Különleges, reformkori díszletvárosban készül a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm

2022. augusztus 25. 17:00

Lesz itt minden: Helytartótanács, Landerer-nyomda, Pilvax kávéház, márciusi ifjak.

2022. augusztus 25. 17:00
null

Különleges, a reformkori Pest-Buda emblematikus helyszíneit felelevenítő fóti díszletvárosban készül a Most vagy soha! című,

a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató történelmi kalandfilm

több kiemelkedő, többek között a korabeli Helytartótanácsnál, a Landerer-nyomdánál, a dunai hajóhídnál, valamint a Pilvax kávéháznál történő jelenete is. A fóti stúdióban tartott csütörtöki sajtóeseményen Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy Budapest és a vidéki helyszínek is egyre jobban bekapcsolódnak a nemzetközi filmgyártásba, mind több produkció szeretne ezeken a helyszíneken forgatni.   

Budapest Európa második legnagyobb filmgyártó bázisa lett

Budapest London után Európa második legnagyobb filmgyártó bázisává nőtte ki magát, ezt a piaci pozíciót pedig a fóti filmstúdió teljes rekonstrukciója és új stúdiók építése által lehet megtartani, ezért Fóton nagyívű beruházások kezdődtek el. A most felépült díszletváros iránt már most jelentős az érdeklődés – tette hozzá Káel Csaba. Rákay Philip, a Most vagy soha! producere kiemelte: a várhatóan több mint két óra hosszú filmben a történelmi tények mellett sok fikció is lesz, a produkciót átszövi a kaland, a pátosz és a humor is. A márciusi ifjak karakterei a filmben kellőképpen árnyaltan jelennek meg.    

Mint felidézte, a fóti díszletváros márciustól négy hónapon keresztül épült. A homlokzati elemek acélszerkezetre épültek, így várhatóan hosszú évtizedekig tartósak maradnak és a jövőben több produkció forgatási helyszínéül szolgálhatnak. A film többi jelenetét Budapesten, Sopronban, Komáromban és Esztergomban vették fel. A közönségfilm célja, hogy a nézők számára átélhetővé válhasson, hogy milyen lehetett 1848. március 15-én fiatalnak, forradalmárnak, egy szent ügyet támogatónak lenni – mondta Lóth Balázs, a Most vagy soha! rendezője. Hozzátette, hogy

a film több mint 100 szereplővel, a legnagyobb jelenetekben több mint 500 statisztával és több kaszkadőrrel is készül.

A forgatás szeptemberben fejeződik be, a produkció utómunkái várhatóan további egy évet vesznek igénybe.    

A történelmi kalandfilmben

Petőfi Sándort Berettyán Nándor, míg a lánglelkű költő feleségét, Szendrey Júliát Mosolygó Sára formálja meg.

Jókai Mórt Koltai-Nagy Balázs; Vasvári Pált Fehér Tibor; Irinyi Józsefet Ertl Zsombor; Bulyovszky Gyulát pedig Bordás Roland alakítja. A filmben szerepet kap többek között Horváth Lajos Ottó, Lukács Sándor, valamint Szerednyey Béla is. Az díszletkomplexum a forgatást követően a Nemzeti Filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori városdíszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton.

(MTI)

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pemete jakab
2022. augusztus 25. 20:11
"a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató történelmi kalandfilm" A márciusi ifjak liberális nacionalisták voltak.
csapláros
2022. augusztus 25. 18:15
A sok kis téma helyett egy monstre filmre is föl lehetne készülni, mondjuk Luxemburgi Zsigmondról, aki brandenburgi választófejedelemként kezdte karrierjét és Nagy Lajos leányának Mária férjeként Magyarország királyaként vált a végén német-római császárrá, jelentős nyomokat hagyva nemcsak a magyar, de az európai történelemben, mint a pápai egyházszakadást lezáró konstanzi zsinat főszereplője, és aki a 100 éves háború lezárásaként Angliába is ellátogatva kötötte meg a canterbury szövetséget, és akinek a közbenjárására Anglia is európai nagyhatalom lett. Európa leghatalmasabb uralkodójaként az ő korában Buda volt Európa központja, ahol császárokat királyokat, fejedelmeket fogadott. A francia kolostorokra vonatkozó levelét Tatáról keltezte, a Német-Római Birodalom gyűlését pedig a birdalom határán kívül, Pozsonyban vezette le.
drágabolgárúr
2022. augusztus 25. 17:57
Ezeket a filmeket csak LMBTQ aktivisták rendezhetik? Lóth Balázs rendezte az RTL Klubon futó 200 első randi című, erősen LMBTQ propagandával telezsúfolt sorozatot. Felesége Lóth-Szabó Anita facebook oldalán hatalmas szivárványos keretben a "Love is love" felirat látható. Az új Hunyadi sorozat egy rendezője az a Nagypál Orsi, aki pár éve az egyik Pridon jelentette be, hogy ő is a saját neméhez vonzódik.
annamanna
2022. augusztus 25. 17:57
Kíváncsi vagyok, milyen volt a világítás (a képen látható lámpatestek elég korhűek-e). Nem találtam hirtelen rá elég jó linket, csak ezt: „Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én https://pestbuda.hu/cikk/20220315_homokbuczkak_dudva_koro_es_vadnovenyek_ilyen_volt_a_magyar_nemzeti_muzeum_kornyezete_1848_marcius_15_en Ebben csak a (meglehetősen gyér) közvilágításról van szó, amit ún. "argandiai lámpák" biztosítottak abban az időben. Ezek továbbfejlesztett olajmécsesek voltak: "Amikor 1840-ban a város kiírta a licitációt, már kétféle lámpára kívánt szerződni. Az egyszerű olajmécsesek mellett ekkor már valamennyi városrészben égtek ún. argandiai lámpák, amelyek sokkal nagyobb fényt adtak és jobban ellenálltak az időjárási viszontagságoknak is. Értékük, így működtetésük is csaknem ötször drágább volt, mint az egyszerű mécseseké. Beszerzésük és rendszeresítésük némileg enyhítette a városlakók elégedetlenségét a városi világítás minőségét illetően, aminek gyakran hangot adtak" "1856-tól kezdődően a városi lámpásokat fokozatosan gázlámpákra (ún. légszesz lámpákra) cserélték le, amelyek meggyújtásához már nem volt szükség létramászásra." Előzmény: "Buda utcáin 1777-ben megjelentek az első utcai lámpák" "1790-ben, éppen újév első napján indult el Pesten az állandó éjszakai utcai világítás" "1790. január 1-én tehát egyszerre 300 utcai lámpást gyújtottak meg a Belváros utcáin. A világítást fa oszlopokra rögzített, illetve a házak falára erősített karokra függesztett olajmécsesek pislákoló fénye biztosította, de csak éjfélig, kivéve azt a néhány lámpát, ami a rendőrség épülete előtt állt, mert azok kivilágítását pirkadatig biztosítani kellett. A bérleti díjat a város egy lámpa világítására fordítandó összeg szerint állapította meg. A vállalkozó ebből az összegből szerezte be a világításhoz szükséges repceolajat. Az utcákat járó, névtelen éjszakai munkások esténként és hajnalban a városházáról indultak ki és járták végig az utcákat meggyújtani, majd eloltani a lámpásokat. A lámpaoszlopoknak vagy falnak támasztott létrán felmászva gyújtották meg a mécseseket." https://bparchiv.hu/statikus/jakab-reka-ujevi-koszontesek-pesten Konkrétan az argandlámpáról itt egy link: https://wikihuhu.top/wiki/Argand_lamp Beltérben is ezt használhatták, 1850 örül váltja ezt le a petróleumlámpa. Idézem: "Bemutatták az Argand lámpát Thomas Jefferson 1784-ben Párizsban, és elmondása szerint "hat vagy nyolc gyertyának megfelelő fényt adott ki". Ezeket az új, a korábbi primitív olajlámpáknál sokkal összetettebb és költségesebb lámpákat először a jómódúak fogadták el, de hamarosan elterjedtek középosztály és végül a kevésbé jómódúak is. Az Argand lámpákat nagyon sokféle dekoratív formában gyártották, és gyorsan népszerűvé váltak Amerikában. Sokat használták színházi lámpákként. Körülbelül 1850-ig ez volt a választott lámpa petróleumlámpák vezették be. Kerozin olcsóbb volt, mint a növényi olaj, fehérebbet termelt láng, és alacsony folyadékként viszkozitás könnyen felmehet egy kanócra, így nincs szükség bonyolult mechanizmusokra az üzemanyag betáplálásához az égőhöz."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!