Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Ezúttal a CBS News döbbent rá erre, merevlemezadatokat vizsgálva; emlékezetes, a New York Post 2020-as cikkében tárta fel, hogy a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden fia egy laptop-szervízben hagyta gépét, a rajta lévő adatok pedig bizonyították, hogy a család erőteljesen nyomult gazdaságilag Ukrajnában, a vádak szerint pedig Hunter a Burisma Holdings ukrán energiavállalattól kapott nagyobb összegeket.
„A CBS News merevlemez-adatok vizsgálatával arra jutott, hogy Hunter Biden »pokolból származó laptopja« hiteles. Nem, ez nem egy 2020. októberi időkapszula” – utal cikkében az ügy visszásságára a The American Conservative című folyóirat weboldala, hogy két évnek (és két választásnak) kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a cikk megszülethessen.
Az ügy ugyanis 2020 októberében, nem sokkal az amerikai elnökválasztás előtt robbant ki, és sokak szerint alaposan befolyásolhatta volna a szavazók döntését is, ha kiderül, hogy az akkori demokrata elnökjelölt fia, Hunter Biden korrupciós ügyekbe keveredett, a gyanú szerint ugyanis illegális lobbitevékenységért fogadott el jókora summákat az ukrán energiaóriástól. Hunter ügyei különösen problémásak lehettek volna Joe Biden számára, ugyanis fia karrierje jelentős átfedéseket mutatott Biden alelnöki szolgálatával, a The New York Times már korábban feltárta, hogy Hunter bejegyzett lobbistaként dolgozott, valamint mialatt apja alelnök volt, üzleteket és ügyfeleket kutatott fel Ázsiában és Európában. Emlékezetes, az ukrán vállalattal folytatott együttműködéssel kapcsolatban indult nyomozás során egyébként tavaly részletesen is kihallgatták Devon Archert, aki 2014-től keződően Hunter Biden mellett dolgozott a Burisma Holdings-szal kötött ügyletek során, Archert pedig el is ítélték egy – ehhez az ügyhöz nem kapcsolódó – értékpapír-csalási ügyben.
A botrány azonban lefulladt, mivel a cikket közlő New York Post profilját egyszerűen letiltották a közösségi médiában, a hírt pedig álhírnek orosz dezinformációnak minősítették.
amit maga Mark Zuckerberg Facebook-, vagyis azóta Meta-vezérigazgató vallott be egy podcastben. Neki is azt mondták: orosz dezinformációról van szó, be akarnak avatkozni az amerikai elnökválasztásba.
„Nem csak az alaptörténetet, de a legapróbb részleteket is igazolta a CBS vizsgálata” – írja a The American Conservative, rámutatva, a CBS megszerezte Hunter merevlemez-adatait a delaware-i javítóműhelytől, ahol az ügyvéd „ottfelejtette” laptopját. Az orgánumnak Mark Lanterman korábbi digitális törvényszéki nyomozó beszélt arról, egy hangposta keltette fel a figyelmét, ami a jelenlegi elnöktől érkezett a fiának, de számos más adat hitelesítette a laptop hovatartozását. Amelyet egyébként három hónap után a szerviz, éppen úgy, ahogy a New York Post írta, átadta az FBI-nak, a laptopon lévő adatokbl pedig kiderült, hogy Hunter segített összehozni találkozót akkor alelnök apja és a Burisma nevű vállalat vezetői között, és havi 83 ezer dollárt (mai értékén 25-26 millió forintot) kapott igazgatótanácsi tagként a cégtől.
„Akkoriban szinte az egész mainstream média felsorakozott az állítás mögé, hogy ez orosz dezinformáció” – emlékeztet a lap, kiemelve a brüsszeli Politico munkatársának, Natasha Betrandnak a szerepét, aki egy 50 volt titkosszolgálati tiszt szignójával ellátott levelet mutogatott, amely nulla bizonyíték alapján állította, hogy a New York Post riportja nem más, mint orosz dezinformáció. Mindez pedig
„igazolta az államilag irányított magánszektorbeli cenzúra talán legborzongatóbb epizódját az Egyesült Államok történetében”.
Ekkoriban maga a CBS is úgy vélekedett, hogy a New York Post cikkében feltártak „azokra az orosz erőfeszítésekre emlékeztet, amikor 2016-ban Hillary Clintont prbálták besározni”; s mint arra a The American Conservative rámutat, „figyelemre méltó, hogy az új CBS-jelentés egy szót sem ejt a New York Postról, a lapot ért cenzúráról, vagy más csatornák szégyenletes mulasztásairól”, ahogy a korabeli, a hírt fake news-ozó, a Post-ot támadó orgánumoktól sem, amelyek „egy kis Trump-ellenes agitprop miatt sutba dobták saját hitelességüket”. Ennek árát pedig, mint írják, „a választók és az amerikai demokrácia fogják megfizetni”.
Címlapkép: MTI/AP/Carolyn Kaster