Emberhez nem méltó állapotban kell élniük a Drégely utca 12 bérlőinek: düledező falak, patkányoktól hemzsegő pince, csótányok, poloskák, salétromos falak és mindent beborító gomba- és penésztelepek. Az épület és ennek megfelelően benne a lakások önkormányzati tulajdonban vannak, a kerület vezetése 2021-ben a szakértőkre hivatkozva határozatilag döntött úgy, hogy le kell bontani a Drégely 12-t, ám ez egyelőre nem történt meg.
Komfortot nem ismerő vidék
A lakások nagyjából fele már üresen áll a házban, ezekbe nem is költöztetnek új lakókat, hiszen az eredeti terv az volt, hogy rövid időn belül lebontják a rettenetes állapotban lévő épületet, ahol szintenként közös mosdó van, a lakások többségében nincs mellékhelyiség.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Annak érdekében, hogy az épület ne dőljön össze, több helyen aládúcolták a lépcsőházat. A két részre osztott gang hátsó részéből lehetett, régen a cselédlépcsőn keresztül lejutni a pincébe, ezt teljesen ki kellett támasztani, nehogy összeomoljon. A lakók szerint többször is patkányok másztak elő a pincéből, emiatt több helyen csapdát állítottak a rágcsálóknak.
Gégény Péter a kerület ennek a körzetéért felelős fideszes politikusa a Mandiner kérdésére elmondta, hogy a bérházban jelenleg nagyjából ötvenen élnek, ez a bérház a környéken jelenlévő legrosszabb állapotban lévő épülete. Állítása szerint Baranyi Krisztina megígérte, hogy lebontják az épületet és az ott élőket a kerület jobb állapotban lévő lakásaiba költöztetik.
Ez volt a kerület vállalása, azonban nem történt semmi”
– közölte Gégény, aki szerint a polgármesterék először a járványra, majd a „kormányzati elvonásokra” hivatkozva késleltették a kivitelezést.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Szavai szerint az önkormányzatnak több milliárd forintja van félretéve, amiből meg lehetne oldalni a bontást. Ottjártunkkor az ott élők közül többen is arról panaszkodtak, hogy a bérlakásokban lévő állapotok miatt lettek betegek, egyikük azt mondta, asztmás rohamai vannak.
A lakások többségében, az enyémben is rendszeresen vannak csótányok, ez elviselhetetlen”
– mondta a Mandinernek az egyik ott lakó.
Az itt élők átlagosan 10-15 ezer forintot (plusz rezsi) fizetnek átlagosan az önkormányzatnak a lakhatásért. Egyikük elmesélte, nem sokkal látogatásunk előtt egy kislányra majdnem ráesett a vakolatból egy jókora darab.
Alig pár méteren múlott, hogy nem lett tragédia”
– jelezte.
Több lakásba is beengedést kaptunk, ahol áldatlan állapotok uralkodnak: súlyos beázások, penész és gomba lepte el a plafonokat. Az egyik emeleten lakó idős nő azt mondta, lyukas az eresz és ömlik a lakásába a víz. Másikuk, Marika azt mesélte, hogy már több mint fél évszázada lakik a házban, a lakásában nincs mosdó és önköltségen építtetett be egy zuhanytálcát. Állítása szerint, ahol modernebb bejárati ajtók vannak, azt mind önköltségen szereltették be a bérlők.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Gégény Péter lapunknak kiemelte, a IX. kerület vezetése úgy kapott bizalmat az itt élőktől a 3,5 évvel ezelőtti önkormányzati választáson, hogy az egyik kiemelt projektjük és ígéretük volt az, hogy a tömbrehabilitációs programot elindítják és végigcsinálják.
Közbiztonság kifogyott, biztonság nem is volt
A Drégely 12. a drogosok egyik kedvence területe lett, a lakók szerint többször kellett már a rendőröket kihívni, ugyanis a gangra rendszeresen bemerészkednek a függők. Betörniük nem kell, mert a helyiek arról panaszkodnak, hogy az utcafronti ajtó évek óta nem működik, állandóan nyitva van, bárki bármikor bemehet.
A lakók panaszaira reagálva az önkormányzat beszereltetett egy nagy vasrácsot a belső gang előtti falra, azonban a lakók szerint kulcsot nem kaptak hozzá.
Éjszaka nem merünk sokszor vécére menni”
– panaszkodtak.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Terv van, megoldás nincs
Telefonon elértük Takács Máriusz önkormányzati képviselőt, aki '19-ben a Drégely utca körzetét nyerte meg. A politikus elmesélte, hogy a Drégely utca 12. szám alatt lévő épület bontása mellett az érv nem az volt, hogy olyan rossz állapotban van. Állítása szerint a ház maga meglepő módon szerkezetileg nincs annyira vészes állapotban.
Még akár fel is lehetne újítani, de ez a kétudvaros megoldás annyira szörnyű, hogy a bontás a legcélszerűbb, semmi szín alatt ne tartsunk meg egy ilyen épületet”
– indokolta, miért lett két éve bontársa ítélve az épület.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Arra a kérdésre, hogy azóta miért nem indult meg a kivitelezés, az önkormányzati képviselő jelezte, a házak állapotát műszaki állapot alapján rangsorolta a kerület. Információi szerint jelenleg négy-öt épületnek a kiürítése jelenleg is zajlik.
Egyszerűen ez a ház még nem került sorra”
– folytatta és kijelentette, nagyságrendileg kétmilliárd forint, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő házat kiürítenek, ledózeroltatnak vagy felújítanak.
Takács Máriusz szerint Ferencvárosban nagyjából hatvan darab olyan önkormányzati bérház van még, amit vagy bontani, de legalább felújítani kell. A politikus jelezte, minden fórumon azt sürgeti, hogy ezeket az épületekkel történjen valami, mert saját szemével látja, milyen állapotok uralkodnak belül.
Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
Mindenhol azon lobbizok, hogy a Drégely utca 12. legyen a soron következő”
– jelezte.
Bár pontos számokkal Takács nem tudott szolgálni, hogy az idei évben mennyi pénz lesz a tömbrehabilitációra, bízik benne, hogy el lehet különíteni erre pénzt,
„de sajnos más házak is vannak a sorban, melyek rosszabb műszaki állapotban vannak”.
A Mandinernek az önkormányzati képviselő jelezte, tervben van egy olyan megoldás is, hogy megváltják a bérlők részére a lakásokat, amennyiben nem tudnak számukra cserelakást biztosítani, mivel lecsökkent a bérlakásállomány Ferencvárosban.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a Kossuth rádióban hangsúlyozta, az új intézkedéssel kontroll alatt lesz a települések pénzügyi mozgása, de a Gyurcsány-párt már gazdasági csődöt emleget, és félti az önkormányzatok autonómiáját.
Az ETO és a Ferencváros is magabiztos győzelmet aratott a női kézilabda Magyar Kupa szombati elődöntőjében, így a vasárnapi fináléban igazi sztárparádé várható.
Szándékosan figyelmen kívül hagyom a politikai vonatkozást, mert laktam én is önkormányzati bérlakásban jó sokáig.
Ha nem felel meg, tessék elköltözni!!! temérdek albérlet van szerte az országban. Továbbá figyelmükbe ajánlom, hogy még ha az önkormányzat fel is újítja a házat, meg fogja joggal, a bérleti díjakat.
Nem muszáj senkinek egy mai viszonylatban csövesputriban lakni. Csak akinek ez az igénye. és mielőtt a pénzkérdéssel reagálnának, mások akik emberibb albérletben laknak, igen sok pénzt fizetnek havonta. A lakhatás költségekkel jár bizony
A városképet meghatározó eklektikus, szecessziós épületek kívül-belül mállanak, rohadnak. A felújítás csillagászati összegeket emésztene fel, a lakástulajoknak nincs pénzük. Kívülről bármennyire is jól néznek ki az ódon bérházak és paloták, az utcafronti nagypolgári lakásokat leszámítva mindig is egészségtelen volt ezekben élni. Elég a gangos udvaraikra betévedni: sivár, lehangoló környezettel szembesülünk. Külső szemmel persze lehet ebben is a szépséget meglátni, csak aztán az illető kimegy onnan és hazamegy. Amit felújítanak, abból jobbára szálloda lesz, vagy lebontják és a helyén egy jobb életkörülményeket kínáló lakóépületet emelnek. Habár vannak szép példák a monarchiakori épületek lakóházként való felújítására, a 21. században folyamatosan haladni fog az előző századforduló körüli épületállomány lecserélése. Kivételt jelenthetnek a főutak és fontosabb utcák, ahol turisztikai szempontból is indokolt lehet a régi házak megőrzése amíg csak lehet és természetesen a védettség alatt álló ingatlanok.