Több mint 80 ezer oroszról már név szerint tudni lehet, hogy meghalt a háborúban
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az ukrajnai háborúnak nem lesz győztese: az Egyesült Államok katonai és politikai értelemben regionális hatalommá degradálja Oroszországot, Ukrajna pedig területet, lakosságot és gazdasági teljesítményt veszt. Milyen fegyverzetbeli különbségek vannak az orosz és az ukrán hadsereg között? Van-e potenciál az orosz haderő megújítására tavaszra? Lesz-e eszkaláció? Kaiser Ferenc és Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértők vitája a Mandineren.
***
Nem tudnak alkudni a felek, mert Oroszország nem győzött eléggé, Ukrajna pedig nem érzi úgy, hogy legyőzték. Ezért ez egy elhúzódó konfliktusnak látszik, sőt, a sérelmek, rendezetlen határok miatt még ha fegyverszünettel fejeződik is be, nem zárható ki, hogy néhány év múlva egy kiújuló háborús konfliktus lesz belőle. Addig pedig létrejöhet egy újabb tűzszüneti vonal Kelet-Ukrajnában, csak háromszor olyan hosszan, mint ami a 2014-es krími annektálás, donbaszi beavatkozás után volt.
Ami viszont már most biztos: a háború megtépázta Oroszország katonai nimbuszát, és politikai értelemben is sokat veszített, az Egyesült Államok regionális hatalommá degradálja. Oroszország befolyást, presztízst, fegyverexport-piacokat veszített, meg másfél-kétmillió magasan képzett szakembert, akik már nem fognak hazatérni. Ukrajna pedig területének és lakosságának 20 százalékát, gazdasági teljesítményének 30 százalékát veszíti el – ez az ára annak, hogy nem lett orosz bábállam.
Ki lehet-e fárasztani bombázásokkal az ukrán lakosságot? Mit profitál a Nyugat az új fegyverzetek ukrán földön való teszteléséből? Katonailag ki nyerheti meg ezt a háborút?
A Mandiner Vita két vendége: Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Csiki Varga Tamás, a NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--