Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője felidézte a fiatalokkal kapcsolatos közbeszédet uraló narratívát, miszerint a fiatalok alapvetően kormánykritikusak és az áprilisi választáson a fiatalok szavazatai kormányváltást fognak eredményezni. Tudjuk nem ez történt. A szakértő alapvetően három területre fókuszált előadásában: érdekli-e a fiatalokat a politika, van-e köztük politikai aktivizmus, és hogyan szavaztak áprilisban? A kutatási adatok alapján a fiatalok érdeklődése a politika iránt stagnál az utóbbi húsz évben. A 15 és 29 év közötti fiatalokat nem érdekli annyira a politika. Az idei adatok szerint ugyan ez picit változott, de még így is a többségük érdektelen. A fiatalok többsége nem rendelkezik olyan baráttal, aki politikailag aktív.
A fiatalok kultúrája nincsen túl közel a politikához Magyarországon.
A fiatalok és családjaik között politikai értékek szempontjából is harmónia van: a fiatalok 80%-a legalább részben egyetért szüleivel politikai ügyekben. A család hatása tehát nagy. De mi a helyzet az első szavazókkal? Releváns-e köztük a politikai aktivizmus? A politikai érdeklődés általános hiánya miatt talán nem meglepő, hogy az áprilisi választás előtt csak kevesebb, mint minden második megkérdezett felelte, hogy magasabb a valószínűsége, hogy szavaz, mint hogy otthon marad. A választást követő kutatás, amely az áprilisban először szavazási lehetőséget kapó 18 és 21 éves fiatalokra vonatkozott azt mutatta, hogy 70%-uk részt vett a választáson. De mi a helyzet a politikai preferenciákkal? A legutóbbi választás során az látható, hogy a fiatalok körében több, mint duplája volt a különbség a Fidesz-KDNP és az egyesült baloldali ellenzék között: már a választásokat megelőzően is látni lehetett, hogy
több mint minden második fiatal újra akarja választani Orbán Viktort.
Marijana Plovanić, a HENDAL horvát közvélemény-kutató intézet igazgatója a horvát fiatalság helyzetét vázolta fel: a fiatalok valamivel több, mint fele ment el szavazni, de valamivel erősebb eltérések vannak az általános lakosság és a fiatalok között. A fiatalok többsége kevésbé baloldali, többségük apolitikus. A fiatalok bíznak a hadseregben, de kevésbé bíznak a rendőrségben, mint általában a horvát felnőttek. A fiatalok bíznak a kormányban, de a baloldali fiatalok nem annyira, ők inkább az elnökben bíznak. A fiatalok gyakrabban tagjai vallásos vagy sportszervezeteknek, de nem annyira vonzó számukra a párttagság, csak 8%-uk tagja valamilyen pártnak. Szakszervezeteknek még ritkábban tagjai, hiszen sokan még nem dolgoznak. A horvát fiatalok optimisták a béke lehetőségével és Horvátország jövőjével kapcsolatban, a gazdaság terén viszont már nem annyira.