Az ukrán miniszterelnök felszólította a donorországokat, hogy azonnal kezdjék meg a legsürgősebb javításokat.
A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is.
A háború sújtotta ország kormánya első alkalommal ismertette az újjáépítési folyamat prioritásait.
Felszólította a az egybegyűlteket, hogy azonnal kezdjék meg a legsürgősebb javításokat, például a vízellátás és a hidak helyreállítását. Ukrajna már 100 milliárd dollár értékű infrastruktúrát veszített el – mondta Smihal. Hozzátette: a becslések szerint legalább 750 milliárd dollárra (720 milliárd euróra) van szükség az újjáépítéshez.
Az EIB egy „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) létrehozását javasolja, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az európai uniós országoktól és az uniós költségvetésből – derül ki dokumentumból, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.
Az uniós támogatási alap létesítését az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk.
Ursula von der Leyen a konferencián azt jelentette be, hogy
A platformot a beruházási igények feltérképezésére, a programok koordinálására és a források becsatornázására fogják használni. A platform nyitott az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó országok, intézmények, a magán- és a civil szervezetek előtt. Olyan nemzetközi intézmények is részt vesznek majd benne, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank – mondta Von der Leyen.
Smihal értésre adta, hogy az ukrán kormány az újjáépítést nagyrészt orosz pénzből akarja finanszírozni. Úgy vélte, hogy az orosz állam és az oligarchák világszerte befagyasztott, nagyjából 300-500 milliárd dolláros vagyonát kellene felhasználni hozzá.
(MTI)
Nyitóképen a konferencia résztvevői. Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint felháborító, hogy Lengyelország nem hajlandó kiadni az Északi Áramlatot felrobbantásával megvádolt ukránt.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
Valaki nem mond igazat.
A lengyelek azért hőbörögtek, mert az új vezeték miatt egyszerűen elestek az addigi tranzitdíjaiktól.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
