A németek nem indítják be az Északi Áramlat-2 gázvezetéket

Christiane Hoffmann helyettes kormányszóvivő reagált a Gazprom közleményére, amelyben az orosz állami energetikai óriáscég az utóbbi napokban észlelt szivárgásokkal összefüggésben kifejtette, hogy az Északi Áramlat-2 B-jelű vezetékszálán technikai szempontból lehetséges a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.

– azaz ügyes próbálkozás, válaszolt a hírre a kormányszóvivő. 

Christiane Hoffmann hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1 vezetéken, hanem inkább politikai kifogásokat keresett, így a német kormány értékelése szerint nem megbízható szállító, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.

Az Északi Áramlat-2 vezetékei az Északi Áramlat-1 két vezetékszálával párhuzamosan, a Balti-tengerben futnak. Lefektetésüket tavaly fejezték be, és el is indították a rendszer üzembe helyezését célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadás területek függetlenségét.

Szándékos szabotázs lehetett

Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen visszafogta, majd augusztusban teljesen leállította a rendszert. Szeptember végén szivárgást észleltek mindkét vezetékrendszeren.

Szerdán a Der Spiegel című német hírmagazin a hírportálján azt írta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megállapításai szerint célzott szabotázs történt, és a művelet nagyfokú összetettsége miatt valószínűsíthető, hogy valamilyen állami szereplő van a háttérben.

Christiane Hoffmann a Der Spiegel jelentésével kapcsolatban kérdésre válaszolva közölte: egyelőre csak annyit lehet kijelenteni, hogy az eset minden körülménye szándékos szabotázsra utal.

A háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A kormány tervei szerint 2024-re 10 százalék alá csökkentik az orosz import arányát. Ezt szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak.

Jön az LNG

Az elsőt - Wilhelmshavenben - a télen tervezik üzembe állítani. A szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai jelentése szerint Németország földgázellátása stabil, bár a helyzet feszült, és nem zárható ki, hogy további romlik. Mint írták, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 vezetékeken történt események nem befolyásolják az ellátást, hiszen az Északi Áramlat-1-en a meghibásodás előtt szünetelt a szállítás, az Északi Áramlat-2-őt pedig nem helyezték üzembe.

Közölték, hogy a földgáztározók töltöttségi szintje 92,53 százalék. Hozzátették, hogy a nagykereskedelmi árak erősen ingadoznak, de az utóbbi időben jelentősen csökkentek, az előző héten több mint 50 százalékkal.

– emelte ki a Bundesnetzagentur, hozzátéve, hogy a hatóság kifejezetten hangsúlyozza a takarékos földgázfelhasználás fontosságát.

(MTI)

Nyitókép: svéd partiőrség/AFP