Podoljak a Telexnek: Rövidlátó politikát látunk Magyarország részéről

„Meglep, hogy vannak még Oroszországnak olyan partnerei Európában, akik nem értik, milyen is ez a háború, amelyet Oroszország folytat” – mondta Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó a magyar kormányra utalva. Azt azonban

„Voltak ilyen mendemondák, de kétlem, mert még a putyini rezsim legismertebb képviselői sem voltak tisztában teljes egészében azzal a tervvel, amelyet Vlagyimir Putyin régóta dédelgetett. Az orosz elnök egyébként is azzal számolt, hogy Ukrajna gyorsan összeomlik, és utána meghívhatja barátait, hogy egy ünnepi asztalnál bejelentse, hogy kész Ukrajna bizonyos részein osztozni. Szerintem ez volt a terve. Meglepetésnek szánta, a potenciális partnereknek.”

Budapest sosem tagadná meg a nemzetközi jogot

Azt azonban nem hiszi, hogy bárki komolyan foglalkozott volna Putyin esetleges, hangosan vélhetően ki sem mondott területi felajánlásaival. Podoljak összeesküvés-elméletnek tartja, hogy Magyarország határokat akarna megváltoztatni:

A nemzetközi jog megtagadásának negatív következménye jóval nagyobb lenne, mint a területszerzéssel járó haszon. Magyarország nem tagadná meg azt a nemzetközi jogrendet, amelyben él, erre kár is a szót vesztegetni. A magyar kormány rájátszhat esetleg az oroszbarát érzésekre, remélhet hasznot abból, ahogyan kommunikál az orosz autoriter politikai rendszerrel, ez hozhat akár olcsó energiahordozót is. Mindez azonban ravaszul vezetett párbeszéd keretei között zajlik. Magyarország sokkal hatékonyabb lehetne, ha felismerné, hogy Oroszország autoriter irányítási rendszere történelmi távlatokban rendkívül alacsony hatásfokú. Az ilyen országok végül mindenképpen tragédiába futnak bele.”

Ukrán reconquista

Podoljak szerint az egyik legnagyobb meglepetést épp az okozta, hogy Európa nagy része milyen gyorsan felülbírálta ezt a konzervatív megközelítést.

Az első szakaszban az általános vélemény az volt, hogy Oroszország bizonyosan nem veszíthet. Volt egyfajta félelem Oroszországgal szemben, a politikai hálójával szemben, amelyben európai politikai pártok és szervezetek voltak. Egész egyszerűen a világ nem ismerte fel, hogy Oroszország agyaglábon álló kolosszus. Képes ledőlni, és ezt el is kell érni. Góliát, amelyet legyőzhet Dávid.” Podoljak szerint ez Ukrajna minden, Oroszország által jelenleg megszállás alatt tartott területének felszabadítását jelenti.

Nyelvtörvény, Orbán Viktor pragmatizmusa

Azonban a magyar kormány kifogásai Kijevvel szemben jóval korábban kezdődtek: a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvény nyelvi előírásaival, amelyek a magyar kormány szerint ellehetetlenítik a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján. A törvényt annak idején bevallottan az orosz állam nyelven keresztüli befolyásának visszaszorításával indokolták, így akár az is felmerülhetett volna, hogy az EU-ban hivatalos nyelvekre nem vonatkozik – ami Kárpátalján a magyar mellett a szlovákot és a románt érintené, Nyugat-Ukrajnában pedig a lengyelt. „Egyetértek, van egy sor vitás kérdés Ukrajna és Magyarország között. De biztos vagyok abban is, hogy a háború után, amikor Oroszország elveszíti informális vétójogát arra, hogy más országok döntéseibe beleszóljon, akkor

Amint Oroszország a háttérben lévő befolyását elveszíti az európai piacon, akkor sok vitás kérdés megoldódik” – mondta Podoljak, aki szerint Orbán praktikus hozzáállása jó kiinduló alap lehet. […]

„Igen, Magyarország sok helyes döntést is hoz – támogatja a szankciós csomagokat. És fokozatosan távolodik is attól, ahogyan korábban Oroszországhoz viszonyult. Csak ez a folyamat egyelőre lassú. Lassabban látja be, milyen lesz a jövőbeli Oroszország, lassabban ismeri be, hogy Európa a háború után bizonyosan nem lesz olyan szoros kapcsolatban Oroszországgal.” Hozzátette: „Mi gyakorlatiasan közelítünk Magyarországhoz. De

Az EU szerintünk meglehetős egyértelműséggel beszélt a háború okairól, arról, hogy hová vezetne a háború igazságtalan lezárása Oroszország igényei szerint. És azt gondoltuk, hogy Magyarország végül nagyon határozott álláspontot fog képviselni, ha nem is katonai támogatást adva, de információs, anyagi támogatást biztosítva. Itt most ugyanis egész Európa biztonságáról van szó. Ez az energetikai háborúról is szól, amely Magyarországot is érinti. Egyelőre azonban sajnos rövidlátó politikát látunk, amelyek Magyarország reputációját is befolyásolják.”

Oroszország gyengesége Ukrajnát is meglepte

A másik meglepetést az elmúlt fél évben Podoljak szerint az orosz állam szállította: „Talán korai erről beszélni, de meglepett Oroszország felszínessége.

képtelen felmérni tetteinek következményeit. Meglepett az orosz katonai irányítási rendszer tehetetlensége, a modern technológia oroszországi hiánya, és az is, hogy az orosz társadalom képtelen belátni, milyen helyzetbe került.” „Ukrajna hét hónapja harcol egy országgal, amelytől mindenki félt, abból kiindulva, hogy ez egy katonai szempontból hatékony állam. Nagy hadsereggel, működőképes hadiiparral és az intenzív háborúhoz szükséges forrásokkal.”

Szerinte az Ukrajna elleni orosz invázió azonban erre rácáfolt: ellentámadásba lendült, szerzi vissza saját területeit. Sokan emiatt most már más szemmel néznek Ukrajnára, amely képes megvédeni érdekeit, és amellyel szemben veszélyes területi igényekkel fellépni.

Ukrajna mindenképp a NATO-ba igyekszik

„A jelek szerint megkapjuk a szükséges fegyvereket, amelyek a területeink felszabadításához szükségesek, ehhez nem is kell sok idő. És abban a pillanatban, amikor Ukrajna végleg kiszorította az orosz megszállókat,

– mondta Podoljak.

Putyin és az atomfegyver?

„Ezt egyelőre

gondoljuk végig: itt van egy atomhatalom, amelyik megtámadja egy szomszédját, elfoglalja egy részét, és azt a magáénak kiáltja ki. Mi, atomfegyverrel nem rendelkező államként védekezünk, és elkezdjük kiszorítani a hagyományos fegyverzetű orosz hadsereget. Erre mit tesz az atomhatalom, amelyik addig mindenkit figyelmeztetett, hogy az övé a legerősebb hadsereg? Közli, hogy atomfegyvert vet be az atomfegyverrel nem rendelkező országgal szemben.”

Nyitóképen: Mihajlo Podoljak. Fotó: Sergei Kholodilin / BELTA / AFP