A tüntetések hatására Kína enyhít szigorú járványügyi politikáján

***

November 24-én kezdődtek a tüntetések a hivatalos covid-politika ellen, miután Ürümcsiben egy tűzesetben tízen vesztették életüket, a baleset nyilvánvalóan a drákói karanténszabályok miatt történt meg.

az elszigetelt tiltakozások után azonban november végétől nyílt demonstrációk robbantak ki, és megtörtént, ami évtizedek óta nem: az emberek az utcán követelték az elnök lemondását.

A helyzet pikantériája, hogy Hszi Csin-ping néhány hónapja kezdte meg a Kínai Kommunista Párt XX. Kongresszusának felhatalmazásával harmadik ötéves elnöki ciklusát, az új mandátum politikai programjának egyik fundamentumául pedig a „zéró-covid”-politika folytatását határozta meg.

Mi a „zéró-covid”-politika?

A vuhani vírus észlelése után a kínai kormányzat nem sokáig tudta eltitkolni a járvány létét, ezt követően a tagadás taktikáját egy túlzottan elővigyázatos járványügyi stratégia váltotta fel – a másfél milliárdos lakosú, zsúfolt metropoliszokkal bíró állam vezetése rettegett egy megfékezhetetlen járvány kirobbanásától, így a biztosra mentek, példátlan szigorú karantén-intézkedéseket vezettek be.

Kína három éve korlátozásokban él, és a világ összes államával szemben

A „zéró-covid”-politika legalább két területen példátlan társadalmi feszültséget generált: az egyik az egyéni szabadság szférája – a szabályok alapján a covid-fertőzötteket kötelezően kijelölt karantén intézményekben, táborokban kellett elkülöníteni, a kínaiak évek óta nem utazhattak szabadon, nem sportolhattak, járhattak étterembe, és így tovább; a másik terület a gazdaság – a korlátozások miatt rengeteg vállalkozás ment tönkre, a növekedés 3 százalékos, több szektor válságban van, így az életminőség érezhetően romlott.  

Üres fehér papírlapokat mutatnak fel kínai tüntetők a hongkongi Kínai Egyetem udvarán november 28-án  –  forrás: Peter PARKS / AFP

Milyen változások jönnek?

A szerdán bejelentett hivatalos enyhítések alapján a közepes tünetekkel rendelkező vagy

Nem kell a vásárláshoz, belföldi utazáshoz, közösségi rendezvények látogatásához negatív gyorstesztet felmutatniuk sem.Az enyhítésekkel párhuzamosan a pekingi kormányzat felgyorsítja az oltási kampányt: a 80 éven felüliek átoltatását akarják jövő év elejéig végrehajtani.

Az enyhítések egyébként már ősszel elkezdődtek több régióban, ahol a helyi tisztségviselők, hivatalos szervek a lakossági felháborodás és az apparátus hiánya miatt nem tudták már tartani a szigorú központi pekingi elvárásrendszert.

Szakértők azonban aggódnak amiatt, hogy a pekingi vezetés a politikai nyomásra hozott döntést, ugyanis

ha pedig az enyhítések az esetszámok drasztikus emelkedésével járnak majd, óriási terhelést kaphat majd az egészségügyi ellátórendszer.

Az „üres papír forradalom”

November vége óta több nagyvárosban és több egyetemen elsősorban diákok tüntetnek, a demonstrációk jelképévé az általuk felmutatott üres A4-es papír vált, amely elsősorban a kínai állami cenzúrára hívja fel a figyelmet.   

A tiltakozások nagy nemzetközi figyelmet kaptak, ugyanis

A mostani tüntetések ellen is azonnal felléptek a rendőrök, Sanghajban, Pekingben, Hongkongban és más városokban a hatósági tiltás és a rohamrendőri jelenlét miatt nem sikerült tömegtüntetéseket szervezni.

--

Nyitókép: Utcai gyorstesztelés december 7-én Sanghaj utcáján  –  forrás: Hector RETAMAL / AFP

Fotók: AFP