Zsarolás, patthelyzet – repedezik a kormánykoalíció Szlovákiában

Vezéráldozat lehet a megoldása a több hete húzódó kormányválságnak Szlovákiában:

az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalma (OL’aNO) annak érdekében, hogy összetartsa a négypárti (az OĽaNO, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Család vagyunk (Sme rodina) és Az Emberekért (Za ľudí) pártok alkotta) kormánykoalíciót.

A kis koalíciós partner, a liberális SaS ugyanis a nyár elején a pénzügyminiszter menesztésétől tette függővé maradását a kormánykoalícióban, augusztus 31-ig adott határidőt a pénzügyminiszternek a lemondásra – az ok:

Az OĽaNO-elnök miniszter és a szintén a párthoz tartozó miniszterelnök, Eduard Heger egymástól függetlenül még a határidő lejárta előtt jelezték: Matovič csak azzal a feltétellel távozik a bársonyszékből, ha a SaS támogatja az energiaválság kezelésére összeállított, új 10 pontos programjukat. A legnagyobb kormánypárt többször utalt arra is, hogy a SaS egy 6 százalékos támogatottságú párt, így ezekkel az ultimátumokkal jóval társadalmi támogatottságán felül követelőzik.

Richard Sulík, a SaS elnöke, szlovák gazdasági miniszter a V4 + Ausztria és Németország energiaügyi minisztereinek találkozóján a Budapest Marriott szállóban február 8-án

Mi szerepel a legnagyobb kormánypárt 10 pontos programjában?

Mint azt a pozsonyi Új Szó portál lehozta, az OL’aNO előterjesztése alapján a kormány megemelné a családi pótlék összegét, az adójóváírás pedig lehetővé tenné, hogy minden kiskorú után havonta 200 euró maradna a családoknál. 150 millió eurót költenének nyugdíjemelésre, 2023-ban 250 millió eurós állami támogatást különítenének el a háztartások földgáz- és távhőellátására,

A legnagyobb kormánypárt szerint az elszabaduló energiaárak és az infláció miatt ez a csomag a válság megfelelő kezelési módja, a SaS párt pedig felelőtlenül viselkedik, amikor a lakossági fogyasztók védelmére hozott előterjesztést akadályozza.

A Szabadság és Szolidaritás viszont a felelősség kérdését a költségvetés egyensúlyának fenntartásában méri: úgy véli, hogy a közjóléti intézkedések felborítanák azt; illetve a párt élesen bírálta azt a jogalkotási gyakorlatot, ahogy az OĽaNO eddig átvitte vagy át akarja vinni a szövetségein és a parlamenten is saját előterjesztéseit.

Rossz és még rosszabb forgatókönyvek

Az OL’aNO tehát egy liberális ultimátumra reagált a 10 pontos kompromisszumos javaslattal, a SaS viszont a válaszultimátumra új ultimátummal válaszolt: csak akkor hajlandó a beterjesztett válságkezelési csomagról tárgyalni, ha Matovič már távozott a pénzügyi tárca éléről. A kis kormánypárt jelezte azt is, hogy ha a nagy koalíciós partner ezt nem lépi meg, akkor miniszterei (Branislav Gröhling oktatási, Mária Kolíková igazságügyi és Ivan Korčok külügyminiszter) hétfőig kilépnek a kormányból.

Szavuknak a párt vezetője,

A döntést a szlovák kormányfő felelőtlen hazardírozásnak nevezte, amelynek ilyen vészterhes időszakban (energiaválság) nem lenne helye. Ezzel együtt ezekkel a lépésekkel egy zsarolásos patthelyzet alakult ki a kormánypártok között, amelynek feloldása a kabinet erős embereinek, esetleg Zuzana Čaputová szlovák államfőnek a bölcsességétől és ötletességétől függ majd a következő napokban. És a jelek szerint több hetes hatalmi kötélhúzás után most már valóban csak napok maradtak a megegyezésre.

Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) párt elnöke és Zuzana Čaputová szlovák államfő tárgyal Pozsonyban 2020. március 4-én

Ha ugyanis a hétvégén nem történik meg a politikai csoda, vagyis a realisztikus kompromisszum megkötése, akkor a liberális miniszterek hétfői távozásával a szlovák kormány elveszíti parlamenti többségét, és kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Parlamenti többség nélkül kormányozni a példátlan energiaválság közepette viszont óriási kockázat, ráadásul a belpolitikai bizonytalanság miatt az uniós támogatások is eldugulhatnak. Bár a szlovák helyreállítási tervet az Európai Bizottság elfogadta, a kormányválság miatt a kiutalások mégis megakadhatnak – szlovák számítások szerint akár

Ha ezek bekövetkeznének, a kormánypártok egy megtépázott renoméval érkeznének bele az október végén esedékes önkormányzati választások kampányába, de könnyen meglehet, hogy arra a kormányzásképtelenség miatt már nem is kerülne sor: a köztársasági elnök a stabilitás miatt az új kormány létrehozása érdekében előrehozott választásokat írna ki, ahogy Boris Kollár, a szlovák parlament (és egyben a Sme rodina nevű kormánypárt) elnöke már csütörtökön megpedzegette.

Mi a baj Matovič-csal?

A kormányválság május óta tart, az SaS azóta Igor Matovič távozását követeli a kormányból, az OĽaNO azonban erre eddig nem volt hajlandó. A purparlé egyik oka egy személyes ellentét: Richard Sulík és Igor Matovič

Ellentétük még tavalyra vezethető vissza, amikor egy korábbi kormányválság miatt Matovič lemondott kormányfői posztjáról, a hasonló lépést beígérő Sulík viszont maradt a gazdasági tárca élén.

Az ellentétek fő oka azonban a politikai irány kijelölésében, a gazdasági prioritások meghatározásában áll: az OĽaNO a lakosság terheit egy azonnali – bár már így is megkésett – intézkedéscsomaggal enyhítené, míg a SaS szerint a költségvetés egy ilyen szintű pénzkihelyezést nem bírna ki.

A 2023-as költségvetés összeállításakor azonban az OĽaNO éppen a liberálisokat vádolta a büdzsé stabilitásának megfúrásával, a SaS ugyanis

valamint a monopolhelyzetbe került nagyvállalatokra. A költségvetési bajok megjelenésénél a SaS pedig más okot látott: nemes egyszerűséggel fő okként a pénzügyminiszter alkalmatlanságát emelte ki, és távozását kezdte követelni.

A patthelyzet feloldására korábban a pártok tanácsadói a koalíciós szerződés  átdolgozását javasolták, hogy minden résztvevő párt érdekei biztosítva legyenek, ez a manőver azonban az egyeztetések sikertelensége miatt végül elmaradt.

Szeptember elejére tehát a kormányválság kiteljesedett Szlovákiában. A legrosszabbkor: a háború és az energiaválság közepette a pozsonyi kormánynak sürgős döntéseket kellene hoznia, ehelyett beleragadni látszik saját belvitáiba.  

Nyitókép: Igor Matovic szlovák pénzügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2021. április 9-én.

fotó: MTI