Rossz hír a baloldalnak – 2006 óta nem tudja senki megelőzni a Fideszt

A Nézőpont Intézet minap közzétett felmérése szerint hatalmas előnnyel vezet a Fidesz a támogatottsági versenyben, ahogy a Medián friss kutatása is azt támasztja alá, hogy az ellenzék a kanyarban sincs a népszerűséget tekintve. 

Pedig a jelenlegi energiaválságot figyelembe véve sokan arra tippeltek, hogy a kormánypártok radikális népszerűségvesztést könyvelhetnek majd el, de a jelek szerint a Fidesz támogatottsága erősen válságálló. Olyannyira, hogy nagyon vissza kell mennünk az időben olyan kutatási eredményhez, amely más párt elsőségét mérte. 

A fordulat éve

A felmérések szerint a Fidesz-KDNP még 2006-os baloldali győzelemmel zárult választások, és az azt követő megszorítások bejelentése után – de még az őszödi beszéd kiszivárgása előtt – vette át a vezetést – akkor még a szocialistáktól. A Gyurcsány Ferenc vezette MSZP 48 százalékos eredménnyel nyerte az akkori választást, a 42 százalékos Fidesz-KDNP előtt.

Ám az MSZP ekkor örülhetett utoljára ekkora támogatottságnak, hamar megfordultak az arányok, már 2006 nyarán több százalékkal lehagyta őket a jobboldal, de Gyurcsány Ferenc beszédének nyilvánosságra kerülése végképp a szakadékba taszította a szocialista pártot, amelyre a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz már több mint, húsz százalékot vert 2006 őszén.

Amikor zárult az olló

Az MSZP pedig nem is tudott kimászni már a gödörből, a különbség pedig a két párt között 30 százalékos lett, amit aztán először a 2009-es európai parlamenti választás „hitelesített” : a Fidesz-KDNP 56 százalékot szerzett az MSZP 17 és az akkor feljövő Jobbik 14 százalékával szemben. Ezután már nem volt meglepetés a 2010-es kétharmados győzelem,

Az év végén a Századvég szerint a biztos szavazó pártválasztókat 65 százaléka szavazott volna a Fideszre, míg az MSZP-re csak 17. A biztos szavazók közötti hatvan százalékos támogatottságot aztán tovább tartotta a Fidesz 2011-ben.

Egy évvel később viszont hullámvölgybe került, olyannyira, hogy egészen szűkre zárult az olló a kormánypártok és az MSZP között.

Együtt sem ment

Egy évvel később, a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme után a kormánypártok még tovább erősödtek, többen szavaztak volna rájuk, mint a választáson – bár ezt többen a győzteshez húzás jelenségével magyarázták.

A kutatásokban mért növekvő előny a 2019-es európai parlamenti választásokon nyert újra igazolást, ahol a Fidesz 52 százalékot szerzett, a 16 százalékos, második DK előtt.

Az ellenzék az egyetlen maradék lehetőség felé nyitott, és 2020-ban úgy döntött, hogy együtt méretteti meg magát a két évvel későbbi országgyűlési választáson, így a közvélemény-kutatók is együtt kezdték kezelni a közös listán induló a balliberális oldalt. Az ellenzéki pártok, a támogatottsági eredményeiket összeadva, már meg tudták közelíteni a Fidesz-KDNP-t, sőt 2021-ben több kutatás is azt mérte, hogy baloldali előválasztás előtt átvették a vezetést, de a lendület nem tartott sokáig,

Így fordultunk rá 2022-re, amely elhozta a negyedik kétharmados Fidesz győzelmet.

Ahogy pedig a többi választás után, most sem változott semmi, holott a kormányoldalnak minden eddiginél súlyosabb problémákkal kellett megküzdenie. A Fidesz támogatottságának azonban az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult gazdasági válság sem ártott – ahogy azt a fent említett friss közvélemény-kutatások is jelzik. 

***

Nyitókép: a Fidesz nagygyűlése Debrecenben 2014. április 5-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)