Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Hogyan fejlődhet tovább a magyar hadsereg? Mi az oka válogatottunk sikerének? Mi lesz a feladata Lázár János minisztériumának? Gerő András, FeltöltŐ fesztivál, NATO és zöldpolitikai tévhitek a friss hetilapban!
Miért kell költeni fegyverekre, ha a NATO úgyis megvéd minket? Hogyan folytatódik a haderőfejlesztés? Mit keres a sportügy a tárcánál? Terveiről és motivációjáról kérdeztük a Honvédelmi Minisztérium új vezetőjét, Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki első interjúját a Mandinernek adta.
„Arra törekszünk, hogy a vérontást végre hagyják abba, és induljanak meg a tárgyalások” – fogalmaz interjúnkban.
„A politikához erő is kell, az évszázad küzdelmeinek sikeres megvívásához pedig hit” – írja vezércikkünkben, az Első Karakterben Vágvölgyi Gergely.
Közélet
Az új kormány több frissen alakult tárcája közt kulcsfontosságú szerepe lesz az Építési és Beruházási Minisztériumnak. Miért van ez így? Milyen hatáskörei és feladatai lesznek Lázár János minisztériumának, és mit várhatunk tőle a következő években? Összefoglalónkat Közélet rovatunkban olvashatják.
Világképemben a magyarság és a zsidóság harmóniába rendeződik – vallja Gerő András. A klasszikus liberális történész elutasítja a progresszív liberalizmust, a kudarcos ellenzéket nem sajnálja, csak a politikai verseny megszűnését. Interjúnkban azt is elárulja, miért szeret jobboldali tévéműsorokban szerepelni.
A rovatban Szalai Zoltán főszerkesztő ajánlja Csák János miniszter Az amerikai géniusz című könyvét.
Milyen lehetőségei vannak az egyházaknak Oroszországban és Ukrajnában a béke megteremtésében? Ezt a kérdést járja körül Balog Zoltán református püspök véleménycikkében.
A labdarúgás olyan közösségi élmény, amely tartást ad, ahol hősök születnek, és amely visszaadhatja egy nemzet önbecsülését – még a legnehezebb időkben is”
– írja véleménycikkében Knopf Alexandta, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Külhon & Külföld
Szintet lépne idén Románia legnagyobb keresztény zenei fesztiválja, a FeltöltŐ: a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet után a szervezők már Kárpát-medencei léptékben terveznek. A szervezőcsapat két tagjával, Kántor Boglárkával és Kántor Barnával beszélgettünk Külhon rovatunkban.
Az orosz gázszállítás radikális csökkentése egy újabb szöget vert bele az Energiewende néven ismert német energiapolitikai fordulat koporsójába. A lakosságot spórolásra kérik, közben a szén visszaelőzte a szelet Németország első számú áramforrásaként – energiakörképünket Külföld rovatunkban olvashatják.
Gyors NATO-csatlakozásban bíztak az észak-európai országok – de nem számoltak Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, aki kíméletlenül kihasználja ütőkártyáit Ankara térségbeli érdekeinek előmozdítására.
De sikerülhete Erdoğan terve? Körbejártuk a kérdést.
Baranyi Tamás, a Külgazdasági és Külügyi Intézet stratégiai igazgatóhelyettese publicisztikájában az orosz-ukrán konfliktust követő gazdasági háborúról ír.
Precedens & Makronóm
Orbán Viktor miniszterelnök politikájában az a leginkább szembetűnő, hogy mennyire józan. Az általa képviselt pragmatikus államvezetés a történelem korábbi szakaszaiban Európa-, sőt világszerte is meghatározó volt – hangsúlyozza N.S. Lyons amerikai külpolitikai szakértő, akivel Precedens rovatunkban olvashatnak interjút.
„Aki úgy beszél, mint O’Leary, az nemcsak a másikat sérti meg, de lábbal tiporja a demokráciát is” – írja Deli Gergely, az NKE rektora publicisztikájában.
A geopolitikai viszály és az energiahiány sokkal jobban szolgálja az éghajlat ügyét, mint a több évtizedes nyugati klímapolitikák – állapította meg Ted Nordhaus, a Breakthrough Institute ügyvezető igazgatója a Foreign Policy hasábjain, és elemzését most Makronóm rovatunkban ismertetjük.
Sport
Sokan, sokféleképpen próbáltak már magyarázatot találni arra: mi állhat a magyar labdarúgó-válogatott mindent felülmúló Nemzetek Ligája-szereplésének hátterében. Sport rovatunkban tíz okot gyűjtöttünk össze a szinte megmagyarázhatatlan csodára.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A fosszilis tüzelőanyagok gazdagabbá és hosszabb életűvé tették az embert, kisebb környezetterhelés mellett, mint a megelőző technológiák. Nem kevesebbre, hanem többre van szükség belőlük – állítja Alex Epstein, az energiapolitika „filozófusa”, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a könyvajánló sorozatában.
A hajdanvolt nagyság utáni sok-sok évtizednyi bánat, a süllyesztő-lét nyomora utáni pislákolás örömeit érezzük most” – írja Szombathy Pál jegyzetében a válogatottunk sikere kapcsán.
Történelem kisrovatunkban a legendás lovas nomádok, a szkíták származásáról, forradalmi újításairól és Kárpát-medencei hatásaikról kérdeztük Szabó Gábor régészt.
Részleges zeneszerző, színházigazgató, fesztiválszervező és falumentor, aki a Művészetek völgyével megmutatta, hogyan lehet tíz napon át lelassulva felpörögni. A június 14-én hetvenéves Márta Istvánt egy furcsa dédanyai végrendelet indított el a sorsszerű véletlenek és vízimalmok szegélyezte, különleges útján – a vele készült interjúnkat Élet rovatunkban olvashatják. A rovatban az Elvis című filmről olvashatnak kritikát, a tárcát Hegyi Zoltán írta.
A konzervatív világkép az igazságot, szépséget, hitet és felelősséget képviseli, szemben az önimádó nihilizmussal – fejtegette Jordan Peterson kanadai pszichológus, akinek előadásáról Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója ad nekünk útravalót a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban.