Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
„Az oroszok katonai és politikai célja az lett, hogy Ukrajna semmilyen szempontból többet ne jelenthessen számukra fenyegetést. Ha ez az ország elpusztításával jár, akkor azzal, ha az elfoglalásával, akkor azzal.” – Hoznak-e ukrán oldalon áttörést a nyugati harckocsi-szállítmányok? Tartalékait tekintve melyik harcoló felet sürgeti jobban az idő? Somkuti Bálint válaszol a Mandiner Világrend adásában.
***
Amerikának sikerült Oroszországot meggyengítenie Ukrajnában, a nyugati katonai segítség azonban nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna katonai győzelmet arasson. A háborút a létszámfölény, a lőszer- és harcieszköz-ellátottság döntheti el, és mindhárom területen hosszútávon az oroszok állnak jobban: óriási hidegháborús lőszertartalékaik vannak, és élőerőben is van utánpótlásuk, másfél millió tartalékosuk van még.
A Nyugat nem fog kihátrálni Ukrajna mögül, az ukrán hadsereg haditechnikai és pénzügyi támogatása folyamatos lesz, de az eddigi harckocsi-felajánlások azt mutatják, hogy a nyugati haditechnika nem tudja megfordítani az egyre inkább érvényesülő orosz fölényt.
2023 kora tavaszán mindkét szemben álló fél hadműveleteket fog kezdeményezni, az oroszok a Donbaszra koncentrálnak, és várhatóan a felmorzsoló taktikájukat folytatják majd, hogy lebontsák az ukrán haderő harcképességét. Moszkva célja az, hogy mindenáron elérje, hogy Ukrajna ne jelenthessen többé katonai és politikai veszélyt Oroszország számára.
Milyen hadműveletek várhatóak 2023 kora tavaszán? Kinek milyen veszteségei vannak? Mit akar ebből a háborúból kihozni a NATO?
A műsor vendége: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--