Lehetséges-e, hogy minden 15 percre legyen a városban? Mik az organikus városok és mit lehet tenni a dugók ellen? Az MCC Feszten az építészetről beszélgettek nemzetközi szakértők.
A jövő városairól beszélgettek az MCC Feszt szakmai programján, a meghívott vendégek Richard Florida amerikai várostudományi szakember, Jonathan Reichental informatikai vezető, illetve Carlos Moreno francia-kolumbiai egyetemi professzor voltak.
Az okosvárosok egyszerűen lehetőségeket adnak az embereknek – véli Florida. Moreno szerint az okosváros az elzártság ellen küzd. Az emberek egyre inkább el vannak vágva egymástól, társadalmilag és gazdaságilag is. Reichental úgy gondolja, a cél az, hogy
Reichental elmondta: manapság olyan terek is vannak városokban, ahol kipróbálnak dolgokat, visszajelzéseket szereznek. Például valaki mondhatja, hogy nem tetszenek neki a kamerák, még nem áll készen a közösség erre a technológiára.
Moreno a klímaváltozással szemben ellenálló, a szociális kirekesztés és szegénység elleni, demokrácia-barát, rasszizmus- és populizmus-ellenes városok fontosságáról beszélt, noha nem fejtette ki, hogy a nézetében ez mit jelent. Florida szerint nehéz lépést tartani a technológiával; néha szívesen eldobná az okostelefonját, de mára minden olyan gyors, hogy úgy érzi, a technológia megváltoztatta az életét. De mégis jobb így élőben beszélni, mint a Zoomon.
A kérdésre, miszerint csak egyetemi városok tudnak-e „startup-városokká” válni, Flordia úgy felelt, hogy minden információt össze lehet gyűjteni a startupokról, de
Néhány évtizede még minden startup Amerikában volt, mára csak a fele. A legnagyobbak persze nagyvárosokban voltak. Bárhol lehet startupot kezdeni mára, nem kell hozzá New Yorkban vagy Torontóban élni. A „brain drain” folyamatának is lassan vége, az emberek több helyre utaznak.
Reichental szerint az egyetemek nem csak oktatási helyek. Állásokat hoznak létre, közösséget, fejlesztést, gazdasági szerepük van. Hatásuk nagy és jótékony a városokra nézve. Moreno azt a példát idézte, hogy Párizsban „Klímaakadémiát” hoztak létre, mely új technológiát és fiatalok oktatását kombinálja egy liberális város létrehozására. Minél több kreativitás kell, nemcsak a hagyományos oktatásban, de azon kívül is. Nem csak azoknak kell lehetőséget teremteni, akik egyetemre tudnak menni.
Moreno elképzelésének lényege a „15 perces város”. Florida hozzátette, hogy ez az elmúlt évtizedek legnagyobb építészeti fejleménye: mindenki ezt kereste, csak nem volt rá szó. Moreno szerint terve ma különösen fontos az energiaválság idején. Mindegy, hogy elektromos, vagy hagyományos autóban ülünk, a dugó az dugó. Moreno
Moreno szerint a legfontosabb a funkcionális nagyváros. Hét tétele a jó minőségű élet, a közeli munkahely, a dugó kerülése, a helyi gazdaság támogatása, a közeli orvosi ellátás, a közterületek élvezete és az elérhető kultúra. Párizsban ma hasonló elvek szerint fejlesztik a várost, mivel a gondok erősek voltak: 1,2 millió ember szeli át a teljes várost minden nap, ez szörnyű. Nem úgy kell építeni, hogy vannak lakóövezetek vagy kormányzati negyedek, hanem keverni kell ezeket. Ezzel csökkenteni is lehet a károsanyag-kibocsátást és szakítani lehet a szétszabdalt város képével, helyette organikus városokat lehet építeni.
Fotó: MCC
Sorra érkeznek a gratulációk Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán, Orbán Viktor is köszöntötte az első gyulai Nobel-díjast. A Mandiner megkereste a dél-alföldi város polgármesterét, aki elmondta, nagyon büszkék rá, hogy a település adta az egyetemes kultúrának Krasznahorkai Lászlót is, Erkel Ferenc és Bay Zoltán mellett.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
Milyen az igazi Magyar Péter, miért tartják „buzogánynak”, és ki kezdte a gyűlölködést a politikai közbeszédben?
Rohamosan fogy a németek türelme.
A főszereplő Gulyás Gergely lesz.
A díjátadó gála november 26-án 19 órától lesz a Várkert Bazárban.
Egyértelmű célt fogalmazott meg az ukrán hadsereg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. A kuratórium indoklása szerint „látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”. Győrffy Ákos írása.
