Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány Hófehér gazdaság felé című elemzését bemutató konferencián szólalt fel. Mint ismertette, a magyar operatív programok várhatóan még ez évi brüsszeli elfogadása után, 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben pedig 1047 milliárd forinthoz juthat hazánk. Jelezte, hogy ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták.
Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését”
– mondta Navracsics, emlékeztetve egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, és jó eséllyel az év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni.
Emlékeztetett, hogy a szintén még uniós tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek csaknem 40 százaléka a klíma-, körülbelül 25 százaléka pedig a digitalizációs célokhoz járulna hozzá.
A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még továbbra sem döntött – közölte.
Ezeket vállalta Magyarország
A tárcavezető emlékeztetett az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett magyar vállalásokra is, amelyek a következők:
- a munkáját legkésőbb november 19-én megkezdő Integritás Hatóság létrehozása,
- a Korrupcióellenes Munkacsoport átalakítása,
- a korrupcióellenes keretrendszer erősítése,
- az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről,
- a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése, valamint
- az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése.
A Magyarországot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban Navracsics arra hívta fel a figyelmet, hogy még az Európai Bizottság adatai szerint is radikális kifehéredés figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és korrupciós helyzetben. A szintén a portfóliójába tartozó területfejlesztésről a miniszter kifejtette:
a jelenleginél jóval decentralizáltabb fejlesztéspolitikát kell megalkotni,
mivel a legszegényebb európai uniós régiók között több magyar is található, ami nagyon magas regionális tagoltságot jelez.
Nyitókép: Facebook