Nagy-Britannia továbbra is az európai biztonság egyik szavatolójaként kíván fellépni – Schaller-Baross Ernő a Mandinernek

Béres Sándor interjúja

Schaller-Baross Ernő 1987-ben született, Budapesten. Tanulmányait Magyarországon, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végezte, e mellett egy országgyűlési képviselő asszisztenseként szerzett szakmai tapasztalatot. Tanulmányait követően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kezdett el dolgozni a miniszterhelyettes kabinetjében. Ezt követően öt évig volt a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója, valamint az Országgyűlés alelnöke – majd a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője – mellett nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadó. A 2018. évi parlamenti választást követően a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára volt, 2021-től európai parlamenti képviselő.

***

Tárgyalások alapján hogy látja az angol-magyar diplomáciai és gazdasági kapcsolatok alakulását?

Magyarországot és az Egyesült Királyságot kitűnő kétoldalú kapcsolatok kötik egymáshoz. Ezeknek az alapja kormányoktól függetlenül a kölcsönös tisztelet és azok az értékek, amelyekben nemzetekként közösen hiszünk.

Ezeknek ékes tanúbizonysága korábban a Johnson-kormánnyal fennálló aktív együttműködés mind bilaterális szinten mind a Visegrádi négyek keretein belül. Az együttműködési keretek átgondolására a Brexit miatt egyértelműen szükség volt. Bár Magyarország több fórumon is aktívan síkra szállt azért, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió része maradjon, mégis tiszteletben kell tartanunk a brit polgárok döntését. Brüsszelben olykor elfelejtik, hogy demokratikus jogállamok belpolitikai kérdéseibe – legyenek azok az unión kívül vagy azon belül – kívülről beleszólni nincs joga senkinek.

Ennek megfelelően Magyarország mindig a pragmatikus párbeszédre törekszik a brit kormánnyal. Erre azért is van szükség,

valamint jelentős magyar közösség van jelen az országban. Ezen felül bármely nemzetközi szervezetnek is legyen tagja az Egyesült Királyság, nem felejthetjük el, hogy nyelvi, kulturális és gazdasági adottságai, valamint komoly történelmi háttere okán mindig megkerülhetetlen szereplő lesz a világpolitikában. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Nagy-Britanniában található több a világ legrangosabb egyetemei közül, amelyeknek köszönhetően az ország jövője humán erőforrások tekintetében biztosított. Ezen felül, különösen a jelenlegi, felfokozott nemzetközi helyzetben kiemelt jelentőséggel bír a NATO egyik meghatározó szövetségeseként a brit haderő. Mindezek kiváló táptalajt jelentenek az ország számára a közel végtelen potenciáljának kiaknázásához.

Milyen a közhangulat Angliában (az Egyesült Királyságban?) az új brit kormány megalakulása kapcsán?

Fontos leszögeznünk, hogy a brit belpolitika az elmúlt időszakban a korábban megszokott stabilitáshoz képest sokkal nagyobb hullámzást mutatott. Rishi Sunak miniszterelnök megválasztását megelőzte Liz Truss alig hathetes hivatali ideje. Boris Johnson a 2019-es választásokon korszakos sikert aratott, történelmi mértékű arányban, magabiztosan győzte le a Munkáspártot. A brit rendszer sajátossága, hogy ezáltal olyan jelentős felhatalmazást nyert, ami távozását követően is legitimációt és stabilitást biztosít a kormányzásra és a Konzervatív Párt soraiból kikerülő új miniszterelnök számára.

Jelenleg azt láthatjuk,

amely példátlan az elmúlt időszakban. Egy ilyen helyzetben érthető, hogy a Sunak által képviselt, integritás, szakértelem és elszámoltathatóság hármas egysége által kínált lehetőségekre bizakodóan tekint a brit közvélemény. Azt, hogy a miniszterelnök személyében történt változást pozitívan értékelik, abban is láthatjuk, hogy a nemzetközi piacok optimistán reagáltak kinevezésének hírére. Egyelőre kár volna prognózisokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az elmúlt hetek politikai viharainak fényében miképp lesz képes az új brit kormány stabil fejlődési pályára állítani az országot ezekben a vészterhes időkben, azonban az már most látszik, hogy Sunak miniszterelnök törekszik arra, hogy a konzervatív képviselők egymástól olykor merőben álláspontjait konzisztens kormányzati narratívává alakítsa.

Lehet-e tudni, mik a várakozások az új brit kormányt illetően?

Ahogy arról már szó esett, a brit közvélemény bizakodó a Sunak-adminisztráció hivatalba lépését kísérő személyi változásokkal szemben. Láthatjuk, hogy a kormányban helyet kaptak olyan szereplők, mint az elmúlt hetekben a fiskális politikának új irányt adó Jeremy Hunt pénzügyminiszter, vagy a kormányban régóta helyet foglaló Ben Wallace védelmi miniszter, akik az előző adminisztrációkkal vállalt folytonosság, és az integratív kormányzás jegyében folytathatják munkájukat. A Boris Johnson lemondását követő versenyben résztvevő Penny Mordaunt is megtarthatta pozícióját a kabinetben, amely későbbi hatalmi harcok elkerülését is szolgálja. Az új miniszerelnök döntései tükrözik a stabilitás irányába mutató kormányzásra való igényt, mivel olyan nagy formátumú politikusokat is visszahívott a kormányába, mint Dominic Raab és Suella Braverman. Mindezekből látszik,

Minderre szükség is van ahhoz, hogy a konzervatív párt visszanyerje a johnsoni időkből ismert, magabiztos többségét és a Margaret Thatcher politikai örökségét hordozó pártként újra hiteles és perspektívát jelentő kormányzóerővé váljon.

Milyennek látják az angolok a Brexit gazdasági hatását? Terveznek-e lépéseket tenni a font gyengülése ellen?

A pártvezetői és miniszterelnöki posztért folyó verseny során az új brit miniszterelnök Rishi Sunak és Liz Truss programja elsősorban gazdasági téren különbözött: a thatcherizmushoz való visszatérés jegyében Liz Truss azonnali és számottevő adócsökkentést ígért, míg Sunak első lépésben az államháztartás rendbetételét jelölte meg elsődlegesnek a helyzet rendezése érdekében.

Truss úgy vélte, az adócsökkentés és dereguláció a befektetésösztönzéssel párosulva gazdasági növekedést eredményezhet hosszú távon, azonban a refomcsomag bejelentését a közvélemény és a pénzügyi szektor kifejezetten rosszul fogadta, a brit valuta árfolyama az amerikai dollárhoz képest történelmi mélységbe süllyedt. Rishi Sunak korábban már említett hármas mottója és orthodoxnak nevezhető gazdaságpolitikai megközelítése elhozhatja a várt stabilitást a brit gazdasági és a pénzpiaci folyamatok számára.

Nemrégiben alkalmam nyílt Észak-Írországban személyesen is megtapasztalni, hogy milyen kereskedelempolitikai területeket érint a Brexit és annak utóélete. Itt valódi, a mindennapi életet érintő kérdésekről van szó az áruellátás biztonságától kezdve a munkaerő zavartalan áramlásáig. A Brexit előtt egyszerű volt árukat szállítani az ír határon, mivel mindkét fél ugyanazokat az uniós szabályokat követte.

Az Egyesült Királyság kilépése után azonban különleges kereskedelmi megállapodások megkötésére volt szükség. A legfontosabb ilyen dokumentum az északír jegyzőkönyv, brit megközelítésben azonban ez a jegyzőkönyv több szempontból is hátrányos és nehezíti az áruforgalmat, jelentős terheket róva a vállalkozásokra, ezáltal pedig csökkentve az ország versenyképességét. Kedvező fejlemény, hogy a jegyzőkönyvvel kapcsolatban az Európai Unió újra hajlandó tárgyalni, ami azért lényeges, mert a Brexit következményei nem csupán

Magyar szempontból lényeges kiemelni, hogy a brexit dacára a konzervatív brit kormány törekszik politikai kapcsolatai elmélyítésére a V4 országokkal. Ahogy említettem, magyar-brit relációban ennek jó alapot ad a két kormány hasonló értékrendje és a kiváló személyes kapcsolatok.

Lehet-e tudni, mi az álláspontja a brit kormánynak az atomfegyverek bevetését illetően?

Truss 2022. áprilisi átfogó külpolitikai beszédében megerősítette, hogy a brit külpolitika a jövőben a katonai erő, a gazdasági biztonság és a mélyebb globális szövetségek pillérére fog épülni, e téren az új miniszterelnök, Rishi Sunak felfogása sem különbözik számottevően.

azt azonban tudni lehet róla, hogy a védelmi kiadásokat ő is növelni kívánja és további erőforrásokat kész biztosítani a brit hadsereg számára a biztonság szavatolása érdekében. Történelmi lépés, hogy a kormány 3 százalékra emelte a védelmi kiadásokat, különösen a brit szempontból jelentős haditengerészetet illetően. A brit védelmi politika stabilitását mutatja, hogy Ben Wallace védelmi miniszter – aki egyébként tavasszal Budapesten járt és tárgyalásokat folytatott – a kormányátalakítás után is a helyén maradt.

Nagy-Britannia védelmi pozíciójának leginkább meghatározó tényezője, hogy atomnagyhatalom. A Brit Királyi Haditengerészet nukleáris tengeralattjárókkal és két, globálisan bevethető repülőgépszállító anyahajó kapacitással rendelkezik. A kontinentális Európa számára elengedhetetlen az együttműködés a szigetországgal a védelmi politika területén, a globális szerepvállalás pedig a brit védelmi politika egyik alappillére. Ennek erősítésére új brit kül-, biztonság-, védelem- és nemzetközi fejlesztéspolitikai stratégia született 2021 elején, melynek középpontjában a szuverenitással, a biztonsággal és a gazdasági prosperitással összefüggő brit érdekek állnak. Kitűnik belőle, hogy Nagy-Britannia továbbra is az európai biztonság egyik szavatolójaként kíván fellépni védelempolitikai kérdésekben és biztosak lehetünk benne, hogy ehhez a jövőben is tartja majd magát.

Képek forrása: Facebook