Nagy Márton: Az energiaválság tönkreteszi az EU-t

Nagy elsősorban a versenyképességről beszélt: a kérdés, hogy ebben a szankciós energiakrízissel terhelt környezetben mi lesz hazánk és Európa versenyképességével. A kérdés általában az, hogy életben tudnak-e maradni a vállalatok. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk eleget, Brüsszel pedig egyáltalán nem – véli a miniszter.

Az EU úgy érkezett ebbe a helyzetbe, hogy versenyképessége alacsony volt. Az EU hozzájárulása a globális GDP-hez évek óta csökken, az USA és Kína már sokkal nagyobb mértékben járul ehhez hozzá. Európa globális vezető szerepe egyre gyengül – tisztázta Nagy.

Azt szoktuk mondani, hogy Európa lemaradt a digitális átalakulásban, old economy-ban utazik, tehát a kontinens le van maradva, és a helyzet nem javult. A száz legnagyobb globális cégben alig akad európai, hat-hét cégről beszélhetünk. Eközben a világ vezető pénzügyi központjai Ázsiába kerültek, London elvesztette helyét, Párizs épp csak felfér a listára – sorolta a szomorú adatokat a miniszter.

Európában az áram ára hatszorosa-hétszerese az amerikainak. A gáz ára tízszer annyi, mint az USA-ban. Ázsiában is alacsonyabb az az árak. Ennek hatása van az iparágakra, például az autóiparra is. A Ford prosperál, míg az Volkswagen szenved.

Az USA-ban is van infláció, de nem az energia hajtja. A német infláció kétszámjegyű, az USA-ban 10% alatti, de az egy túlhevültségből eredő állapot, ott a kamatemelés ciklust, nem válságot kezel. Az USA cégei örülhetnek, mert a versenyképességi rangsor megcserélődött. Ezeket a változásokat egy iparág nem képes lekövetni. 

Az olaj, a benzin és a gáz ára jelenleg Európában a legmagasabb. Itt az erős dollár korszaka, ami talán javítja a versenyképességünket, hiszen többet kapunk az exportért, de ez a gáz árát nem befolyásolja. A dollár erősödése az inflációt a világ többi országába exportálja.

A '23-as növekedési elemzések mára nulla százalék alatti értékeket, azaz recessziót mutatnak. Az európai cégek jelentősen veszítenek értékeikből a tőzsdén, dacára annak, hogy Amerikában nagyobb a kamatemelés.

Központi koordináció nélkül a gazdaságok és a gazdasági szektorok Európán belül kiszoríthatják egymást. Akinek több pénze van, az jobban erősítheti a vállalatait, akinek olcsóbb az energiája, versenyelőnyre tesz szert, és ahol kisebb az energiaintenzív ágak súlya, ott jobban jöhetnek ki a válságból. Egyes országokban iparágak szűnhetnek meg, a mérethatékonyság fog előtérbe kerülni, mivel enélkül az európai uniós vállalatok kiszorulhatnak a globális piacokról. EU-s szolidaritásról szó sincs – jelezte a miniszter.

Az a cég fog nyerni, amelyik utolsónak marad talpon – ez a mérethatékonyság elve. Nem amerikai és kínai cégeket fogunk lenyelni, hanem egymást, ez növeli a koncentrációt, nagy cégek lesznek. Becslések szerint 2023-ra a többszörösére emelkedő energiaköltségek már elméleti szinten meghaladhatják a munkaköltségeket a vállalati szektorban – magyarázta a miniszter.

De a vállalatok többsége már a közeljövőben is elbocsátásokat kezdeményez majd, ezért a kormány kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet. Ez egyelőre még nincsen élesítve, de az asztalon van. A támogatási programnak két pillére van, az energiaköltségek és az energiahatékonysági beruházások költségének támogatása. Ezen kívül további két program kidolgozását fogja végrehajtani az elkövetkező hetekben a kormány: a nagyvállalati energiahatékonysági beruházási programot és a munkahelymegtartó programot.

Ezek a fő kérdések, melyek az európai és a magyar gazdaság előtt állnak a miniszter szerint.