Német közgazdász: Egyedül Magyarország tartja szem előtt a nemzeti érdeket

Fritz Söllner a németországi Ilmenau Műszaki Egyetem államháztartási tanszékének vezetője. A németországi Bayreuthi Egyetemen dolgozott junior oktatóként, valamint John F. Kennedy kutatói munkatársként a Harvard Egyetemen. Kutatási területe a közgazdasági gondolkodástörténet mellett a környezetgazdaságtan és a migráció gazdaságtana. Söllner az MCC Budapest Summit vendéke volt, ahol a háború és a szankciók gazdasági hatásairól beszélt.

*

Az olvasóinkat izgató fő kérdés talán ez lehet: van-e kiút a jelenlegi válságból?

Először is tudnunk kell, pontosan mi ez a válság. Tisztán kell látnunk az okait. Az emberek manapság mindenért Putyint okolják, egyfajta bűnbakként szolgál, de a mostani válság alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt az általános inflációra, amely kizárólag az Európai Központi Bank (ECB) elmúlt húsz évben mutatott katasztrofális politikájának az eredménye. Rengeteg pénzt nyomtattak, most pedig látjuk az eredményét. Ezzel semmit sem tehetnek az egyes országok kormányai, csak az ECB tehetne valamit, de ők nem akarnak semmit tenni, láthatóan hagyni akarják, hogy az infláció többé-kevésbé úgy menjen, ahogyan akar. A második ok a háború, illetve a szankciók és ellen-szankciók, vagyis az energiakínálat krízise. Kevés energia van, az árak pedig magasak.

Mit lehet tenni?

A nemzeti kormányok semmit sem tehetnek az általános inflációval. Mi a helyzet az energiával? Vagy feloldjuk a szankciókat, és reméljük, hogy Oroszország több gázt ad és így az árak lemennek> vagy folytatjuk a szankciókat, esetleg továbbiakat vezetünk be. Akkor viszont új energiaforrásokat kell találnunk. Sajnos Németország és az EU politikusai csakis a fogyasztói oldal területén akarnak beavatkozni, adókat csökkentenek, pénzt osztanak, de ez nem oldja meg az alapvető problémát: hogy kevés az energia. Spórolniuk kell a gázzal, hogy maradjon gáz az olyan célokra, ahol nincs alternatíva. Így viszont nem használnak gázt az áramtermelésre, helyette visszanyúlnak a szénhez és atomhoz. Amit most csinál a német és az EU-s politika, nem az alapvető gond megoldása, csak tüneti kezelés.

Bizonyos értelemben a zöld energiapolitika is felelős?

A németországi energiaválságban bizonyosan erősen benne van az elmúlt húsz év energiapolitikája. Amennyire tudom, Németország az egyetlen ország, amely két alapterhelési energiaforrástól is megszabadult: a széntől és az atomtól. Egy amerikai lap egyszer azt írta, hogy a német energiapolitika a legbutább az egész világon, és okkal írták ezt. Most a megújuló energiára és az orosz gázra épült gazdaság szembe kell, hogy nézzen az új helyzettel, és ez az elmúlt két évtized eredménye is. Persze voltak érvek mellette is:

Fritz Söllner (fotó: Gyurkovits Tamás)

Mi történne, ha ma feloldanák a szankciókat?

Az árak lemennének – legalábbis ezt mondtam volna egészen addig, amíg nem robbant fel az Északi Áramlat. Most már nem vagyok annyira biztos benne, hogy az oroszok tudnának gázt adni, még ha akarnának is. Nem tudom, mennyi idő lenne megjavítani a csöveket. De alapvetően azt hiszem, hogy

Azt mondta, hogy korábban Oroszország megbízható partner volt. Ha véget érne a háború, számíthatnánk arra, hogy az oroszok ugyanúgy folytatják a kereskedelmet?

Miért ne tennék? Különben teljesen Kínától függenének, és ezt nem szeretnék. Ahogyan mi is több helyről akarunk venni, ők sem akarnak egyetlen vásárlótól függeni. 

Beszéljünk a télről! Németországban a gáztározók tele vannak, és vehetnek cseppfolyósított gázt. Minden rendben lesz a télen?

A tározók valóban tele vannak, tehát ha enyhe telünk lesz, szerintem nem lesz probléma. Viszont

és talán drasztikus lépések kellenek majd. Ha pedig a következő télre sem áll helyre az ellátás, akkor probléma lesz. 

Tömeges tüntetésekre, erőszakra kell gondolni?

A németek elég engedelmes nép, majdnem passzívak. De így is látunk tüntetéseket az ország keleti részén, noha a média elhallgatja őket. De valóban, vannak tüntetések, és ha a helyzet így megy tovább, vagy rosszabb lesz, még több lehet. Azt nem tudom, hogy átterjednek-e az ország nyugati részére is.

Magyarország más utat követ: továbbra is vesz gázt az oroszoktól. Helyes döntés volt ez ön szerint?

Magyarország szempontjából bizonyára. Magyarország talán az egyetlen európai ország, amely a nemzeti érdekeit tartja szem előtt. Úgy látom, hogy

de a német nép érdeke nem érdekli őket. Egyes politikusaink még arról is beszélnek, hogy nem érdekli őket, mit akarnak a választóik. 

Nyitóképen: birkák a luetzerathi szélkerekek alatt Németországban (Credit Ina FASSBENDER / AFP)