A tüntetések hatására Kína enyhít szigorú járványügyi politikáján
2022. december 07. 11:51
Két hete kezdődtek a három évvel ezelőtt bevezetett járványügyi korlátozások elleni tüntetések több kínai nagyvárosban, a demonstrációk rendszerellenes kiállássá terebélyesedtek. A pekingi vezetés szerdán úgy döntött: a társadalmi elégedetlenség leszerelésére visszakozik, enyhít a hatósági szigoron.
November 24-én kezdődtek a tüntetések a hivatalos covid-politika ellen, miután Ürümcsiben egy tűzesetben tízen vesztették életüket, a baleset nyilvánvalóan a drákói karanténszabályok miatt történt meg.
A kínai lakosság egy része régóta értelmetlenül szigorúnak érzi a járványügyi korlátozásokat,
az elszigetelt tiltakozások után azonban november végétől nyílt demonstrációk robbantak ki, és megtörtént, ami évtizedek óta nem: az emberek az utcán követelték az elnök lemondását.
A helyzet pikantériája, hogy Hszi Csin-ping néhány hónapja kezdte meg a Kínai Kommunista Párt XX. Kongresszusának felhatalmazásával harmadik ötéves elnöki ciklusát, az új mandátum politikai programjának egyik fundamentumául pedig a „zéró-covid”-politika folytatását határozta meg.
Mi a „zéró-covid”-politika?
A vuhani vírus észlelése után a kínai kormányzat nem sokáig tudta eltitkolni a járvány létét, ezt követően a tagadás taktikáját egy túlzottan elővigyázatos járványügyi stratégia váltotta fel – a másfél milliárdos lakosú, zsúfolt metropoliszokkal bíró állam vezetése rettegett egy megfékezhetetlen járvány kirobbanásától, így a biztosra mentek, példátlan szigorú karantén-intézkedéseket vezettek be.
Kína három éve korlátozásokban él, és a világ összes államával szemben
a központosított kommunista államban nem következett be az enyhítés, még csökkenő fertőzötti esetszámok esetén sem.
A „zéró-covid”-politika legalább két területen példátlan társadalmi feszültséget generált: az egyik az egyéni szabadság szférája – a szabályok alapján a covid-fertőzötteket kötelezően kijelölt karantén intézményekben, táborokban kellett elkülöníteni, a kínaiak évek óta nem utazhattak szabadon, nem sportolhattak, járhattak étterembe, és így tovább; a másik terület a gazdaság – a korlátozások miatt rengeteg vállalkozás ment tönkre, a növekedés 3 százalékos, több szektor válságban van, így az életminőség érezhetően romlott.
Üres fehér papírlapokat mutatnak fel kínai tüntetők a hongkongi Kínai Egyetem udvarán november 28-án – forrás: Peter PARKS / AFP
Milyen változások jönnek?
A szerdán bejelentett hivatalos enyhítések alapján a közepes tünetekkel rendelkező vagy
tüneteket nem mutató betegeknek nem kell már elkülönítő táborokba vonulniuk, otthonaikban is lábadozhatnak.
Nem kell a vásárláshoz, belföldi utazáshoz, közösségi rendezvények látogatásához negatív gyorstesztet felmutatniuk sem.Az enyhítésekkel párhuzamosan a pekingi kormányzat felgyorsítja az oltási kampányt: a 80 éven felüliek átoltatását akarják jövő év elejéig végrehajtani.
Az enyhítések egyébként már ősszel elkezdődtek több régióban, ahol a helyi tisztségviselők, hivatalos szervek a lakossági felháborodás és az apparátus hiánya miatt nem tudták már tartani a szigorú központi pekingi elvárásrendszert.
Szakértők azonban aggódnak amiatt, hogy a pekingi vezetés a politikai nyomásra hozott döntést, ugyanis
Kínában éppen növekszik a fertőzöttek száma, jelenleg naponta 30 ezren kapják el a koronavírust,
ha pedig az enyhítések az esetszámok drasztikus emelkedésével járnak majd, óriási terhelést kaphat majd az egészségügyi ellátórendszer.
Az „üres papír forradalom”
November vége óta több nagyvárosban és több egyetemen elsősorban diákok tüntetnek, a demonstrációk jelképévé az általuk felmutatott üres A4-es papír vált, amely elsősorban a kínai állami cenzúrára hívja fel a figyelmet.
A tiltakozások nagy nemzetközi figyelmet kaptak, ugyanis
Kínában az 1989-es Tienanmen téri hatósági vérengzés óta nagyon ritkák a rendszerellenes megmozdulások.
A mostani tüntetések ellen is azonnal felléptek a rendőrök, Sanghajban, Pekingben, Hongkongban és más városokban a hatósági tiltás és a rohamrendőri jelenlét miatt nem sikerült tömegtüntetéseket szervezni.
--
Nyitókép: Utcai gyorstesztelés december 7-én Sanghaj utcáján – forrás: Hector RETAMAL / AFP
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.