Hetek óta keringenek híresztelések és azok cáfolatai az Ukrajnának juttatott francia Caesar lövegek sorsáról: összeszedtük a tényeket!
A francia média június közepén számolt be arról, hogy az ukrán haderő a kelet-ukrajnai frontvonalon vetette be először a francia államtól kapott, francia gyártmányú Caesar lövegeket. A pontosságáról híres nehéztüzérségi rendszer egy a nyugati államok által az ukrán hadsereg számára adományozott modern fegyverek közül.
később pedig újabb szállításokról beszélt.
Ukrajna a háború második szakaszától fogva folyamatosan fegyvereket kér a nyugati államoktól, kijelentve, hogy ezen múlik a háború sorsa. Az ellenállás, az elszántság megvan az ukrán katonákban, az orosz nehézfegyverzet és lövedékszám túlereje emiatt azonban csak akkor van esélyük, ha saját kapacitásaikat jelentős modern nyugati fegyverzettel egészítik ki, amelyek minőségben és mennyiségben is képesek felvenni a versenyt az orosz haditechnikával.
Sok ilyen fegyvert kaptak, főleg az amerikai és a brit hadseregtől – dollármilliárdokban mérhető katonai támogatás ez. A franciák részéről a Caesar tartozik ebbe a kategóriába, és adottságai miatt indokoltan.
Caesar lövegek akcióban
A részben állami tulajdonú francia fegyvergyártó cég, a Nexter terméke ez az önjáró, 155 mm-es tüzérségi löveg, amelyet egy hatkerekű harci teherszállító jármű platójára szerelnek, így mobilis, improvizatív harci eszköz –
A modern hadviselésben ez az adottság nélkülözhetetlen, ugyanis a statikus, csupán vontatható lövegek magukra vonzzák az ellenség figyelmét: első sortüzeik után az ellenfél beméri a lokációjukat, és mielőtt egy vontató jármű tovább vinné őket, már kapják is a nyakukba a célzott lövedékeket a front túloldaláról.
A 20 tonna súlyú, 245 lóerős motorral hajtott Caesar műholdas pozíciós rendszerének és precíziós műszereinek segítségével 60 másodperc alatt lövésre kész állapotba hozható,
Ez a másik nagyon hasznos tulajdonsága, így a frontvonalon első számú fegyver az ukránok kezében az orosz támadó hadosztályok lövetésében. Négyfős személyzet irányítja, bármilyen időjárási körülmények között működőképes, számos harci helyzetben kipróbált szerkezet; az elmúlt évtizedben a franciák bevetették Afganisztánban, Irakban és Maliban is.
Az ukrán tüzérség kiválasztott katonáit Franciaországban egyhetes gyorstalpaló tanfolyamon képezték ki az új fegyver szakszerű használatára. Hogy hány darab francia fegyver érkezett tavasz óta Ukrajnába, az viszont kevéssé publikus adat: megbízható, ellenőrizhető statisztika nincs erről.
Amit tudunk, az az, amit maga Macron elnök állított:
Hogy bevetették őket, az nyilvánvaló, erre videófelvételek, jelentések utalnak, és minden bizonnyal a Donbaszban használják őket. Orosz szeparatista erők kora nyáron azt állították, hogy ilyen lövegekkel lőtték az ukránok a donbaszi településeket Donyeck környékén, az ukrán hadsereg azonban ezt cáfolta, mondván: polgári lakosság által lakott területekre nem lőnek.
Néhány héttel a lövegek bevetéséről szóló június közepi ukrajnai tájékoztatás után azonban
és az állítások szerint közvetítőkön keresztül éppen az ellenfélnek, az orosz haderőnek értékesítették, darabonként 120 ezer dollárért – a fegyver eredeti ára 7 millió euró körül van.
A híresztelés nagy botrányt kavart, és azóta is terjed az interneten – a hír valódisága azonban minimum kétséges.
Caesar lövegek felvonulása a francia nemzeti ünnepen Párizsban július 14-én – (forrás: Arnaud Paillard / Hans Lucas / Hans Lucas – AFP)
A VoxUkraine oknyomozó portál újságírói júliusban kísérletet tettek, hogy az információáramlás menetét visszagöngyölítsék a hír eredeti forrásáig. A Bulgarian Military nevű portál híre volt az első, amely jelentős figyelmet vont magára: a cikkben egy Régis de Castelnau nevű francia ügyvéd Twitter-bejegyzését linkelték, amely azt állította, hogy két Caesar löveget szereztek meg az oroszok, és
A bolgár portál arra hivatkozott, hogy ezt donbaszi források megerősítették – viszont a francia vezérkar és az ukrán hadsereg cáfolta a híresztelést.
A Bulgarian Military a Donbass Insider nevű angol nyelvű, oroszbarát lap – személyeskedésektől és szubjektív megjegyzésektől hemzsegő – cikkére hivatkozik, amely azt állítja, hogy a Rybar nevű Telegram-csatorna és az Uralvagonzavod gyár megerősítette, hogy a fegyverek a feketepiacon tevékenykedő fegyverkereskedők révén kerültek az orosz hadsereg kezébe. Ezt követően a bolgár lap kategorikusan megállapítja, hogy sok nyugati fegyver az ukrán korrupció miatt bűnszervezetek kezére kerül, és erről az általános illegális gyakorlatról az Interpol is tud.
A VoxUkraine felhívja a figyelmet, hogy sem a zavaros pályájú, kommunista meggyőződésű francia híresztelő, sem a hírt továbbító portálok, sem maga az orosz gyár
a francia és az ukrán védelmi minisztérium pedig cáfolta a hír állításait.
A VoxUkraine cikke júliusban jelent meg – arról, hogy a Caesarok tényleg az oroszok birtokában lennének, azóta se kerültek elő bizonyítékok.
Még ha a Caesar-sztori fake news is, az illegális fegyverkereskedelem léte és
Ukrajna háborúban áll, az adminisztrációk zűrzavaros körülmények között dolgoznak – az ukrán erőknek azonnal szükségük van a fegyverekre, ezért az átadás-átvételek nem laboratóriumi körülmények között történnek, hanem gyorsan, sokszor szabálytalanul, a frontvonal pedig állandóan változik, a szállítmányok eljuttatása a célállomásra ezért sok esetben pontatlan, esetleges.
A nyugati államok régóta észlelik ezt a jelenséget, az amerikaiak erősebb ellenőrzést szeretnének; az ukránok felállítottak egy, a fegyverzetelosztást ellenőrző bizottságot, de az nem tud lépést tartani a háborús logisztikával.
Az amerikainak rengeteg
a nyolcvanas években az afgán erőket fegyverezték fel a szovjetek ellen az afganisztáni háborúban, később részben ezekkel a fegyverek harcoltak Amerika ellen az iszlamisták. 2003-tól pedig rengeteg fegyvert szállítottak az iraki hadseregnek, ezen fegyverek jó része 2014-ben az Amerika ellen küzdő dzsihadista erők, az Iszlám Állam kezére került. És itt a közelmúlt példája is: a hirtelen afganisztáni kivonulás során rengeteg amerikai fegyverzet maradt hátra, amelyeket most a tálibok használhatnak.
A tartósnak ígérkező, beláthatatlan további fejleményekkel járó ukrajnai háború kapcsán pedig nem lehet kizárni, hogy nyugati fegyverek Kelet-Európában is illetéktelen kezekbe fognak kerülni.
Nyitókép: Ukrán katonák lőnek egy Caesar löveggel június 15-én a Donbasz régióban – (forrás: ARIS MESSINIS / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
Dél-Afrikában a világon az egyik legmagasabb a gyilkossági ráta.
