Romák tízezreit is sújtja az unió szankciós politikája – kormánybiztos a Mandinernek

Magyarországot és benne a hátrányos helyzetben élőket, köztük romák tízezreit erősen sújtja a brüsszeli szankciós politika – állapította meg Sztojka Attila országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos abból a feltételezésből kiindulva, hogy az energia- és élelmiszerárak, egyáltalán az infláció legfőbb gerjesztője ez.

A hatósági árak védőhálót képeznek a végeken

A kormánybiztos szerint ezért életbe vágó a jelentősége, hogy a hátrányos helyzetű embereknél, akik jellemzően az átlagfogyasztás mértékén fogyasztanak, hogy továbbra is érvényesül a kormány által elindított rezsicsökkentés. Ez mindennapos védőhálót biztosít nekik, csakúgy mint az alapvető élelmiszerek árkorlát alá vonása.

Fölvetettük: okkal bírálja-e a közvéleményformálók egy része a kormánybeavatkozás mértékét? Sztojka Attila felidézte: a felzárkózásra szorulók alap-élethelyzetéből fakadóan, a szankciók okozta elkerülhetetlen piaci folyamatok következtében, a körültekintően meghatározott árkorlátozások ellenére is nagyobb a kiadási oldal. Itt jelentkeznek a szankciók rossz hatásai leginkább. Ugyanakkor szerinte

Felhívta a figyelmet a arra is: a 2021-27 közötti európai uniós költségvetés fejlesztési forrásainak visszatartása is nehezíti a hátrányos helyzetűek életét. Szerinte e téren kirívóan megmutatkozik, hogy jogtalanok a források felhasználására irányuló, országunkkal szembeni kritikák. Hiszen a felhasználás hatékonyságát hűen mutatja a társadalmi hasznosság, mindenekelőtt a foglalkoztatottság szintjének nagy növekménye és az iskolai végzettséget szerzők arányának határozott javulása az érintett rétegeknél.

Társadalmi hasznosság felesel a forrásmegvonással

„Ha a felzárkózás szakmai és szakpolitikai eredményeit nézzük – részletezte –, egyértelmű, hogy az elmúlt tíz évben az erre fordított fejlesztési források elérték céljukat, hiszen nem önmagától csökkent a szegénységben élők száma csaknem egy millió fővel, valamint ugyanekkora lélekszámban nőtt a foglalkoztatottság szintje is. Ha csak a romák körére szűkítem a jelenséget, 2010-hez képest 50 százalékkal többen dolgoznak a romák körében. A rendszerváltozás bő három évtizedének egyik időszakában sem dolgoztak a romák közül ennyien és ilyen arányban!”

Hozzátette, a sikerhez távolról sem volt elég, hogy bővült a munkahelyek száma; képessé is kellett tenni a hátrányos helyzetűeket, hogy a munka világába beilleszkedjenek. Ezt egészítették ki az uniós források és programok, mert mint mondta, a magyarországi szakpolitika komplex támogató rendszerben gondolkodott és erre reflektáló intézkedéseket hozott. „Hiszen ahhoz, hogy mondjuk egy cigánysori ember állást töltsön be, megfelelő lakhatással kell rendelkezzen, hogy csak az egyik alapvetést említsem” – magyarázta.

Egyaránt fontos tényezőként említette a kormánybiztos  a képzettségi szint növelését is, meg azt a felzárkózási rendszert, amely a szociokulturális hátránnyal érkező gyermekeket születésétől fogva támogatólag kíséri egészen a diploma megszerzéséig. Ide tartoznak: a Biztos Kezdet Gyerekházak, illetve a tanulást segítő tanodák, az „Útravaló” oktatási ösztöndíjrendszer és (egyetemistáknak) a roma szakkollégiumok. „Ezek mind hozzájárulnak a társadalmi mobilitáshoz, amely egy család stabilitását jelentheti.

a megbecsültségre és nem utolsó sorban a családok önbecsülésére is – világított rá a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos.

Brüsszel miatt elakadhat az integrációs folyamat?

„Azzal, hogy az Európai Bizottság tudatosan gátolja a hozzáférést a fejlesztési pénzekhez, csúszást idéz elő, amely elakaszthatja ezt fejlődési folyamatot, annak gazdasági-társadalmi hasznával együtt. Márpedig jelenleg nem tudunk tovább lépni, hiszen a korábbi ciklus uniós forrásait felhasználtuk” – vázolta a helyzetet Sztojka Attila.

Magyarország forrás-felhasználása szerinte európai viszonylatban kiemelkedő, hiszen az Európai Unió által meghatározott szegénység elleni célkitűzést Magyarország nem csak teljesítette; a vállalásához képest közel kétszeresével járult hozzá. Szóba került: Magyarország vállalása az volt, hogy 450 ezer fővel csökkenti a szegénységben élők számát. Ehhez képest annak kétszeresével, több mint 900 ezer fővel csökkentette.Ezek teljesítése a nemzeti költségvetés mellett az EU-s források hatékony felhasználásával történhettek meg.De minden fejlesztés csak akkor tud tartóssá válni, ha azok egy része intézményesül. Magyarország ezt is biztosította, hiszen több olyan intézkedés is van, amely beépült a nemzeti költségvetésbe, lásd Biztos Kezdet Gyerekházak, tanodák.

„Összességében – folytatta –, az elmúlt uniós költségvetési időszakban Magyarország jól teljesített. De tudjuk, hogy van még feladat, ezért is fontos, hogy a megkezdett utat folytonosan és azt tovább építsük… Ennek ellenére sajnos pont az ellenkezőjét tapasztaljuk, különböző politikai indítékkal akadályozzák a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférésünket.”

 Kitért arra a paradoxonra is a kormánybiztos, országgyűlési képviselő, hogy az így gátolt fejlesztéseket maga az Európai Unió várja el. Ugyanis hazánk és Brüsszel egyetértett a szegénység elleni küzdelem célrendszerében. Ráadásul

A magyar elnökség alatt alkotta meg, fogadta el az Európai Parlament a nemzeti romaintegrációs stratégiák közös európai keretrendszerét, amely mellett aztán minden tagállam elkötelezte magát.

„Mégis van olyan tagállam – mutatott rá Sztojka Attila –, mellyel lényegében csak addig jutott a folyamat, hogy a partnerségi megállapodása megköttetett, de forrásfelhasználásának mértéke elenyésző, vagyis messze elmarad a magyarországitól.” Hogy miért? „Ott nyilván hiányzott a hátrányos helyzetűek felkarolásának őszinte akarata, vagy a szakpolitikai vízió… Mégis, azt büntetik, aki célokat tűzött maga elé. Pont azokat nem engedik hozzáférni a megvalósításhoz szükséges eszközökhöz, akik magukra vállalták ezt a feladatot és egyértelműen sikeresen teljesítették. Ennek nem lehet más indítéka, mint a politikai-ideológiai célú nyomásgyakorlás, beáldozva a felzárkózási programokat” – vélelmezte a kormánybiztos.

Életbevágó új tűzifakedvezmények

Mi lesz azokkal a falusi cigány tömegekkel, melyek (például Baranyában, Borsodban, Szabolcsban) nem gázzal fűtenek? – vetettük fel. Sztojka Attila úgy reagált, a szociális tűzifaprogram az idei évben is biztosítva volt az önkormányzatoknak, melynek keretében a települések juttathatnak a rászorulóknak tűzifát. Emellett a megnövekedett tűzifaigényre tekintettel, valamint az esetlegesen elszabaduló árak megelőzésére a kormányzat újabb tűzifaprogramot hirdetett az állami erdőgazdaságok bevonásával. Ennek keretében hatósági árat szabott meg a lakosság tűzifaigényének biztosítására. Háztartásonként 10 erdei köbméter vásárolható, ami az átlag háztartások téli tűzifa igényét fedezheti. A fa fajtájához igazodóan a hatósági ár is meghatározásra került: keménylombos fa esetén 30 000, lágylombos esetén 19 000, illetve fenyőfajtánál is 19 000 forint.

Végül a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost arra kértük, kommentálja momentumos roma képviselőtársa, Lőcsei Lajos követelését, miszerint – rászorultsági alapon –emelje a kormány duplájára a rezsicsökkentett áram mennyiségét.

Sztojka Attila válaszul úgy fogalmazott:

Mi a munkaalapú társadalomban hiszünk és ennek eredményei egyértelműek. Működik a magyar modell! Viszont a hangulatkelés helyett a magyar emberek iránti elkötelezettségüket kézzel foghatóvá tehetné az ellenzéki erők. Kezdhetnék például azzal, hogy Brüsszelben a képviselőik ne Magyarország ellen dolgozzanak, hanem támogassák a magyar emberek érdekeit. Tekinthetjük ezt nemzeti minimumnak is, ebben a mindenki számára embert próbáló időszakban!” 

Nyitókép: Mátrai Dávid