Érdekesnek és tartalmasnak találta az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott pódiumbeszélgetést Tomasz Kurianowicz, a Berliner Zeitung újságírója.
A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozó Kurianowicz úgy fogalmazott: a beszélgetés után jobban megértette a magyarok és a magyar kormány álláspontját, sokkal tisztábban látja már, hogy milyen szempontok alapján véli Orbán Viktor elhibázottnak az Európai Unió szankcióit Oroszországgal szemben. Hozzátette: bár hallott már az ukrajnai magyar kisebbségről, az ő helyzetükről sem gondolkodott el korábban. Emellett tanulságosnak nevezte a magyar kormány hozzáállását a geopolitikai kihívásokkal kapcsolatban is.
Szerinte sokakat meglepett a teremben az, amikor Orbán világosan és érthetően kimondta: ha ma Angela Merkel lenne a német kancellár, ki sem tört volna a háború. A magyar kormányfő a beszélgetésen emlékeztette a jelenlévőket a krími válságra is, ami már 2014-ben háborút hozhatott volna, de „Merkel diplomáciai képessége megóvott bennünket”. A német lap újságírója arról is beszélt: elgondolkoztatta a hallgatóságot Orbán Viktornak a német állásponttal ellentétes azon kinyilatkoztatása, hogy a béke csak egy másik amerikai elnökkel, Donald Trumppal képzelhető el.
Tomasz Kurianowicz szerint előrelátható volt, hogy a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung napilap pódiumbeszélgetése miatt sok kritikát kapnak, mert Németországban Orbán Viktor megosztó személyiség. Ők azonban szeretnék, hogy olvasóik több szemszögből megvilágítva lássák a problémákat – jegyezte meg. „Orbán Viktor egy európai uniós ország miniszterelnöke, egy fontos ország miniszterelnöke” – hangsúlyozta a Berliner Zeitung újságírója.
A kritikák közt említette, hogy kerekasztal-beszélgetést és nem konfrontatív interjút folytattak. Másokat az is zavart, hogy egyáltalán pódiumot biztosítottak Orbán Viktornak, ezzel felületet adva politikai érvelésének, és
– sorolta. Volt, akik sérelmezték, hogy a beszélgetésre nem hívtak meg a magyar ellenzékből megszólalókat, akik kérdezhettek volna a miniszterelnöktől. Azonban – mint mondta -–a magyar stábbal előre egyeztették, hogy bátran feltehetik kérdéseiket, „nincsenek tabuk”.
A német lap újságírója jelezte: a jövőben is folytatnának hasonló beszélgetéseket, akár megosztó politikusokkal is, mert fontosnak tartják, hogy meghallgassák őket és „szemtől szemben találkozzanak a reálpolitikával”.
Tomasz Kurianowicz hangsúlyozta: az ukrajnai háborúra a világban eltérő reakciók vannak, a nyugati-európai államok véleménye pedig kisebbségben van globálisan – a harmadik világ feltörekvő országaihoz képest –. Ezért is tartja fontosnak, hogy más véleményeket is meghallgassanak annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjanak.
(MTI)
Orbán Berlinben: A szankciók primitívek, a béke neve Trump, a németek pedig legyenek óvatosabbak
Rendkívüli alkalom: Orbán Viktor nyilvános beszélgetésben fejtette ki nézeteit a háború és a világ állásáról Berlinben. Oroszok és ukránok, Európa és Amerika, lengyelek és magyarok, Merkel és Scholz, Trump és Putyin – sok mindenről és mindenkiről szó esett. Tudósításunk!
Nyitókép: Genya Savilov / AFP. Illusztráció.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Mindenkit leigazol a kormány.
Végleg kilép a pártból.
Ennek okait próbáljuk boncolgatni a Trump-jelenségen keresztül.
