Az Alkotmánybíróság is helybenhagyta azt a döntést, amelynek értelmében a baloldali napilap megsértette a keresztény közösséget a Jézus Krisztust gúnyoló karikatúrájával. Az eljárást eredetileg még a KDNP-s Vejkey Imre kezdeményezte, a taláros testülethez azonban már a Népszava fordult, a Kúria határozatát vitatva.
Minap az Alkotmánybíróság is helybenhagyta azt a döntést, amelynek értelmében a baloldali napilap, a Népszava megsértette a keresztény közösséget a Jézus Krisztust gúnyoló karikatúrájával – tudtuk meg a procedúrát eredetileg elindító kereszténydemokrata politikustól.
Az ügy előzménye, hogy Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő még tavaly nyert pert másodfokon a Népszava ellen, miután a bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Az ítélet szerint a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.
Pápai Gábor karikaturista egyébként bocsánatot nem kért, de sajnálkozását fejezte ki amiatt, ha bárkinek is fájdalmat okozott, ő az egészet igazából egy aznapra szóló kis poénnak szánta. A pert pedig úgy értelmezte, hogy „igazából már arról van szó, hogy a törvényhozó hatalom támad a a bírói hatalomra”. Problémásnak nevezte azt is, hogy egyházi vezetők állásfoglalásban ítélték el minden vallási jelkép meggyalázását. Kitért arra is, egyik vádlója sem „kérdezte meg, mit akartam azzal a rajzzal üzenni”.
Csakhogy a lap előbb a Kúriához fordult, különleges jogorvoslati lehetőséggel élve, azonban a legfőbb bírói fórum a másodfokú ítéletet helyben hagyta. Majd
Németh Péter, a lap főszerkesztője pénteki publicisztikájában tért ki a döntésre. Mint írta, az AB annak ellenére nem a vélemény-nyilvánítás szabadsága melletti érvelést fogadta el, hogy a saját közlésük szerint sem volt célja a rajznak a hit központi elemének karikírozása. „Másként: a Népszava nem sértett senkit. Ez áll a szövegben. (…) Működik a magyarországi, speciális jogállam. De lapunk azért ezt nem hagyja annyiban” – ígérte a főszerkesztő.
Megkerestük az ügyben Vejkeyt. A KDNP-s politikus azt mondta, azért örül ennek a döntésnek, „mert az Alkotmánybíróság, a hatályos magyar Alaptörvény és a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint járt el, megerősítve ezzel a korábbi, jogerős ítéletet, illetve a Kúria döntését”. Németh írására reagálva azt üzente: jó lenne, ha jogkövetők lennének, s hogy hagyják békén a keresztény közösségeket, ne támadják őket.
„A jogi procedúra célja a keresztény közösség védelme volt” – fogalmazott Vejkey, kiemelve, hogy a sérelemdíjat a Katolikus Karitászhoz fogja eljuttatni.
„Ők pontosan tudják, kiknek és mire van szükségük, ezáltal a legjobb helyre fog menni a pénz”
– tette hozzá.
Nyitókép: Népszava/Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
