„Demokráciavédő” kampánymilliárdok

Kacsoh Dániel és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban

A baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése – e címmel szerepel napirendi pont a nemzetbiztonsági bizottság lapunk megjelenésének napjára, csütörtökre meghirdetett ülésén. Az utóbbi hetek fejleményei mindenképp indokolják a parlamenti testület figyelmét. Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki összefogás előválasztáson győztes listavezetője, a legerősebb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció által immár megtagadott miniszterelnök-jelöltje ugyanis több interjúban is büszkén számolt be az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) amerikai támogatásairól. Majd az elszámolásokat is közzétette.

Kitálalt a kapitány

Megtudhattuk: egy Action for Democracy nevű, egészen friss szervezet az Egyesült Államokból csaknem két­milliárd forintnyi anyagi segítséget csatornázott át az MMM gazdálkodásába. Márki-Zay szerint a külföldi százmilliók nélkül „még ennyire sikeres kampányt sem tudtunk volna folytatni”. Korábban a hódmezővásárhelyi polgármester mellett Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus is utalt amerikai kampánytanácsadók részvételére az április 3-a előtti folyamatokban, ráadásul a szocialisták társelnöke utólag nyilvánosan is kritizálta őket, mondván, a háború melletti kiállás pozícióját ők erőltették a béke és a biztonság hangsúlyozásával szemben. MZP azt is elmondta: „Nem én döntöttem a napi kampánykérdésekben, hanem a már sok kampányt levezető magyar és amerikai kampányszakértők, akiket a Karácsony-stábból örököltünk.” Konkrét pénzügyi segítségről azonban eddig nem volt szó.

A megnevezett szervezet persze kikérte magának a „vádat”, miszerint beavatkozott volna a magyarországi választásba. „Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban” – közölték. Csakhogy bár az MMM valóban nem párt, a választástól bajosan lehet függetlennek nevezni, lévén nyakig benne volt a kampányban, vezetője pedig Orbán Viktor leváltását tűzte ki célul. Ami pedig a Karácsony-stábtól örökölt amerikai szakértőket illeti, az Action for Democracy az általa támogatott szervezetek között egy ideig a „kapitány” javára – saját táborában is megütközést keltve – visszalépő főpolgármester 99 Mozgalmát is feltüntette. Aztán bocsánatot kért, és levette honlapjáról a logót.

Itt érdemes kitérni az amerikai ngo ügyvezetőjére, alapítójára, aki nem más, mint Karácsony Gergely diplomáciai főtanácsadója, Mihalik Enikő topmodell férje, Korányi Dávid. A Bajnai-kormány idején a miniszterelnökkel a washingtoni ENSZ-közgyűlést és számos demokrata kötődésű fórumot megjáró Korányi tavaly így jellemezte saját munkáját a Telexnek adott interjúban: „Én a szerepemet korábban és most is inkább szürke eminenciásként fogom fel.”

Választás inspirálta alapítás

Elmondása szerint a városdiplomácia mellett forrásszerzésre is szerződött, ami annak tükrében érdekes megfogalmazás, hogy a minap – alighanem a történtek hatására – budapesti állását feladó Korányi amerikai szervezete jelenlegi tudásunk szerint kétmilliárd forinttal járult hozzá a magyarországi ellenzék remélt sikeréhez; még akkor is, ha ezt ők a „demokráciáért folytatott harcként” értelmezik. Tegyük hozzá,

hozzátéve, annak „céljai, feladatai jóval tágabbak”.

Az ngo reprezentánsai között egyébként olyan „aggódó civileket” találhatunk, mint Chris Maroshegyi, a Facebookot birtokló Meta stratégiaalkotója, Kati Marton, a néhai Richard Holbrooke befolyásos külpolitikus özvegye, Timothy Garton Ash, számos Soros-közeli szervezet tagja, Anne Applebaum, Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter felesége, Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok vagy Francis Fukuyama amerikai filozófus.

A Nemzeti Nyomozó Iroda mindenesetre pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el, Szabó Balázs exjobbikos újpesti önkormányzati képviselő egyenesen az FBI-nál tett feljelentést, mondván, a támogatás az amerikai törvényeket is sértheti. A Pesti Srácoknak azt mondta, szerinte Korányinak „most egy darabig biztosan elment a kedve a progresszív network és az ellenzéki deep state további építésétől”.

Korányi mellett ugyancsak Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc köréhez sorolható a baloldali háttérmunka másik főszereplője, a DatAdat nevű cég – pontosabban cégcsoport, hiszen ilyen néven Budapest mellett Bécsben és Tallinnban is jegyeztek be vállalkozást –, amelynek tevékenységét korábban részletesen bemutattuk e hasábokon, illetve a Mandiner.hu felületén.

Csakhogy azóta újabb részletek kerültek elő a választás előtti héten ellenzéki kampány-sms-ek jogilag aggályos szétküldésével is hírbe hozott informatikai cég szerepével kapcsolatban. Például az, hogy az MMM-nek küldött amerikai pénzekből neki is juthatott, hiszen aktívan közreműködött az ellenzéki kampányban. „Mindent csinált a DatAdat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kapott” – foglalta össze szerepét a 24.hu-nak nyilatkozva az MMM operatív vezetője, Vékás Sándor. Egy névtelenséget kérő kampányember pedig így jellemezte a kapcsolatot: „Hozzájuk fordultunk, ha kellett egy videó, Facebook-kampány, ők pedig meg­csinálták, legyártották, leszállították.” A listavezető azt is elárulta, hogy az MMM a hat párthoz hasonlóan átengedte a kampányban a cégnek a saját adatbázisát.

Márki-Zay szerint természetes, hogy a DatAdat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt. Ez kétségtelen, ám e körülmény jól mutatja a részben Bajnai által tulajdonolt cégcsoport befolyását, a cég bécsi leányvállalata mögött pedig közvetlenebbül is feltűnnek az amerikaiak. A többségi tulajdonrész ugyanis a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető.

Jutott támogatás a Partizánnak is

Nem csak a hivatalos ellenzéki politika világa részesült a kormány irányvonalát nem szívelő külföldi donorok adományaiból. Márki-Zay Péter nyilvánosan többször is köszönetet mondott például a Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizánnak – igaz, bár bőven kapott szereplési lehetőséget, ahogy az előválasztást is alaposan „lekövette” a csatorna, MZP-nek a háborús részvétellel kapcsolatos nyilatkozata azért okozott némi fejfájást a baloldali kampányemberek számára. Az sem lehet a véletlen műve, hogy a Partizánt épp a voksolás előtti évben futtatták fel, ráadásul kevésbé közadakozásból, mint azt eleinte a balliberális médiumok sulykolták, sokkal inkább a Gulyásék által megnevezett nemzetközi donorok segítségével.

a pénzcsapok pedig nem akárhol találhatók. Érdemes felidézni: a Gulyás-féle Közös Ország Mozgalom és a Partizán-előd Slejm csatorna mögött álló alapítvány szintén egy parlamenti, mégpedig a 2018-as választás előtti években jutott több forráshoz. 2015-ben 29 ezer, egy évvel később 4,97 millió, a választást megelőző évben pedig már 38,35 millió forintos bevétellel bírt a Közös Ország Alapítvány. 2017-ben 10 millió forintot használt fel az Institute for Democracy nevű amerikai szervezettől, 14 millió futott be a számlájára a Soros-alapítvány által dotált Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezettől, és csak 12 millió érkezett állampolgárok adományaiból. A parlamenti választás évében pedig már több mint 91 millió volt a Közös Ország Alapítvány bevétele, javarészt a fent említett szervezeteknek és a Soros György által szintén támogatott Alternatív Közösségek Egyesületének köszönhetően.

Ahogy a műsorvezető érdekeltsége itt megszűnt, úgy kezdett felállni egy új szervezet, amely a Slejmet követő videócsatorna háttere lett. A Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2020 novemberében indult, első évében kicsivel több mint 5 milliós összbevétellel bírt, a 2021-es évre vonatkozó beszámolóban már 272,706 millió forintra kúszott fel ez az összeg. Az adózott eredmény szűk 80 millió forint volt.

A szervezet pénzügyi beszámolója nem ad arra lehetőséget – mivel nincs közhasznúsági jelentési kötelezettsége –, hogy az olvasók részletes betekintést nyerjenek a működésébe, ezáltal a nemzetközi donorok kilétébe. Csupán arra lehet támaszkodni, amit eddig Gulyásék bevallottak. Például azt, hogy az alapítvány 200 ezer eurós díjazásban részesült a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán, illetve további 15 ezer dollárt nyert el a German Marshall Fund hasonló kiírásán. A YouTube-csatorna választási roadshow-jának finanszírozását pedig 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, amely a National Endowment For Democracytől érkezett.

Nézzük kicsit közelebbről a nagylelkű adakozókat! A Partizán donorjai közül a legelső szervezet a legfiatalabb, a The Foundation for Democracy and Pluralism saját bevallása szerint „tisztességes társadalmakat és pluralista demokráciákat akar előmozdítani olyan európai nonprofit szervezetek támogatásával, amelyek e közös cél érdekében dolgoznak”. Az ngo alapítója az a Daniel Sachs svéd üzletember, aktivista, aki tagja többek között a Soros-féle Open Society Foundations globális menedzsmentjének, s tisztséget vállal a European Council on Foreign Relations elnevezésű agytrösztnél is, amelyben Soros mellett ott ül még Bajnai Gordon korábbi kormányfő, Dobrev Klára volt kormányfőjelölt-aspiráns, Meszerics Tamás CEU-s professzor, a már említett Korányi Dávid, illetve Dessewffy Tibor, Gyurcsány Ferenc bizalmasa, a DatAdat egyik tulajdonosa.

Egyébként Gulyás Márton is tett rá utalást egy interjújában, hogy ők is együttműködtek a DatAdattal, méghozzá szintén az országgyűlési választás kampányában. Dessewffy Tibor mellett érdemes Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor nevét is megemlíteni – előbbi a titkosszolgálatokért felelős minisztere, utóbbi tanácsadója, kabinetfőnöke volt Bajnai Gordonnak, valamint államtitkári pozíciót is betöltött 2010 előtt.

A YouTube-csatorna második nagyobb pénzügyi támogatója egy ismert, több évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi ngo: teljes nevén German Marshall Fund of the United States. Az előző szponzorhoz hasonlóan e szervezetnél is felfedezhető a Soros-szál, donorlistáján ugyanis az Európai Unió több intézménye, svéd hivatalok, amerikai nagykövetségek, techcégek, segély- és fejlesztési alapok mellett Soros alapítványa is szerepel.

A Partizán legsejtelmesebb donorja a National Endowment for Democracy, amelynek létrehozását egészen a második világháború végéig vezetik vissza, amikor is az USA politikai döntéshozói titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok támogatására. Csakhogy amikor a hatvanas évek végén kiderült, hogy néhány, az európai politika befolyásolásában részt vevő amerikai szervezetet a CIA finanszírozott, a Johnson-kormányzat úgy döntött, inkább egy köz-, illetve magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja tovább az Európában végzett tevékenységet. E folyamat részeként, kvázi a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a National Endowment for Democracy is, amely ilyen formában gyakorlatilag az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot pénzeli – és persze a Partizánt.

Kapcsolódó

Nyitókép: Márki-Zay Péter a 2022-es választás eredményváróján. Fotó: Reuters/Marton Monus