Michelle Bachelet szerint február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely Ukrajnában.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben arról beszélt az Emberi Jogi Tanácsának ülésén, hogy „a civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot fognak hagyni a jövendő nemzedékeknél is.”
Az emberi jogi főbiztos szerint
„Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő” - mondta Bachelet. A halottak valós száma ráadásul „akár több ezerrel is magasabb lehet” – tette hozzá.
A világszervezet adatai szerint a lakóépületek körülbelül 90 százaléka megsemmisült, vagy károkat szenvedett Mariupolban, ahonnan mintegy 350 ezren menekültek el. Bachelet úgy fogalmazott, hogy a kiterjedt pusztítás és erőszak
„a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi normák súlyos megsértésére enged következtetni”.
„Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában” – mondta.
A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett február 24-én indult hadművelete keretében. A várost végül májusban foglalták el.
Nemzetközi felháborodás kísérte a város egyik szülészeti osztálya, illetve több száz civil menedékéül szolgáló egyik színháza elleni támadásokat. Bachelet az utóbbit a civil szenvedések egyik példájaként említette.
(MTI)
Nyitóképen a mariupoli Azovsztal acélipari üzem romos épületei. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
