Dokumentumfilm készült a dunaszerdahelyi futballklub történetéről
A szlovákiai magyarok legnagyobb közössége a DAC-szurkolóké, az egyesület a felvidéki magyarság megmaradásának és identitásának szimbóluma.
Győzelme esetén ez hangzott volna el az Év Sportolója Gálán.
Ahogy arról a Mandiner korábban már beszámolt, átadták az Év Sportolója díjakat. A férfiaknál a világcsúcstartó úszó Milák Kristófot, a nőknél pedig Kozák Luca gátfutót választotta meg a 2022-es év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ).
Liu Shaoang a harmadik helyen végzett a szavazáson. Amennyiben a nemrég országváltást kezdeményező rövid pályás gyorskorcsolyázó győzött volna, akkor az alábbi beszéd hangzott volna el a gálán – tájékoztatott szerdán a Nemzeti Sport.
„Jó estét kívánok mindenkinek, szeretettel üdvözlöm a sportolókat, edzőket, családtagokat.
Sajnálom, hogy nem tudok részt venni az eseményen, de szeretnék gratulálni a jelölteknek és a díjazottaknak.
Köszönöm a díjat, köszönöm azoknak az embereknek, akik hozzásegítettek ezekhez az eredményekhez, közülük szeretnék néhányat kiemelni.
Kezdeném szeretett edzőimmel, mentoraimmal, Bánhidi Ákossal, Dzse Szu Csunnal és Csang Csing Linával – enélkül a mesterhármas nélkül ezek az eredmények nem születtek volna meg soha. Folytatnám a szakmai stábbal, Imre Emillel, Bánhidi Bencével, Csul Von Eric Leevel, Varga Sándorral, az ő szerepük is óriási ezekben az eredményekben.
Hatalmas köszönet Orendi Misi bácsinak, akinek kulcsszerepe volt Magyarországon a rövid pályás gyorskorcsolyázás fejlődésében, Szemők Csaba bácsinak a folyamatos támogatásért, és persze testvéremnek, akivel a mai napig motiváltjuk és hajtjuk egymást.
Köszönet a volt társaimnak, négyet ki is emelnék, ők az olimpia idején is segítettek a felkészülésben, mikor pozitív lett a tesztem, ők Oláh Bence, Talabos Attila, Varnyú Alex és Burján Csaba.
Külön köszönet jár a Ferencvárosi Torna Clubnak: befogadtak és családtagként kezeltek minket. Óriási felszabadulás volt, amikor hozzájuk kerültünk, és hatalmas támogatást kaptunk tőlük, hálás vagyok az együtt töltött időszakért.
Akadnak olyanok, akik mai napig támogatnak minket.
Rengeteg nevet fel lehetne még sorolni, végszóként csak annyit mondanék, hogy köszönöm – a díjat édesanyukám kapja meg.”
Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid