Ukrajna ügyében is szétmentek a Pink Floyd tagjai

Nyitókép: Roger Waters egy 2018-as koncertjén (ALFREDO ESTRELLA / AFP)

A Pink Floydot nem kell a zeneszeretőknek bemutatni: a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig, klasszikus felállásában a progresszív rock zászlóhajójának számító brit zenekar albumok millióit adta el a világ körül, a Dark Side of the Moon és a The Wall lemezek

A zenekaron belüli feszültségek viszont a nyolcvanas évekre hosszú agóniát, végül szomorú pereskedéseket hoztak magukkal. 1987-ben David Gilmour gitáros-énekes, Nick Mason dobos és Rick Wright billentyűs Pink Floyd néven adott ki lemezt, és még a kilencvenes évekig egyben tartották a bandát; míg Roger Waters basszeros, a zenekar kissé önjelölt és önjáró vezetője, ideológusa és dalszövegírója szólóban folytatta tovább, mind a mai napig.

A 2005-ös, utolsó Pink Floyd-fellépés

Ugyan a Pink Floyd akkor még élő négy tagja 2005-ben összeállt egy négyszámos fellépés erejéig a Live 8 segélykoncertre (Rick Wright később elhunyt), s néhány éve még kiadtak régi resztliket is a zenekarnév alatt, valójában a Pink Floyd már közel harminc éve kifújt mint zenei alkotóközösség.

Eközben az egyre korosodó Gilmour, Waters, sőt a dobos Mason is koncerteznek még: Waters igen nagyszabású turnékat is csinált,

ami leginkább a háborúellenes, régivágású baloldali szólamokat jelentette. Waters az általa apartheid államnak tartott Izrael elszánt kritikusa, pár éve pedig koncertjén Orbán Viktor neve is a „neofasiszták” között tűnt fel a kivetítőn.

A legendás zenekar egykori tagjait legutóbb az ukrajnai háború híre rázta föl – és késztette megszólalásra.

Bár senki nem számított már erre, de Gilmour, Mason és néhány korábbi zenésztársuk egyenesen Pink Floyd néven adott ki egy dalt – egy 1. világháborús ukrán protestdal feldolgozását, amit a floydos veteránok társaságában Andrij Khlyvnyuk ukrán énekes adott elő. 

– s ez a tény talán hozzájárulhatott a dal megszületéséhez – a következőképpen kommentálta a fejleményeket: „Mi, mint sokan mások, érezzük a dühöt és frusztrációt amiatt, hogy egy független, békés országot megtámad és gyilkol egy világhatalom”.

Miután Gilmour látta Khlyvnuk dalát, ahogy az énekes azt az üres kijevi utcákon adja elő, felvette vele a kapcsolatot, és végül megszületett a felvétel. A Hey, Hey, Rise Up! című dal kapcsán keletkezett bevételeket ukrán segélyezésre fordítják majd.

Pink Floyd: Hey, Hey, Rise Up!

Ezzel szemben Roger Waters – aki a háború kezdetekor még elítélte az orosz inváziót – a minap a háború kapcsán kemény kirohanást intézett – a nyugati hatalmak ellen.

Waters legutoljára már a „háborús bűnösök" listáján sorolta fel Joe Bident a koncertje kivetítőjén, majd most a CNN-nek arról beszélt:

ami „hatalmas bűn”.

Waters kifejtette: nem érti, hogy az Egyesült Államok miért nem arra bátorítja Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „tárgyaljon és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak, ami ki tudja, mennyi ukránt és oroszt öl meg”.

A vita hevében Waters arról beszélt: „Mikor is kezdődött a háború? Nézd meg a történelmet, és azt mondhatod, 2008-ban.” A Pink Floyd egykori vezére szerint „ez a háború az akciókról és reakciókról szól, arról, hogy a NATO az orosz határig nyomult előre” – Waters szerint korábban megígérték, hogy ez nem fog megtörténni.

Waters kifakadása a CNN műsorában

Ha már politizálni kezdett, a CNN-es vitában

és ez az álláspontja a nemzetközi közösségnek is. Waters a vele vitázó műsorvezetőhöz vágta, hogy ő a saját oldalának propagandáját hiszi el, majd arra a felvetésre, hogy Kína az emberi jogok megsértője, úgy reagált: „Nem a kínaiak szállták meg Irakot és nem ők öltek meg egymillió embert 2003-ban”.

Bár a Pink Floyd maradék három tagjának kibékülését és egy színpadra állását még ma is sokan szeretnék megérni, de van egy olyan sejtésünk, hogy ez már nem fog megtörténni.