Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben arról beszélt az Emberi Jogi Tanácsának ülésén, hogy „a civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot fognak hagyni a jövendő nemzedékeknél is.”
Az emberi jogi főbiztos szerint
eddig 1348 polgári személy, köztük hetven gyerek halálát tudták megerősíteni a városban.
„Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő” - mondta Bachelet. A halottak valós száma ráadásul „akár több ezerrel is magasabb lehet” – tette hozzá.
A lakóépületek mintegy 90 százaléka megsemmisült vagy károkat szenvedett
A világszervezet adatai szerint a lakóépületek körülbelül 90 százaléka megsemmisült, vagy károkat szenvedett Mariupolban, ahonnan mintegy 350 ezren menekültek el. Bachelet úgy fogalmazott, hogy a kiterjedt pusztítás és erőszak
„a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi normák súlyos megsértésére enged következtetni”.
.„Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában” – mondta.
A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett február 24-én indult hadművelete keretében. A várost végül májusban foglalták el.
Nemzetközi felháborodás kísérte a város egyik szülészeti osztálya, illetve több száz civil menedékéül szolgáló egyik színháza elleni támadásokat. Bachelet az utóbbit a civil szenvedések egyik példájaként említette.
(MTI)
Nyitóképen a mariupoli Azovsztal acélipari üzem romos épületei. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij