A tárcavezető szerint meg kell erősíteni a genfi nyilatkozatot, amely kimondja: „az atomháborút nem lehet megnyerni, ezért nem szabad megvívni”.
A nukleáris leszerelésnek folytatódnia kell, ehhez pedig újra kell indítani a nagyhatalmak közötti párbeszédet – írta a külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében, amelyet annak alkalmából tett közzé, hogy New Yorkban összeül az Atomsorompó Szerződés Felülvizsgálati Konferenciája.
Szijjártó Péter bejegyzésében emlékeztetett,
A szerződés letéteményesei az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. A szerződés szerint az atomhatalmak tárgyalásokat folytatnak egymással a nukleáris leszerelés érdekében és nem adnak át nukleáris fegyvereket más országoknak.
Az Ukrajnában zajló háború miatt azonban gyakorlatilag megszűnt a politikai egyeztetés az atomhatalmak között, ami nagyon nagy baj a jelenlegi helyzetben – írta a miniszter.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, „sokáig hittük, reméltük, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazása már soha többé nem lesz témája a nemzetközi politikának, de az Ukrajnában zajló háború sajnos új megvilágításba helyezte ezt a reménykedést”.
A nukleáris leszerelésnek folytatódnia kell, ehhez pedig újra kell indítani a nagyhatalmak közötti párbeszédet, legalább a stratégiai biztonsági kérdésekben – hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy hétfőn ebben az ügyben ül össze New Yorkban, az ENSZ székházában az Atomsorompó Szerződés Felülvizsgálati Konferenciája.
Szijjártó Péter kiemelte, „mi, akik a háború szomszédságában élünk, azt várjuk el az – esetenként földrajzilag távolabb lévő – nagy és erős országoktól, hogy ne a mi bőrünkre hozzanak geopolitikai döntéseket. Mielőbb békét akarunk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat”.
Mindaddig, amíg nem lesz béke,
ezek következményeit pedig egyelőre felmérni sem lehet – írta a miniszter.
Véleménye szerint ismételten meg kell erősíteni az 1985-ös genfi nyilatkozatot, amely szerint „az atomháborút nem lehet megnyerni, ezért soha nem szabad megvívni”.
(MTI)
Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
A jelenlegi ukrán viszonyok között még ennek sincs valódi következménye.
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén.
Az ukrán elnök szerint Oroszország ellen kevés lesz a 20. európai uniós szankciós csomag.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
