A gazdaságfejlesztési miniszter a szankciók hatásairól beszélt az MCC-ben, a Budapest Summit eseményen.
Nagy elsősorban a versenyképességről beszélt: a kérdés, hogy ebben a szankciós energiakrízissel terhelt környezetben mi lesz hazánk és Európa versenyképességével. A kérdés általában az, hogy életben tudnak-e maradni a vállalatok. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk eleget, Brüsszel pedig egyáltalán nem – véli a miniszter.
Az EU úgy érkezett ebbe a helyzetbe, hogy versenyképessége alacsony volt. Az EU hozzájárulása a globális GDP-hez évek óta csökken, az USA és Kína már sokkal nagyobb mértékben járul ehhez hozzá. Európa globális vezető szerepe egyre gyengül – tisztázta Nagy.
Azt szoktuk mondani, hogy Európa lemaradt a digitális átalakulásban, old economy-ban utazik, tehát a kontinens le van maradva, és a helyzet nem javult. A száz legnagyobb globális cégben alig akad európai, hat-hét cégről beszélhetünk. Eközben a világ vezető pénzügyi központjai Ázsiába kerültek, London elvesztette helyét, Párizs épp csak felfér a listára – sorolta a szomorú adatokat a miniszter.
Európában az áram ára hatszorosa-hétszerese az amerikainak. A gáz ára tízszer annyi, mint az USA-ban. Ázsiában is alacsonyabb az az árak. Ennek hatása van az iparágakra, például az autóiparra is. A Ford prosperál, míg az Volkswagen szenved.
Az USA-ban is van infláció, de nem az energia hajtja. A német infláció kétszámjegyű, az USA-ban 10% alatti, de az egy túlhevültségből eredő állapot, ott a kamatemelés ciklust, nem válságot kezel. Az USA cégei örülhetnek, mert a versenyképességi rangsor megcserélődött. Ezeket a változásokat egy iparág nem képes lekövetni.
Az olaj, a benzin és a gáz ára jelenleg Európában a legmagasabb. Itt az erős dollár korszaka, ami talán javítja a versenyképességünket, hiszen többet kapunk az exportért, de ez a gáz árát nem befolyásolja. A dollár erősödése az inflációt a világ többi országába exportálja.
A '23-as növekedési elemzések mára nulla százalék alatti értékeket, azaz recessziót mutatnak. Az európai cégek jelentősen veszítenek értékeikből a tőzsdén, dacára annak, hogy Amerikában nagyobb a kamatemelés.
Központi koordináció nélkül a gazdaságok és a gazdasági szektorok Európán belül kiszoríthatják egymást. Akinek több pénze van, az jobban erősítheti a vállalatait, akinek olcsóbb az energiája, versenyelőnyre tesz szert, és ahol kisebb az energiaintenzív ágak súlya, ott jobban jöhetnek ki a válságból. Egyes országokban iparágak szűnhetnek meg, a mérethatékonyság fog előtérbe kerülni, mivel enélkül az európai uniós vállalatok kiszorulhatnak a globális piacokról. EU-s szolidaritásról szó sincs – jelezte a miniszter.
Az a cég fog nyerni, amelyik utolsónak marad talpon – ez a mérethatékonyság elve. Nem amerikai és kínai cégeket fogunk lenyelni, hanem egymást, ez növeli a koncentrációt, nagy cégek lesznek. Becslések szerint 2023-ra a többszörösére emelkedő energiaköltségek már elméleti szinten meghaladhatják a munkaköltségeket a vállalati szektorban – magyarázta a miniszter.
De a vállalatok többsége már a közeljövőben is elbocsátásokat kezdeményez majd, ezért a kormány kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet. Ez egyelőre még nincsen élesítve, de az asztalon van. A támogatási programnak két pillére van, az energiaköltségek és az energiahatékonysági beruházások költségének támogatása. Ezen kívül további két program kidolgozását fogja végrehajtani az elkövetkező hetekben a kormány: a nagyvállalati energiahatékonysági beruházási programot és a munkahelymegtartó programot.
Ezek a fő kérdések, melyek az európai és a magyar gazdaság előtt állnak a miniszter szerint.
A lemondó miniszterek közleményt adtak ki, amelyekben elítélték az esetet, részvétet nyilvánítottak az áldozat hozzátartozóinak, és objektív felelősséget vállalnak a történtekért.
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
„El kellene dönteni, hogy mi a probléma” – reagált a támadásra a politikus.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Egy év után ismét felmérték a magyar vállalkozások helyzetét, az MCC kutatói idén is elkészítették jelentésüket több mint kétezer vállalkozás megkérdezésével, hogy képet kapjanak, milyen körülmények között működnek és mire számítanak. A jelentés a kormánynak is fontos kapaszkodó lehet.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
