Nem először maradt el tűzijáték a rendszerváltás óta, ám volt, amikor kellett volna

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep lebonyolításáért felelős operatív törzs döntése alapján a szombat esti budapesti tűzijáték a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmarad, a pótlásra jelen állás szerint jövő szombaton, augusztus 27-én, 21 órakor kerül sor. 

A Duna feletti fényjáték a Szent István-naphoz talán a legszorosabban kötődő újkori hagyomány – az első augusztus 20. alkalmából tartott magántűzijátékról már 1829-ből van feljegyzés, majd 1920-ban e napon már hivatalosan is fénybe borult a Margitsziget felett az ég a Magyar Királyság frissen kinevezett kormányzója, Horthy Miklós tiszteletére. Így nem csoda, ha a hosszú, bár többéves kihagyásokkal teli történetében akadt néhány olyan alkalom, amikor ez az egész országot megmozgató esemény a megszokottól eltérően zajlott.

amikor szervező Honvédelmi Minisztérium már hetekkel korábban jelezte, a vízi- és légiparádé mellett nincs elég pénzük ennek megrendezésére is. Hogy végül mégiscsak fellőhették a rakétákat, néhány nagyvállalatnak, köztük az OTP-nek és a Postabanknak volt köszönhető.

Legközelebb 2002-ben történt hasonló, ekkor a hatalmat a Fidesz–KDNP-től alig néhány hónapja átvevő MSZP–SZDSZ-kormány döntött úgy, hogy a Duna súlyos áradása miatt – és a gátakon dolgozókra való tekintettel – nem rendezik meg a 20-i tűzijátékot. Egész pontosan elhalasztották, így arra rendhagyó módon másfél héttel később, augusztus 31-én került sor.

Tragédia Gyurcsány idején

A 20-án este kitört óriási, fákat kidöntő viharban öten, köztük egy tizenkét éves kislány is meghalt, s több mint ötszázan megsérültek, miközben egymást taposva próbáltak menekülni a szokásosan óriási tömegben. Pedig mindez elkerülhető lett volna, ha az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc időben leállítja a rendezvényt, illetve ha a néhány perces helyszíni szünet után legalább nem folytatják tovább a rakéták fellövését.

Sem előzetesen, sem a helyszínen nem mert senki – a fővárost vezető Demszky Gábor sem – döntést hozni helyette, ráadásul a későbbi vizsgálatok szerint a katasztrófavédelem szakemberei meg se nyitották az ügyeletes meteorológus figyelmeztető e-mailjét. A katasztrófa másnapján Szilvásy György kancelláriaminiszter által elrendelt vizsgálatot egyébként mindössze két nap alatt lezárták, és bár mulasztásokat és hiányosságokat igen, politikai felelőst érdekes módon nem találtak.

Vagy ahogyan Gyurcsány akkor nyilatkozta:  „Nincs ok arra, hogy ebből a természeti katasztrófából bárki politikát csináljon, nincs tehát ok a politikai felelősség megállapítására.”

Az ombudsman is vizsgálódott, politikai felelős mégsem lett

Eközben az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa, Lankovics Barnabás szintén vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, kinek a felelőssége lett volna a program időben való leállítása. Arra hivatkozott, hogy „az állami szervek, a kormány és a főváros vezetőinek nyilatkozatai igen ellentmondásosak az ügyben – magyarul: mindenki egymásra mutogat”.  Az ombudsmani jelentés az év decemberére készült el, számos javaslattal arra vonatkozóan, a jövőben hogyan lehet elkerülni a hasonló tragédiákat, illetve azt is leszögezték benne,

Két éve a koronavírus szólt közbe

A mostani lefújás előtt 2020-ban változott még a tűzijátékkal kapcsolatos forgatókönyv, igaz, nem az időjárási viszonyok, hanem egy másik, nem kevésbé veszélyes  természeti csapás, a koronavírus-járvány miatt. A covid első szakasza ekkor ugyan már lecsengeni látszott, ám az Orbán-kormány felelősen úgy döntött, nem vállalják a tömegrendezvénnyel járó kockázatot.

Így már korán, július második felében meghozták a döntést nemcsak a tűzijáték elmaradásáról, hanem arról is, hogy az összes Szent István-napi programot egy évvel későbbre, 2021-re halasztják.

Nyitókép: Tűzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án (MTI/Lakatos Péter)