Az államalapítás ünnepén ismét kiállítják az aranyvonatot, amely az eredeti, 1938-ban készített, de a II. világháború során megsemmisült vasúti kocsi mása.
Az aranyvonat kifejezés kapcsán a legtöbb ember a II. világháborúra asszociál, amikor is Budapestről két aranyvonat indult Nyugatra. Az egyikben a magyar állam aranytartalékát vitték el, a másik szerelvényen pedig a zsidóktól elkobzott javakat szállítottak. Pedig már évekkel korábban szerepelt egy aranyvonat a híradásokban, amelyet azért építettek 1938-ban, hogy méltó módon járhassa be az országot a Szent Jobb. Az elnevezés megtévesztő, hiszen valójában nem vonatról, hanem
A nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitányára készítették el 1938-ban, csupán négy hónap alatt. A pompás díszítésű vasúti kocsi tetején a Szent Korona mása és négy angyal is helyet kapott. A vasúti kocsinak aztán a II. világháború zűrzavarában nyoma veszett.
Az új aranyvonat idén is a nemzeti ünnep egyik látványossága lesz. Fotó: MTI-archív/Balogh Zoltán
Zákonyi Gyula, vasúti személykocsi szakértő két szemtanúval is beszélt s ez alapján állítja, az aranyvonatot a szovjetek alakították át. „Az egyik szemtanú gyerekként látta az aranyvonatot a dunakeszi főműhelyben kiégett állapotban, a másik pedig azt is, hogy ugyanott a koronát és az angyalokat, valamint a különböző díszítéseket leszerelték róla és
üzemi kocsivá alakította át a Vörös Hadsereg.
Járművek, főleg harckocsik javítására szolgált szervízkocsiként. Az átalakított vasúti kocsi valószínűleg a dunántúli harcokban semmisült meg” – mondja Zákonyi Gyula, aki azt is hozzátette, a magyar katolikus egyház és a MÁV fele-fele arányban állta a költségeket, s egy 1911-ben gyártott, favázas poggyászkocsit alakítottak át a Szent Jobb tiszteletére 1938-ban.
A kommunista rendszerben természetesen szó sem lehetett arról, hogy az aranyvonatot ismét megépítsék, ám 2010-ben nem csupán felvetődött az ötlet, de neki is kezdtek az aranyvonat másának megtervezéséhez. A kocsi a magyar kormány anyagi támogatásával készült el, ugyanabban a méretben mint az eredeti. Az új aranyvonat már tavaly is látható volt augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén és idén is megtekinthetik majd az érdeklődők Budapesten, az Alkotmány utcában, nem messze a Parlament épületétől. Idén újdonságként a Szent Jobb ereklyetartójának mása is látható lesz. Az aranyvonat a nemzeti ünnep után visszaköltözik a pesti Vasúttörténeti Parkba.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
A tűzijáték végén felcsendült a Himnusz, amit együtt énekelt a Duna-parton összegyűlt milliós tömeg.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
A kommunisták mindig is rettegtek mindattól, amit a Szent Korona képvisel.
Ez a kicsinyes, vásári komédia lesz a fő csapásiránya az új kabinetnek.
A 70. Eurovíziós Dalfesztivál egyszerre szólt a zenéről és a politikai feszültségekről. Bulgária ünnepel, miközben Izrael szereplése mély válságba sodorta a versenyt.
