Ami a lakosság hozzáállását illeti, Szente Kálmán azt mondja, eltérő reakciókat tapasztalt, ami nemcsak az egyének vérmérsékletétől függött, hanem attól is, hány napig maradtak víz nélkül, állt-e rendelkezésükre saját fúrt kút. Utóbbiak, vagy például az esővizet összegyűjtők nyilván kevésbé voltak dühösek.
„Megértem a dühöt, negyven fokban lajtos kocsikhoz járni vödrökkel nem egyszerű. Ahogy az sem, hogy ezzel a vízzel nem lehet megtölteni például a mosógépet.”
A vízhiány megoldódott tehát. Arra a kérdésünkre, hogy előfordulhat-e még ilyen helyzet a nyáron, a polgármester azt válaszolja, nehéz ezt megítélni. „Az önkormányzatot átkozza a lakosság, miközben nem mi vagyunk a szolgáltatók, nem rajtunk múlik. Nem látok bele Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. számítógépjeibe és vezérlőközpontjaikba, így nyilatkozni sem merek a szolgáltató helyett. De ismerve a hálózat állapotát, azt gondolom, bármikor előfordulhat ismét hasonló.”