Misztikus fényoszlopok ragyogtak Borsod felett (VIDEÓ)

A ritkán látható különös természeti jelenségre azonban van magyarázat.

Érdemes lesz éjjel 11 körül feltekinteni az égre. Kísérőnk akkor mutatja majd „legszebb arcát”.
Magyar idő szerint szerdán este 11 órakor mintegy 357 ezer kilométer távolságra lesz tőlünk a Hold, ami azt jelenti, hogy égi kísérőnk mintegy 10 százalékkal nagyobbnak és 30 százalékkal fényesebbnek tűnik majd, mint amekkora a telihold szokott lenni.
Az égi jelenség évente változó, hogy hány alkalommal fordul elő, legutóbb idén június 14-én volt megfigyelhető, a legközelebbi szuperhold pedig 2023. augusztus 1-jén lesz látható – mondta el az MTI érdeklődésére Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.
A látványos jelenséget az okozza, hogy a Hold és a Föld távolsága változó, mivel a Hold Föld körüli pályája nem kör, hanem ellipszis alakú. Szuperhold akkor fordul elő, amikor a Hold a Földhöz legközelebb esik, egyidőben a teliholddal.
A Hold narancssárga árnyalatát a fénytörés okozza. A magasan járó holdat vakítóan fehérnek látjuk, mivel fénye vékonyabb légrétegeken keresztül ér el hozzánk. Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb.
A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken.
(MTI)
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay