Megkérdeztük olvasóinkat Biden végzetes döntéséről: egyértelmű választ kaptunk!
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Nagy a nyüzsgés az orosz hadiflottánál, részben átcsoportosítanak, részben megfigyelnek, részben provokálhatnak a hadihajók és tengeralattjárók, amelyek az elmúlt hónapokban sűrűn bukkannak fel Európa erre igen érzékeny részein.
Emlékezetes, nemrég a francia partoknál – pontosabban a Spanyolországtól északra fekvő Gascogne-nál, a Vizcayai-öbölnél észleltek orosz tengeralattjárót, amelynek mozgását francia és brit hadihajók is figyelemmel kísérték.
Korábban – július végén – pedig ennél jóval nagyobb felzúdulást keltett, amikor több orosz hadihajó egészen egyszerűen behajózott az Adriai-tengerre, lényegében a NATO ölébe, egészen a horvátországi Splitig. Az olasz és a horvát haditengerészet természetesen azonnal aktivizálta magát, de itt sem történt végül incidens a NATO-tagországok és Oroszország erői között, az orosz haditengerészetet figyelő szakblog szerint pedig az érintett eszközök zöme már Szíriában jár (ott is van orosz bázis).
Ugyancsak nagy riadalmat keltett, hogy az ősz elején eltűnt a NATO-radarok szeme elől, azaz kifuthatott bázisáról a Belgorod nevű orosz tengeralattjáró, a legnagyobb a maga nemében – 184 méter hosszú és 15 méter széles – ráadásul igen komoly nukleáris arzenállal; hogy mekkora fenyegetést is jelent egy ilyen tengeralattjáró, annak korábbi cikkünkben jártunk utána.
Végül aztán szerencsésen előkerült a napokban, méghozzá a sarkkörön túl, a Fehér-tengeren, az orosz Kola-félszigettől nem messze, szakértők szerint többek között esetleg fegyverzete tesztelése céljából.
A szaporodó haditengerészeti incidensközeli állapotok, és az orosz jelenlét erősödése mögött a közvélekedés szerint két dolog állhat.
Egyrészt Vlagyimir Putyin elnök korábban bejelentett új haditengerészeti doktrínája – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazza – immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozza, és az egész Földközi-tengert műveleti területnek tekinti.
Másrészt emellett zajlik a teljes orosz hadiflotta átcsoportosítása a hadihelyzetnek megfelelően, ennek része volt korábban számos orosz cirkáló Fekete-tengerre vezénylése, utóbb pedig a fekete-tengeri orosz tengeralattjárók kivonása a Krímből, a brit védelmi minisztérium szerint elsősorban az ukrán támadásoktól féltett a méregdrága haditechnika megmentése érdekében. Ugyanakkor például az északi flottából a csendes-óceániba is érkeznek atomtengeralattjárók, ahogy az eltűnésével nagy riadalmat keltő Belgorod is valószínűleg csak kitérőt tett a Fehér-tengeren.