Komoly és terhes hagyománya van a koalíciós izmozásoknak északi szomszédunknál. A mostani kormányválság, a kabinetet alkotó pártok személyeskedéstől, önző ambícióktól és egymást revolverező ultimátumaitól hemzsegő patáliája azonban a korábbi évtizedek viszályait is alulmúlja. Az energiaválság közepette, egy háború szomszédságában egy lebénult kormányzat súlyos luxus.
Vezéráldozat lehet a megoldása a több hete húzódó kormányválságnak Szlovákiában:
az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalma (OL’aNO) annak érdekében, hogy összetartsa a négypárti (az OĽaNO, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Család vagyunk (Sme rodina) és Az Emberekért (Za ľudí) pártok alkotta) kormánykoalíciót.
A kis koalíciós partner, a liberális SaS ugyanis a nyár elején a pénzügyminiszter menesztésétől tette függővé maradását a kormánykoalícióban, augusztus 31-ig adott határidőt a pénzügyminiszternek a lemondásra – az ok:
Az OĽaNO-elnök miniszter és a szintén a párthoz tartozó miniszterelnök, Eduard Heger egymástól függetlenül még a határidő lejárta előtt jelezték: Matovič csak azzal a feltétellel távozik a bársonyszékből, ha a SaS támogatja az energiaválság kezelésére összeállított, új 10 pontos programjukat. A legnagyobb kormánypárt többször utalt arra is, hogy a SaS egy 6 százalékos támogatottságú párt, így ezekkel az ultimátumokkal jóval társadalmi támogatottságán felül követelőzik.
Richard Sulík, a SaS elnöke, szlovák gazdasági miniszter a V4 + Ausztria és Németország energiaügyi minisztereinek találkozóján a Budapest Marriott szállóban február 8-án
Mint azt a pozsonyi Új Szó portál lehozta, az OL’aNO előterjesztése alapján a kormány megemelné a családi pótlék összegét, az adójóváírás pedig lehetővé tenné, hogy minden kiskorú után havonta 200 euró maradna a családoknál. 150 millió eurót költenének nyugdíjemelésre, 2023-ban 250 millió eurós állami támogatást különítenének el a háztartások földgáz- és távhőellátására,
A legnagyobb kormánypárt szerint az elszabaduló energiaárak és az infláció miatt ez a csomag a válság megfelelő kezelési módja, a SaS párt pedig felelőtlenül viselkedik, amikor a lakossági fogyasztók védelmére hozott előterjesztést akadályozza.
A Szabadság és Szolidaritás viszont a felelősség kérdését a költségvetés egyensúlyának fenntartásában méri: úgy véli, hogy a közjóléti intézkedések felborítanák azt; illetve a párt élesen bírálta azt a jogalkotási gyakorlatot, ahogy az OĽaNO eddig átvitte vagy át akarja vinni a szövetségein és a parlamenten is saját előterjesztéseit.
Az OL’aNO tehát egy liberális ultimátumra reagált a 10 pontos kompromisszumos javaslattal, a SaS viszont a válaszultimátumra új ultimátummal válaszolt: csak akkor hajlandó a beterjesztett válságkezelési csomagról tárgyalni, ha Matovič már távozott a pénzügyi tárca éléről. A kis kormánypárt jelezte azt is, hogy ha a nagy koalíciós partner ezt nem lépi meg, akkor miniszterei (Branislav Gröhling oktatási, Mária Kolíková igazságügyi és Ivan Korčok külügyminiszter) hétfőig kilépnek a kormányból.
Szavuknak a párt vezetője,
A döntést a szlovák kormányfő felelőtlen hazardírozásnak nevezte, amelynek ilyen vészterhes időszakban (energiaválság) nem lenne helye. Ezzel együtt ezekkel a lépésekkel egy zsarolásos patthelyzet alakult ki a kormánypártok között, amelynek feloldása a kabinet erős embereinek, esetleg Zuzana Čaputová szlovák államfőnek a bölcsességétől és ötletességétől függ majd a következő napokban. És a jelek szerint több hetes hatalmi kötélhúzás után most már valóban csak napok maradtak a megegyezésre.
Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) párt elnöke és Zuzana Čaputová szlovák államfő tárgyal Pozsonyban 2020. március 4-én
Ha ugyanis a hétvégén nem történik meg a politikai csoda, vagyis a realisztikus kompromisszum megkötése, akkor a liberális miniszterek hétfői távozásával a szlovák kormány elveszíti parlamenti többségét, és kisebbségi kormányzásra kényszerül.
Parlamenti többség nélkül kormányozni a példátlan energiaválság közepette viszont óriási kockázat, ráadásul a belpolitikai bizonytalanság miatt az uniós támogatások is eldugulhatnak. Bár a szlovák helyreállítási tervet az Európai Bizottság elfogadta, a kormányválság miatt a kiutalások mégis megakadhatnak – szlovák számítások szerint akár
Ha ezek bekövetkeznének, a kormánypártok egy megtépázott renoméval érkeznének bele az október végén esedékes önkormányzati választások kampányába, de könnyen meglehet, hogy arra a kormányzásképtelenség miatt már nem is kerülne sor: a köztársasági elnök a stabilitás miatt az új kormány létrehozása érdekében előrehozott választásokat írna ki, ahogy Boris Kollár, a szlovák parlament (és egyben a Sme rodina nevű kormánypárt) elnöke már csütörtökön megpedzegette.
A kormányválság május óta tart, az SaS azóta Igor Matovič távozását követeli a kormányból, az OĽaNO azonban erre eddig nem volt hajlandó. A purparlé egyik oka egy személyes ellentét: Richard Sulík és Igor Matovič
Ellentétük még tavalyra vezethető vissza, amikor egy korábbi kormányválság miatt Matovič lemondott kormányfői posztjáról, a hasonló lépést beígérő Sulík viszont maradt a gazdasági tárca élén.
Az ellentétek fő oka azonban a politikai irány kijelölésében, a gazdasági prioritások meghatározásában áll: az OĽaNO a lakosság terheit egy azonnali – bár már így is megkésett – intézkedéscsomaggal enyhítené, míg a SaS szerint a költségvetés egy ilyen szintű pénzkihelyezést nem bírna ki.
A 2023-as költségvetés összeállításakor azonban az OĽaNO éppen a liberálisokat vádolta a büdzsé stabilitásának megfúrásával, a SaS ugyanis
valamint a monopolhelyzetbe került nagyvállalatokra. A költségvetési bajok megjelenésénél a SaS pedig más okot látott: nemes egyszerűséggel fő okként a pénzügyminiszter alkalmatlanságát emelte ki, és távozását kezdte követelni.
A patthelyzet feloldására korábban a pártok tanácsadói a koalíciós szerződés átdolgozását javasolták, hogy minden résztvevő párt érdekei biztosítva legyenek, ez a manőver azonban az egyeztetések sikertelensége miatt végül elmaradt.
Szeptember elejére tehát a kormányválság kiteljesedett Szlovákiában. A legrosszabbkor: a háború és az energiaválság közepette a pozsonyi kormánynak sürgős döntéseket kellene hoznia, ehelyett beleragadni látszik saját belvitáiba.
Nyitókép: Igor Matovic szlovák pénzügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2021. április 9-én.
fotó: MTI
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Félreérthetetlen üzenetet küldött a Srbijagas igazgatója.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
A számok bizony nem hazudnak.
Az ellenzék szerint az Ukrajnának biztosított vészhelyzeti villamosenergia-ellátás leállítása Oroszország érdekeit szolgálja.
„A gázcsap elzárása konkrét uniós jogszabályokat sért” – mondta az ukrajnai energiahatékonysági városok szövetségének igazgatója.
Az esetet napokig nem hozták nyilvánosságra.
A Patrióta birtokába került egy videó, amelyen Magyar Péter arról beszél, hogy „geci nagy háborúra lesz”.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
