A két Népköztársaság vezetője egyesítené az erejét, hogy mihamarabb megrendezhessék a referendumot.
Népszavazás mielőbbi kiírására szólította fel saját regionális vezetőjét hétfőn mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt javasolta a Luhanszki Népköztársaság élén álló Leonyid Paszecsnyiknek, hogy egyesítsék erőiket a referendum megrendezésében. Emlékeztetett rá, hogy
a két „köztársaság” 2014-ben is egyszerre tartotta meg az „önállóvá” válásáról szóló népszavazást.
Amíg a luhanszki entitás egésze az orosz és a szakadár köztársasághoz tartozó erők ellenőrzése alatt áll, addig a donyecki régiónak csak mintegy a fele. Az ügyben hétfőn megszólalt orosz politikusok és politikai elemzők úgy vélik, hogy a teljes egészében „felszabadított” luhanszki régióban nem lehet nagyobb akadálya a népszavazás megtartásának.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője hétfőn azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy ennek a régiónak a lakói is készek referendumot tartani annak érdekében, hogy Moszkvától biztonsági garanciákat kapjanak, és az orosz hatóságok tartósan a régióban maradjanak. Az északról az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímmel határos Herszon megye a helyi hatóságok szerint teljesen orosz ellenőrzés alatt áll.
Sztremouszov értelmetlennek nevezte Volodomir Zelenszkij ukrán elnök hétfői rendeletét 15 Herszon megyei katonai közigazgatási szerv létrehozásáról.
Az RBK gazdasági lap azt írta, hogy szeptember elején az orosz elnöki adminisztrációhoz közeli forrásokból úgy értesült, a Kreml azt tervezte: a Luhanszki Népköztársaságban, a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon, Zaporizzsja és Harkiv megyében még az ősz vége előtt népszavazást tartanak. Az ukrán hadsereg közben a harkivi területek túlnyomó részét visszafoglalta.
A Moszkva-barát harkivi hatóságok szerint Kupjanszk városnak az Oszkol folyó keleti partján lévő részét még mindig a folyamatos ukrán tűz alatt álló orosz és szakadár „szövetséges csapatok” ellenőrzik.
Az RBK szerint a Kreml a népszavazások előkészítésénél abból a koncepcióból indult ki, hogy ezeket a katonai helyzettől függően „a közeli vagy a távoli jövőben” lehet megrendezni.
A lap két informátora azt állította, hogy a „közeli” alatt szeptembert, a „távoli” alatt pedig novembert értették az elnöki apparátusban.
Az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára, Andrej Turcsak korábban azt mondta, szimbolikus és helyes lenne, ha november 4-én, a Nemzeti Egység Napján tartanának népszavazást a donyecki és a luhanszki régió, valamint a „felszabadított területek” Oroszországhoz való csatlakozásáról.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner Archív
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
