Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Lapunk úgy tudja, akár már a következő napokban döntés születhet a botrányos jelenet kapcsán, ám a végső döntés a holland hatóság kezében lesz.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, leszbikus csókjelenettel sokkolja nézőit a Netflix az új, Jurassic World: Krétakori tábor című mesefilm-sorozatának egyik epizódjában. A készítők már korábban is tervezték egy leszbikus szál megjelenítését a sorozatban, ám akkor a jelentős felháborodás hatására – átmenetileg – elálltak tervüktől. Később azonban visszatértek az eredeti elképzeléshez, így a sorozatban olyan jelenet is látható, amely a magyar gyermekvédelmi törvény értelmében itthon jogsértőnek minősül.
A sorozat eredetileg egy dinoszauruszok által lakott szigetre vetődött gyerekcsoport történetét meséli el, ebbe sikerült az alkotóknak egy LMBTQ-szálat fűzniük, aminek keretében két lány vall egymásnak szerelmet – ettől a társaik mélyen meghatódnak –, majd váltanak csókot. A mesefilm-sorozat a Netflix szerint 7 éves korhatárhoz köthető.
Korábban épp ezen ominózus jelenet apropóján kérdeztük a a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a streaming-szolgáltatókra vonatkozó jogi szabályozásokról. Lapunknak küldött válaszaikban akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy „a Netflix Hollandiában bejegyzett társaság, a holland médiaigazgatási szabályoknak kell megfelelnie és a Hollandiában érvényes besorolási szabályokat kell alkalmaznia”. Mint megtudtuk, a műsorszámok korhatár-kategóriába történő besorolási kötelezettsége a rádiós és televíziós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóknak van, azaz a streaming szolgáltatóknak nincs. Nekik arra van kötelezettségük, hogy „hatékony műszaki megoldásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott, pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők”.
A konkrét esetben azt prognosztizálták, ha a magyar szabályozás alapján problémásnak ítélik a mesefilmet, értesíti a joghatósággal rendelkező társhatóságot, jelen esetben a holland COMMISSARIAAT VOOR DE MEDIA-t (CVDM) a további szükséges intézkedések megtétele céljából.
Figyelmünkbe ajánlották, hogy a Netflix működtet magyarországi ügyfélszolgálatot, amelyen keresztül bárki fogyaszói panaszt tehet, illetve a magyarországi szervezetek, magánszemélyek az NMHH részére tehetnek bejelentést kifogásolt tartalmakkal kapcsolatban. Mint akkor jelezték, több bejelentés is érkezett hozzájuk az ominózus mesefilm sorozattal kapcsolatban és közölték, az NMHH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a műsorszámot.
Eközben petíciót indított az ügyben a CitizenGO Magyarország is. A keresztény értékvédő szervezet Reed Hastingsnek, a Netflix vezérigazgatójának címzett felhívását
Ebben arra szólítják fel a céget, hogy hagyjon fel az LMBTQ-propagandával és bojkottra hívják a szülőket. Mint írják, „szülőként nem lehetünk nyugodtak, ha gyermekeink a Netflixen néznek »gyerekműsort«, mivel a felület az LMBTQ-agymosás terepévé vált”. Megfogalmazásuk szerint a cégnek „döntenie kell, hogy az LMBTQ-lobbira vagy a családokra van tekintettel”, mert „a kettő együtt nem működik”.
A Mandiner információi szerint a Médiatanács már a jövő héten kedden esedékes ülésén dönthet a botrányt okozó rajzfilmről, bár, mint megtudtuk, a hivatalos napirendi ajánlásban ez a téma egyelőre nem szerepel. Az ügyre rálátó informátoraink szerint a tanács
– mint mondják, szerintük ennél lényegesen idősebb gyerekeknek lehet csak megfelelően beszélni ilyen jellegű kérdésekről.
Kérdésünkre megerősítették, hogy ha problémásnak találják a tartalmat, akkor hivatalos átiratot küldenek a holland társhatóságnak, ám volt, aki hozzátette, hogy ezt követően sok érdemi intézkedésre kár számítani. Volt, aki rámutatott, a probléma része, hogy a Magyarországon szolgáltató csatornák mintegy negyven százaléka nem magyar joghatóság alá tartozik, így felszólításokra és átiratokra marad csak jogi lehetőség. Mint mondta, van, amikor ez is célra vezet, vannak ugyanis nyitott és együttműködő hatóságok Európa-szerte (példaként említette cseh kollégáit), ám például Luxemburg és Hollandia esetében kevésbé kedvezőek a tapasztalatok.
Akikkel beszéltünk, arra számítanak, hogy bár felháborító az eset, az átiratnál többet a Médiatanács nem tehet majd, a hollandokat pedig „hidegen hagyja majd az ügy”.
Fotók: Képernyőmentés a Netflix mesefilm sorozatáról