Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Beleértve a magyarországit is.
Interjút adott a Media1-nek Věra Jourová, értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, az EB alelnöke. A beszélgetés apropóját az az előterjesztés adta, amely az európai médiaszabadságnak adna uniós keretet. Jourová látja ugyan, milyen problémák állnak fenn a magyarországi média területén, de állítása szerint a médiaszabadságról szóló rendelettervezet nem egyetlen országról szól.
„Természetesen a problémák széles skáláját látjuk Magyarországon, a veszélyes médiakoncentrációtól kezdve az állami reklámok tisztességtelen elosztásán át, a politikai befolyás alatt álló közszolgálati médiáig” – fogalmazott a politikus.
Később kifejtette, a médiaszabadságról szóló törvény célja, „hogy minden országban biztosítékokat nyújtson az európaiaknak, hogy a média mentesüljön a politikai ellenőrzéstől, és az újságírók biztonságosabban végezhessék munkájukat”.
Jourová hangsúlyozta, hogy az elképzelésük világos, „hiszen a médiának függetlennek kell lennie, és félelem és részrehajlás nélkül kell dolgoznia. Így töltheti be szerepét, így vonhatja felelősségre a hatalmat, és így lehet a demokrácia házőrzője”.
„Az új európai médiafelügyeleti szervvel konzultálni kell, és az képes lesz véleményt nyilvánítani a belső piacra hatást gyakorló médiafúziókról, vagy ha nemzeti szinten nem történik értékelés” – fogalmazott később.
A médiaszabadságról szóló jogszabály egy rendelet, ami azt jelenti, hogy valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. „Ez azt jelenti, hogy az állítólagos jogsértések a nemzeti bíróságok elé vihetők. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület az Európai Bizottsággal együtt biztosítja az új jogszabály következetes alkalmazását.
A legsúlyosabb esetekben a Bizottság a Szerződések által biztosított hatáskörökkel élve beavatkozhat, beleértve a kötelezettségszegési eljárások megindítását is”.
Jourová szerint ma nemzeti szabályok sokaságával kell szembenézniük, amelyek nem biztosítanak egységes szintű védelmet. Ez a jogi aktus egyfajta védőhálót jelent majd, vélte.
Mint ismert, a Bizottság szeptemberben terjesztette elő a javaslatot. Jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament vitatja meg. Jourová reméli, a végleges szöveget a 2024-es európai választásokig sikerül elfogadni. „Nehéz lesz, de optimista vagyok. Általános egyetértés van abban, hogy szükség van néhány közös uniós szintű szabályra a médiaszabadság és a pluralizmus védelme érdekében” – vélekedett.
Nyitókép: AFP