá vált.

„Ha a németek is hirtelen rádöbbennek a világ jelenlegi geopolitikai állapotának veszélyeire, az az a pillanat, amikor mindenki elkezdhet aggódni” – írta a Politico szerzője, cikke címének is beszédes mondatot gyártva: „Ez annak a világnak a vége lehet, amelyet eddig ismertünk”.

Nyitóképen: Zelenszkij ukrán elnök videóbeszéde a müncheni konferencián (fotó: Thomas KIENZLE / AFP)