Úgy tűnik, mintha a külföldön kötött melegházasságoktól féltené családideálját a kormányzat

„A külföldön kötött melegházasságokat sem ismerik el Magyarországon, akadályozva ezzel az érintettek esetleges Magyarországra települését. Emiatt – az európai melegszervezeteket tömörítő ILGA-Europe-al közösen – panasszal fordultak az Európai Bizottsághoz. Ez újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Hány érintett lehet?

Ezt pontosan nem tudjuk, de az elmúlt években több tucatnyian kérdeztek meg minket, mi történne a kint kötött házasságukkal Magyarországon. Hat-hét ügyben képviseletet vagy jogi tanácsokat adtunk, ezek egy része még tart. Vannak azonos nemű párok, amelyek tagjai a világ valamely országában jogilag házasnak számítanak. Közösen élik az életüket, vagyont szereznek, aztán amikor elmennek egy másik országba, ott úgy tekint a jog rájuk, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Nem tudnak egymás után örökölni, bármi problémájuk adódna, nekik vagy a gyermeküknek, nem tekintenék őket egymás hozzátartozóinak, amiből egy csomó gyakorlati nehézség adódhat. Viszonylag sok olyan, azonos nemű pár él külföldön, amelynek egyik tagja magyar.

Nem csak Magyarországon nem ismerik el a melegházasságot.

A »Coman« kontra Románia-ügy központi kérdése az volt, hogy egy Belgiumban házasságra lépett román-amerikai pár próbált Romániában letelepedni, de az amerikai férfinak nem biztosították a családtagként való beutazás és tartózkodás lehetőségét. Idehaza ez a probléma sokáig nem jelentkezett, mert a magyar jog elég liberálisan szabályozta ezt a helyzetet: az érintettek házastársként nem, de családtagként kaphattak tartózkodási engedélyt. Ám 2019-ben az Országgyűlés törvényt módosított, megnehezítve a különböző állampolgárságú párok magyarországi lakhatását és életét. A lépés nyomán az egyszerű élettársakként együtt élők elvesztették családtag státuszukat. Ez több ezer embert sújtott, s nemcsak azonos nemű párokat. Mi azóta dolgozunk azon, hogyan lehetne az érintett melegpárok helyzetét rendezni, és mostanra vált egyértelművé, hogy az általunk indított kereseteket rendre elutasítják. Emellett tavaly az Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, majd idén februárban az Igazságügyi Minisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk, mit gondolnak, a magyar gyakorlat hogyan felel meg a Coman-ügyben négy évvel ezelőtt hozott ítéletnek. Az Európai Unió Bírósága ebben leszögezte, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló uniós irányelv keretében a »házastárs« fogalma nemi szempontból semleges, így kiterjed egy uniós állampolgár azonos nemű házastársára is. A tagállamok elismerési kötelezettsége pedig fennáll függetlenül attól, hogy saját nemzeti jogukban biztosítják-e az azonos nemű személyek közötti házasságot. Kérvényünkre válaszul azonban a minisztérium kerek perec leírta, hogy a magyar hatóságok nem fogják elismerni a külföldön kötött melegházasságokat. Ez az állásfoglalás most áprilisban született meg, azt követően szinte azonnal az Európai Bizottsághoz fordultunk.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay