Aki a közösség építésével önt lelket a felvidéki palócokba – Bódi Lászlóval beszélgettünk

„A palócok a Kárpát-medence legnagyobb népcsoportja, óriási masszív erő van ebben a csökönyös népségben” – vallja Bódi László, a Nemzetünkért és Szülőföldünkért Alapítvány megálmodója és kuratóriumi elnöke, akinek eltökélt célja, hogy öntudatra ébressze és közösségé formálja a Gömör és Nógrád régió palóc magyarságát.

Bódi Gömörben született, ott is nőtt fel, mint mondta, édesapja erős nemzeti öntudatra nevelte. „Nagyon szeretem Rimaszombatot és környékét, gyerekkoromtól kezdve erős lokálpatrióta vagyok” – mondta. Már gyerekkorában nagyon jól megismerhette a gömöri és nógrádi falvakat annak köszönhetően, hogy a helyi futballcsapattal járták a környéket:

– mutatott rá. A szülői neveltetést a helyi magyar tannyelvű általános iskola és gimnázium is erősítette benne.

Később egyetemi tanulmányai az Egyesült Államokba, Németországba és Pozsonyba szólították, aztán nyelviskolája beindítása után nemzetközi kereskedelemmel kezdett foglalkozni. „Ez idő alatt is rengetegszer járt a fejemben a palócok földje, amely a bányáknak köszönhetően 450 évig volt a Magyar Királyság leggazdagabb régiója” – hangsúlyozta. Hozzátette, Rimaszombat például olyan vagyonos volt a kereskedelemnek köszönhetően, hogy 1901-ben egy év alatt felhúzták a városházát, ami olyan pompázatos, hogy a mai napig fejet hajt előtte a mai építészet is.

Bódit végül – ahogy ő fogalmaz – a Jóisten 2019-ben egy időre hazahozta. „Nem értettem, hogy mit akar tőlem, elvégre több helyen éltem a Földön, Győrben, Budapesten, Mosonmagyaróváron, Münchenben többek között” – mondta. Végül engedelmeskedett a felsőbb akaratnak: a Covid-járvány elején visszatért oda, ahonnan indult. Mint mondta, ráeszmélt, hogy népe,

És mivel nagyon fájt neki, hogy „ez a büszke, szívós hegyvidéki magyarság így, ilyen lelki állapotban él”, immár három éve azon jár az esze, miért, és hogyan lehet tenni ellene.

Nem tudta ezt tétlenül nézni, ezért, hogy közösségé formálja az ott élőket, először is elindította a Gömöriek és Nógrádiak Facebook-csoportot. „Nagyon erős az asszimiláció, amit erősít az ottani média is azzal, hogy újra és újra nevetség tárgyává teszi a magyarokat” – emeli ki. Hozzáteszi: „Kitalált történelmi sorozatokon keresztül írják át a történelmet, és azt terjeszti még az iskola is, hogy az ottani magyarok valójában magyarosított szlávok, akik az általuk Uhorskónak nevezett monarchiabeli országrész magyarizációjának termékei. Így a lelkileg és gazdaságilag megtört magyar sok esetben szégyenérzetet kezd érezni nemzeti hovatartozása miatt kisebbségi helyzetében”.

Márpedig – folytatja – „aki ismeri a Kárpát-medence történelmét, az tudja, mi az igazság. A palóc ugyanis egy rendkívül harcos lelkületű, csökönyös, kemény fejű magyar népcsoport, melynek feladata a Magyar Királyság északi részének védelme volt”.

Hozzáteszi, ezért is van a régióban nagy számú vár, azaz védelmi bástya a 11-13. századból. „Az ettől északabbra eső területeket az államalapításunk utáni korban őseink nagy részben lakatlanul hagyták védővonalként. Ez is jelzi az akkori északi veszély elhárításának fontosságát, s talán tudatos volt, hogy Huba vezérünk és népe Gömör területének védelmét kapta feladatául” – emlékeztet.

Vajon véletlen, hogy a Kárpát-medence legnagyobb népcsoportját és egyben legnagyobb magyar népcsoportját osztották ketté 1920-ban Trianonban? Vajon véletlen, hogy a Magyar Királyság egykor leggazdagabb magyar népcsoportja teljesen meg van törve lélekben és hovatartozásban? – teszi fel magának is a kérdést Bódi.

Bár a közösségi oldalának jelenleg több, mint 6200 tagja van, Bódi László nem szeretett volna ennél megállni. „Egyszerre váltam hát influenszerré és közellenséggé, de azt is éreztem, hogy interneten osztani az észt bohóc pozíció” – mutat rá. Komolyabb dolgot szeretett volna, így megalapította a Nemzetünkért és Szülőföldünkért Alapítványt, amit Magyarországon be is jegyeztek.

„A Jóisten küldött mellém 15 önkéntest, akik szívvel-lélekkel csinálják ezt a rádiót, úgy, hogy egy huncut vasat sem kérnek érte” – mondja Bódi László, akit nagy büszkeséggel tölti el, hogy négy hónap alatt 25 ezres hallgatót értek el, de mint mondja, nem az ő érdeme, ez valóságos isteni csoda.

A rádió mellé olyan egyéniségek álltak, mint főtiszteletű Takaró Károly, nyugalmazott református tábori püspök, a Magyar Honvédség egykori tábornoka, Dr. Mihalec Gábor keresztény párterapeuta és Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas nógrádi születésű színművész. „Ha palóccal vagy nógrádiakkal találkozom, azt érzem, mintha testvérrel találkoznék, ölelés van, ha televíziós műsorban találkozom palócokkal, soha nem hagyom ki, hogy megveregessük egymás vállát. (…) Gyönyörű dolog, hogy kitaláltad ezt a rádiót, hogy

sokkal jobban, nagyon remélem, hogy ebben én is tevékeny részes lehetek” – így vallott Bódi kezdeményezéséről Pindroch Csaba színművész.

Dr. Mihalec Gábor párterapeuta pedig azt mondta, hogy amikor ránk szakadt a pandémia, társadalmi felelősségének érezte, hogy a maga eszközeivel ős is segítsen a pároknak, családoknak a krízis sikeres megküzdésében. Végzett egy 1300 fős kutatást, hogy kiderítse, mi különbözteti meg a nyomás alatt is fejlődni képes párokat a nyomás alatt hanyatlásnak induló pároktól. Hogy muníciót adhasson a pároknak a kihívásokkal való sikeres szembenézéshez, elindította a Pár-percek Facebook élő eseményeket. Azóta pedig tudatosan keresi azokat az értékteremtő csatornákat, amelyeken keresztül ezt a társadalmi missziót még nagyobb méretekben végezheti. Ilyen számára a Gömör és Nógrád Rádió is. „Hiszek abban, hogy tudatos odafigyeléssel évtizedes berögződések és generációk óta továbbadott rossz mintázatok is megváltoztathatók. És

a Gömör és Nógrád Rációban kiváló partnert találtam ehhez” – mondja a Mandinernek. Mint fogalmaz, „a rádió munkatársait ugyanaz a szenvedélyes tenni akarás és értékteremtési vágy fűti, mint ami engem is motivál. Ahol pedig ilyen emberek egymásra találnak, ott a siker elkerülhetetlen!”.

Mindezek mellett Bódiék létrehoztak egy baráti vízilabda csapatot is, ami jelenleg harminc embert számlál, és januártól Rimaszombatban indul egy magyar gyermek néptánccsoport is újabb 7 önkéntes közreműködésével. Mint fogalmaz, ez utóbbit „kopírozta” Rozsnyóról, ahonnan a magyarság szinte teljesen eltűnt, ám a Borostyán néptáncműhelynek hála, kezd visszajönni a magyarságtudat: a csapatnak majdnem kétszáz táncosa van, „olyan magyarságerősítő funkciót látnak el, hogy az leírhatatlan és káprázatos” – mondja. Szerinte

ő is a lélekhez próbál szólni, hogy felébressze lelkileg megtört népét, a Kárpát-medence legnagyobb népcsoportját, a palócokat.