A társadalmi beilleszkedésre nevelés nem a demokratikus iskolák célja, hanem az autoriter vezetőké

„A legismertebb demokratikus iskola a már említett angol Summerhill, ahol a tanulók nagyon sok mindenbe beleszólhatnak, miközben vannak olyan, például pénzügyi  kérdések, amelyekbe nem. Magyarországon a demokratikusság kritériumainak teljes intézmények nemigen felelnek meg, legfeljebb demokratikus nevelők vannak, akik próbálnak a demokratikus oktatás szempontjai szerint dolgozni. Tőlük nehezen várható el, hogy a »zökkenőmentes beilleszkedést« követelményként támasszák diákjaikkal szemben, hiszen a demokratikus értékek pont azt jelentik, hogy bárki hangot adhat az álláspontjának, és ha szükséges, akár nyomást is gyakorolhat –mondjuk az intézményre vagy a kormányra. 

(...)

Maruzsa állítása mindezek fényében egyetlen módon értelmezhető: azt feltételezi, hogy az aktuális társadalmi rend tökéletes, mindenki számára megfelelő, a pedagógusoknak így legfeljebb annyi a feladatuk, hogy segítsék a beilleszkedést. Autoriter pozíciót képvisel, amikor a tanárok viselkedésére, attitűdjére és egy konkrét feladatára utal. Fenntartóként jelzi a rangsorban alatta elhelyezkedő tanároknak, hogy milyen morális hozzáállást vár el azzal kapcsolatban, ahogyan az alattuk lévő pozícióban elhelyezkedő tanulókkal viselkedni érdemes. ”

Nyitókép: MTI/Balázs Attila