Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz továbbra is szüksége van Törökország jóváhagyására.
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati „gyalázatos” Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza - nyomatékosította.
Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen
A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.
A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására.
A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.
A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.
(MTI)
Nyitókép: EMIN SANSAR / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Mohamed, az eritreai származású támadó munka után támadta meg a 16 éves lányt, aki épp hazafelé tartott, miután lekéste a buszt.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
