A magyar kormány szerint ez álcázott szankció lenne. A Gazprom vezére már korábban jelezte: egy ilyen intézkedés az orosz gázellátás végét jelentené.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke levélben fordult Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökhöz, a földgázra vonatkozó gázársapka mielőbbi bevezetését kérve. Az intézkedés magyar álláspont szerint a tények szintjén az Oroszország elleni szankciós csomag részét képezné.
Michel levelét november 7-én fogalmazta meg, amelyben a földgázra vonatkozó tranzakciókra vonatkozó cselekvési terv kidolgozását kérte. Ezt az EU energetikai tanácsa november 24-én tárgyalhatja meg.
Michel levele némileg ellentmond egy hétfői ülés tanulságainak. Ekkor az Európai Bizottság képviselői arról tájékoztatták a tagállamok követeit, hogy a földgázra vonatkozó ársapka bevezetése az uniós piacokon „majdhogynem kidolgozhatatlan, éppen ezért nem ajánlott" – írja a POLITICO.
Michel azonban a legutóbbi európai tanácsi csúcs következtetéseit idézi fel, amikor levelében arról ír, hogy a 27 tagállami vezető a további cselekvési tervekre vonatkozó keretrendszer kidolgozásáról állapodott meg. Ahhoz azonban, hogy az ügyet előrébb lehessen mozdítani, most az Európai Bizottság oldalán pattog a labda.
„Az Európai Tanács továbbra is ragaszkodik ehhez a tárgykörhöz, és kész további ösztönzésre az eljárás meggyorsítására, amennyiben szükséges.”
– írta levelében Charles Michel.
A POLICITO pénteki cikke szerint a Bizottságon 15 tagállam, illetve a Tanács részéről „erős a nyomás” az intézkedése bevezetésére, és kész egy javaslat elkészítésére az „ideiglenes gáz ársapkáról” a november 24-i találkozóig. Azt a portál szerint a testület az EU-nagykövete részére írt levelében is vállalta.
Mint ismeretes, a Gazprom részéről Alexej Miller vezérigazgató még október közepén közölte, hogy amennyiben az orosz gázra vonatkozóan ársapkát vezetnének be, az a gázexport korlátozását vonná magával orosz részről.
„Egy ilyen egyoldalú döntés a jelenleg is fennálló szerződések megszegését eredményezné, amely a gázszállítás megszüntetését vonná maga után”
– hangsúlyozta Miller. Miller vezérigazgató szavai egybecsengenek azzal, amit a témakör kapcsán korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is hangoztatott.
Ahogy arról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait idézve a Mandiner is beszámolt, Magyarország semmilyen módon nem támogatja az európai gázársapkát. A politikus rögzítette, Magyarország ilyet azért nem támogat, mert
amelynek az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanács rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel abszurdnak nevezte az erre vonatkozó brüsszeli javaslatot, amely szavai szerint gyakorlatilag az orosz gáz kiszorítására irányul. Mint mondta, az Európai Bizottság illetékes tagja el is ismerte, hogy ez politikai intézkedés, pusztán az orosz állam bevételeinek megvágására irányul, nem várható tőle árcsökkenés.
„Ezért ez nem más, mint szankció. Azért álcázzák ársapkának, mert így kereskedelmi intézkedésként minősített többséggel át lehet nyomni, míg ha szankcióként hoznák be, ahhoz egyhangúság kellene”
– figyelmeztetett. „Ha az orosz gázt kitiltják az európai piacról, akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát súlyos kockázatok fogják érni. Az nem politikai, ideológiai vagy álombeli, hanem fizikai kérdés, hogy egy ország hogyan látja el magát földgázzal” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Nyitókép: AFP
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Az orosz elnök szerint országa minden irányban meglehetősen óvatos, sőt visszafogott magatartást tanúsít.
Jelentős változások történtek.
Már a Politico is aggódik az Európai Bizottság elnökéért.
A külügyminiszter önmérsékletre intette az álhíreket terjesztő újságírókat és politikusokat.
A magyar diplomácia vezetője szerint „ezek éles helyzetben könnyen veszélybe sodorhatják Magyarországot”.
Százharminc vádpontot fogalmaztak meg a Manchester City ellen az utóbbi idők egyik legnagyobb sportperében, most mégis rangadót játszik a Bajnokok Ligájában.
A demokraták nagyon nem örülnek az ukrán elnök döntésének.
