A Pax Americana fő ellensége pont Amerika – bemutatták az új Kommentárt

A földrajz visszalopódzott életünkbe, Kelet-Európa Ázsia kaputérségévé válik – idézte fel bevezetőjében Horváth Szilárd műsorvezető a Kommentár új számának főbb gondolatait a lap bemutatóján, a Magyar Nemzeti Múzeumban. L. Simon László főigazgató, a lap alapító szerkesztője és Békés Márton főszerkesztő köszöntője után a vendégeket kérdezték: Csizmadia Norbertet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét, Biró Andrást, a XXI. Század Intézet kutatóját, Galló Bélát, a XXI. Század Intézet tudományos munkatársa és László Andrást, a nemzetközi kapcsolatok szakértőjét. 

Csizmadia Norbert szerint a mostani Kommentár-szám rendkívül izgalmas lett, hiszen arra épül, hogy

A korszakváltás már 2013-ban elindult, ekkor a tech cégek megelőzték az eddigi olajvállalatokat, átvette a legnagyobb stratégiai cégek helyét. Ebben az évben Kína elindította azt az Egy övezet, egy út kezdeményezést, amelynek lényege, hogy a tengerekről a szárazföldre hozza a fejlődés tengelyét. Ezzel elindította Kína azt az infrastrukturális befektetési programját is, mely az emberiség történelmének legnagyobb békés építkezése. 

Magyarország volt az első európai ország, mely csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, abból a felismerésből, hogy hazánk egyszerre kelet és nyugat része. Ezen alapszik a keleti nyitás gondolata is. Nem tekinthetjük magunkat egyszerűen az angolszász világ részének, az ötszáz éves atlanti korszak véget ért, megkezdődött az eurázsiai korszakváltás. El kell felejteni, hogy ütközőzóna vagyunk, Kelet-Európa kaputérség.

ilyen Szingapúr, Dubaj, de ilyen lehet Magyarország is – jegyezte meg Csizmadia.

Galló Béla úgy véli, hogy Kádár-korban a geopolitika burzsoá dolognak lett minősítve, '89-90 után pedig a liberális világrendszerváltás hívei hitték, hogy a határok eltűnnek, a gazdasági logika eltörli a konfliktusokat. A nemzetközi kapcsolatok elméletének kutatójaként inkább a realista iskolát tartotta jobb megközelítésnek: ők mindig azt mondták, hogy a földön kell állnunk, a geopolitika meghatározó. Mindenki szeretné a háború végét, de előtérbe helyezte legalább a geopolitikai szemléletet. Már általános iskolától kellene tanítani, hogy a világ elemzésénél a földrajz meghatározó. 

Magyarország helyét történelmi ismereteink határozzák meg, hiszen amióta hazánk állam,

Az Árpád-háznak voltak olyan uralkodói, akik ezt személyükben is megtestesítették, például III. Béla.

Orbán Viktornak is volt olyan kijelentése, hogy hazánkat Moszkva, Berlin-Brüsszel, Washington és Ankara vonzáskörében kell látni. Ez magától értetődő, és ez a szemléleti mód fel is fog erősödni, szerencsére hazánknak lépéselőnye van a régióban ezen felismerésben – fejtette ki Galló.

Blokkosítja-e magát a nyugat? – tette fel a kérdést Horváth. Biró szerint ez a veszély fennáll, az elmúlt harminc évben példátlan helyzet állt elő a nemzetközi politikában: Amerika kihívó nélkül maradt a világpolitika színpadán. Ezért

ezt Kína fejlődése húzta keresztül. Ennek hatására már kulturálisan, gazdaságilag, katonailag és technológiailag az USA fő kihívója lett. Az Egy övezet, egy út nagyon komplex geostratégiai projekt, három kontinenst akar egyesíteni, 147 ország írt alá megállapodást Kínával a jövőbeni csatlakozásról. Nem csak a BRICS-országok érdekeltek ebben az új pólusban, hanem olyan országok is, mint Törökország vagy Szaúd-Arábia, dacára annak, hogy ezek az USA közel-keleti szövetségesei. Sok ország számára szimpatikusabb, hogy élvezhetik a gazdasági előnyöket, de nem mondják meg nekik az USA által támogatott NGO-k, az IMF és a Világbank, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak pénzt. Ilyen értelemben az új felosztás demokratikusabb, hiszen a geopolitika szerint is a fő szempont az államok túlélése, hogy mindenki a saját érdekeit szolgálja – fejtette ki Biró András. 

László András az amerikai birodalom felemelkedéséről írt a Kommentár friss számába. Írásában megvizsgálta ennek ciklikusságát, hogy most milyen fejezetben tart ez a birodalom. A csúcs a hidegháború végén volt, most azt találgatják, hogy megindult-e lefelé a lejtőn az USA, vagy ez csak ideiglenes zökkenő. Amellett, hogy van növekedő alternatív nemzetközi rendszer, nemzetközi kereskedelmi útvonalak, és egy új világ nyílik ki hatalmi szempontból a digitális tér és az adat, mint erőforrás megjelenésével, de ami főleg érdekes, az ahogy az USA reagált a háború kirobbanására.

László első benyomása az volt, hogy az USA felgyorsítja saját hanyatlását a szankciós politikával, hiszen a nemzetközi rendszer az elmúlt évtizedekben arra épült, hogy a nyugat kínálata univerzális, politikailag semleges, és mindenki más zsarol (az oroszok energiával, a kínaiak hitellel). Most ennek ellenkezője történik,

Ha kizárjuk az orosz bankokat a nemzetközi bankrendszerből, akkor Kína és India is el fog gondolkodni, mennyire biztonságos ezen rendszerek használata. El fognak gondolkodni, mennyire betarthatók ezek az elvek, ha az USA is ilyen eszközökhöz nyúl? Az USA lebontja a saját rendszerét, mely eddig saját érdekeit szolgálta. Az Északi Áramlat felrobbantásával a nyugat egyes országai fizikailag is el akarnak szakadni Oroszországról. Ezek egyszer elsüthető fegyverek, melyek komoly következményeket hoznak – mutatott rá a nemzetközi politika szakértője. 

Az eseményen megemlékeztek a nemrég elhunyt Gerő András történészről, aki a Kommentárba is írt.

Fotó: Facebook, Kommentár