Miért ekkora sláger a Reptér még ma is? Hogyan alakult az abortuszok száma az eltelt 66 évben? Sótonyi Péter a pedagógustüntetésekről, Lentner Csaba a magyar gazdaság állapotáról és a megújulóforradalom csapdája az új hetilapban!
Tavaly több mint negyven év után újraforgatták Korda György Reptér című dalának videóklipjét, mire kitört az őrület. Tizenévesektől a százévesekig azóta is erre mulat mindenki. Ezen a héten címlapos nagyinterjúnkat olvashatják az ország slágerénekesével gyerekkorról, Fészek Klubról, pókerről, házasságról, boldogságról az Élet rovatban.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Veczán Zoltán hívja fel a figyelmet arra: magyarként, Ukrajna szomszédjaként és európaiként semmi értelme nincs másért fohászkodni, mint fegyverszünetért.
Szükség van a tanári bérreformra, de a rendszernek is változnia kell, amit a felsőoktatási intézményekben kell elkezdeni – mondja Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A Professzorok Batthyány Körének idén leköszönt elnökét a háború okozta társadalmi krízisről, a pedagógusok helyzetéről és a modellváltás előnyeiről is kérdeztük Közélet rovatunkban.
Hogyan bírja a költségvetés a háború és az energiaválság okozta nehézségeket? Ezekről is kérdeztük Lentner Csaba közgazdászt.
Magyarországon a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökken, ma már a rendszerváltáskori szint negyedénél is kisebb. Ha viszont az utóbbi hatvanhat évet vizsgáljuk, megdöbbentő számot kapunk:
A rovatban Szalai Piroska ismerteti a Szent István Intézet felkérésére készült tanulmány megállapításait.
„A nemzetközi politikában célszerű a kölcsönös függésre, az egymás érdekeinek ismeretére alapozva építeni a kapcsolatokat” – írja véleménycikkében Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés hatálya alól kikerülő önkormányzatoknak óriási költségnövekedéssel kell szembesülniük. Hogyan működik együtt a helyzet megoldásán a kormány a településekkel, és mi lehet a megoldás hosszú távon? Utánajártunk.
„Az »internacionalista segély« ma nem keleti, hanem nyugati elvtársaktól érkezik a magyarországi baloldalhoz, gördülő tanksor-szörnyeteg helyett guruló dollárok formájában” – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ kutatási főigazgatója publicisztikájában.
Hazájában sem aratott osztatlan sikert meglátásaival Roman Holec szlovák történész. A Diadal és katasztrófa – Trianon egy szlovák történész szemével című kötet szerzőjével a 27. Budapesti nemzetközi könyvfesztiválon beszélgettünk – és vitatkoztunk, az interjút Külhon rovatunkban olvashatják.
Kína nagyhatalmi státuszra tör, a globális politikában és gazdaságban növelni fogja befolyását. Hszi Csin-ping pártfőtitkár-elnök központosító politikája a Kínai Kommunista Párt XX. Kongresszusán zöld jelzést kapott – körképünket külföld rovatunkban olvashatják.
„Bármit jelentsenek is az energiaszankciók az Európai Unió számára, Magyarországnak jól felfogott gazdasági érdeke, hogy megpróbálja elkerülni őket”
– mondja Christopher Caldwell. Az amerikai íróval, a Claremont Institute főmunkatársával beszélgettünk.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője írásában a Spanyolországban zajló negatív politikai folyamatokról ír.
Leimeiszter Barnabás a brit politikai káoszról ír véleménycikkében.
Becslések szerint legalább húsz–negyvenezer embert kellene itthon ki-, illetve átképezni a következő három–öt évben a megújuló energiaforrások elterjedése, az akkumulátorok gyártásának növekedése következtében. Kérdés, tudunk-e lépést tartani a mai munkaerő-hiányos környezetben a hirtelen keletkező igényekkel – makronóm rovatunkban körbejártuk.
A maratonnak a futóvilág szemében kitüntetett szerepe nehezen magyarázható száraz tényekkel. Kell hozzá valami mitikus és valami mágikus. Körképünket sport rovatunkban olvashatják eredményekről és maratonistákról.
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Justin E. Smith The Internet Is Not What You Think It Is címűkönyvét ajánlja, amelyből kiderül: a világháló minden, csak nem új és forradalmi koncepció.
Száz éve történt a fasiszta hatalomátvétel Olaszországban – az eseményre Veszprémy László Bernát történész tekint vissza jegyzetében.
Milyen műszaki módszerekkel lehet és érdemes beavatkozni, hogy megmentsük az Alföldet a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-ellátás alapjait veszélyeztető kiszáradástól? Tudomány kisrovatunkban Koncsos László vízépítő mérnököt kérdeztük.
Élet rovatunkban kulturális ajánlóval készültünk, ezenkívül Muray Gábor halottak napja alkalmából írt jegyzetét és Csender Levente tárcáját olvashatják.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Skrabski Fruzsina ír az elengedő szeretet fontosságáról.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint csak egy szorosabb politikai egység akadályozhatja meg, hogy az öreg kontinens elveszítse a világpolitikai súlyát.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
A magyar tenger partjainál ismét látványos jéghalmok alakultak ki, a holland bevándorlási hivatalnak tetemes kártérítést kellett fizetnie menedékkérőknek, Ukrajna és nyugati partnerei érdekes lehetőségekkel számolnak. Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
