„Gergő, ne már egy fideszest rakj oda” – Baranyi Krisztina Karácsony Gergelynek
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
Az önkormányzatok is nehéz helyzetben vannak a háborús infláció, az energiaválság miatt, de az előrelátók már ettől függetlenül korábban is bevezettek hatékonyságjavító intézkedéseket. Körkép.
A kormánynak és – különböző mértékben – az önkormányzatoknak alaposan eltér a véleménye arról, hogy a települések milyen pénzügyi helyzetben vannak, mekkora terhet rónak rájuk a központi intézkedések, a háború, az energiaár-emelés okozta gazdasági válság szele hogyan érinti őket, de abban mindenki egyetért, hogy a falvakban, városokban is komoly takarékossági lépésekre van szükség.
A főváros néhány hete tartotta meg az első Energiacsúcsot, erről Karácsony Gergely számolt be a közösségi oldalán. A főpolgármester az intézkedések további okaként megnevezte még a klímaválságot, amit szerinte az is jelez, hogy Budapesten az európai nagyvárosok között a második legnagyobb mértékben nőtt az átlaghőmérséklet 50 év alatt, immár 4 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint fél évszázada. Ezért az alábbi javaslatokat tették:
1) Felgyorsítják a köz- és díszkivilágítás korszerűsítését, gyors intézkedésként két órával rövidítjük a díszkivilágítást – a nyári időszakban 11 óráig lesz díszkivilágítás.
2) Folytatják a fővárosi intézmények energiakorszerűsítését, gyors intézkedésként
3) Folytatják a kevesebb energia- és üzemanyag-felhasználást célzó közlekedési beruházásokat és járműcserét.
4) Meghirdetik a Fővárosi Önkormányzat energiafüggetlenségét, 2030-ra el akarják érni, hogy a budapesti közművek az általuk termelt energiából működjenek.
Megkérdeztünk több – ellenzéki és kormánypárti vezetésű – kerületet, vidéki várost, hogy terveznek-e hasonló lépéseket. Közülük négyen válaszoltak.
Zalaegerszegen nem terveznek a fővárosihoz hasonló energiatakarékossági intézkedéseket, három helyen azonban igen.
A Főváros Önkormányzata 2019-ben klímavészhelyzetet hirdetett és célként fogalmazta meg a főváros széndioxid-kibocsátásának minél gyorsabb csökkentését és Budapest felkészítését az egyre szélsőségesebb időjáráshoz való alkalmazkodásra. Azonban
Mindeközben Belváros Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az energiatakarékosságra és a környezettudatosságra, amely célokért az alábbi intézkedésekkel tesz. Évről évre meghirdetik a társasház-felújítási pályázatukat, amelynek keretében a társasházak közös tulajdonban levő részeinek felújítását, korszerűsítését támogatják. Az energiahatékonyság jegyében az elnyert pénzt többek közt például a lépcsőházak világításkorszerűsítésére, a homlokzat hőszigetelésére, a közös fűtési rendszer modernizálására is felhasználhatják. Költségvetésükben rendszeresen 200 millió forintos keretet különítenek el a támogatásra, amely összeget a beérkező pályázatok fényében rendszerint növelik, idén összesen 350 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítottak erre a célra a pályázóknak.
A kerületi fejlesztéseket is a környezettudatosság jegyében valósítják meg, így a 2021-ben átadott V.30 Belvárosi Sportközpontot is úgy tervezték meg, hogy az önkormányzat 800 méter mély termálkutat fúratott, az így felhozott termálvizet pedig a medencék vízének melegítésére és fürdőzésre, valamint az épület fűtésére használják. Utóbbi annyira eredményesen működik, hogy a sportközpontban a teljes téli szezon folyamán egyáltalán nem kellett bekapcsolni a gázkazánok által biztosított hagyományos fűtést.
Természeti kincseinket igyekeznek óvni és a lehető leggazdaságosabban felhasználni. Ennek jegyében a csapadékvízzel történő öntözést, ezáltal a kék szemléletet valósítják meg a nemrég átadott Bástya parkban is. Az öntözés a helyben gyűjtött és felhasznált esővízzel (az esővizet nem engedik a szennyvízhálózatba), illetve – a Duna közelsége miatt jelentkező talajvizet használva – fúrt kútból és nem vezetékes vízzel történik. Ezzel a Bástya park az első olyan közpark Magyarországon, amelyben a zöld és kék szemléletet egyaránt megmutatkozik.
A kiszolgáló épület fűtése sem gázzal, hanem levegő-hőszivattyúval történik, így az nagyon hatékonyan és zéró emisszióval működik. Az önkormányzat a kék szemléletű csapadékvíz-felhasználás újabb lehetőségeit keresve, hamarosan az UniCredit Bankkal együttműködésben egy ciszternát fog átadni a megújuló Arany János utcában, mellyel az utca közel 100 fájának öntözését is biztosítani tudják. Mindezek hozzájárulnak az üzemeltetési költségek minimalizálásához is.
Zöld buszmegállókat létesítenek – immár 8 buszváró zöldell az V. kerületben –, amelyek azon túl, hogy az utasok számára jobb komfortérzetet nyújtanak, hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez, kedvezően befolyásolják a mikroklímát, javítják a levegőminőséget, így szerepük van a por- és légnemű anyagok megkötésében. A növények vízellátásáról pedig gépiesített öntözőberendezéssel, valamint a csapadék helyben történő hasznosításával gondoskodnak. A magát zöldnek valló budapesti városvezetés ahelyett, hogy támogatná a belvárosi önkormányzat helyette és a saját költségén elvégzett munkáját, közterületi-használati díjat, sőt pénzbüntetést rótt ki az V. kerületre.
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros fideszes polgármestere a Fővárosi Közgyűlés június 29-i ülésén a Blaha Lujza tér megújítása kapcsán
Az V. kerület saját fejlesztésű, ingyenesen letölthető, Parker elnevezésű okosparkolási applikációjával támogatja a célirányos parkolást, ami akár 30 százalékos forgalomcsökkenést eredményez, valamint mérsékli a zaj- és légszennyezést, továbbá üzemanyagot spórol. Mindezen felül az önkormányzat a 34 ezer 500 forinttal támogatja a környezettudatos közlekedési eszközök (kerékpár, roller vagy görkorcsolya) vásárlását a családok számára, ezzel is ösztönözve az alternatív közlekedési módok használatát. Emellett átvállalják a kismamák és tanulók tömegközlekedési bérlet költségeit. Továbbá a rengeteg hulladékot képező eldobható pelenka használata helyett 30-60 ezer forinttal ösztönzik a háztartásokat, hogy mosható pelenkát vegyenek.
Nem csak most szeretnék csökkenteni a fogyasztásukat és növelni az energiahatékonyságot, amikor drágultak az energiaárak. Kaposváron már évekkel ezelőtt kitűzték azt a célt, hogy 2030-ra a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjék el, és minden beruházásuknál kiemelt figyelmet fordítottak és fordítanak az energiahatékonyságra. Minden közintézményen napelemek vannak, az összes iskola és óvoda megújult, szigetelt lett és ahol lehetett, ott szintén szereltek fel napelemeket. A közvilágításuk jelentős része már energiatakarékos, LED-es, és ezt is folyamatosan korszerűsítik.
A helyi tömegközlekedésben környezetbarát gázos buszokat használnak, de már vásároltak két elektromost is, és továbbiakat terveznek beszerezni. A busztelephelyen napelemparkot építettek, és náluk épült meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkja is. A földgázfelhasználás csökkentése érdekében zöld fűtőművet építenek, amelyet biomasszával fognak üzemeltetni. Az épület már szerkezetkész, és további megoldásokat keresnek, hogy
amely nemcsak a lakosság számára, de több intézményüknek – így például a Kaposvár Arénának – is biztosítja a meleget.
De jó példa lehet a Virágfürdő is, amely cukorrépából előállított biogázzal oldja meg a fűtését. A megfelelő vízutánpótlás érdekében évekkel ezelőtt kutakat fúrtak, így most nem kell attól tartaniuk, hogy nem lesz elegendő a vízkészletük, és korlátozásokat sem kell bevezetni, miközben az ország legolcsóbb vízdíját tudják fenntartani. Az évekkel ezelőtt megkezdett munka most biztosítja a számukra, hogy ne kelljen komolyabb korlátozó intézkedéseket bevezetni. Ugyanakkor hamarosan létrehoznak egy rezsivédelmi alapot, amely arra szolgál, hogy segítsenek mindazoknak, akiknek a rezsi kifizetése gondot okoz.
Az önkormányzat jelenleg a rezsicsökkentett ár alatt jut energiához az érvényes közbeszerzésnek köszönhetően. Ezzel együtt az energiahatékony felhasználás fontos szempont, melynek érdekében LED-izzó pályázatot terveznek indítani, és energiaközösségeket létrehozni, így a lakosság az önkormányzattal közösen termelhet és oszthat el megújuló energiát. Felméréseik szerint csak az önkormányzati tulajdonú középületek tetején 8975 négyzetméternyi napelem helyezhető el, amivel az intézmények fosszilis energiafogyasztásának számottevő része fenntartható módon váltható ki.
Pályázatok segítségével a II. kerületi önkormányzat megvalósíthatja a szükséges beruházásokat és létrehozhatja a saját intézmények, később pedig a társasházak számára is hozzáférhető, fenntartható energiaközösséget. Meggyőződésük, hogy kizárólag ilyen projektekkel kezelhetőek a jelen és a jövő energiaválságai.
Nyitókép: Az új közpark, a Bástya park a főváros V. kerületében, a Bástya utcában, amelyet a XV. században, Mátyás király uralkodásának idején emelt pesti városfal mellett alakítottak ki. A megújult park háromszintes lett, ahol egy lebegő sportpálya, a Gellért-hegyi Sziklakápolnáig ellátó kilátópont, és egy esővédett játszótér is helyet kapott (MTVA/Bizományosi: Balaton József)