Amíg állnak az ikonikus étterem falai, addig van esély – állítja a baloldali vezetésű Budavári Önkormányzat. Csakhogy mindeközben a hivatal Építészeti-Műszaki Tervtanácsában egy olyan összegző állásfoglalás került elfogadásra, amely támogatja, hogy az új tulajdonos egy teljesen új, többszintes épületet húzzon fel a Márványmenyasszony helyére. Ki mit mond, hol csúszott el a mentőakció, mi lehet a megoldás? Ennek jártunk utána.
Veczán Zoltán és Nagy Gábor írása
„Büszke vagyok rá, hogy a Budavári Önkormányzat munkatársaival közös erőfeszítéseink sikerrel jártak – írta tavaly januárban közösségi oldalán a párbeszédes V. Naszályi Márta – Elértük, hogy a Márványmenyasszony tervezett lebontásáról írt főépítészi vélemény, illetve az ezen alapuló polgármesteri nyilatkozat hatására a beruházó módosította eredeti terveit; a kormányhivatal úgy adott engedélyt a bontásra,
hogy az ikonikus utcafronti földszintes épületrészt meg kell tartani
és a beruházás során olyan kialakítással építkezni, hogy ez a szárny vendéglőként üzemelhessen” – számolt be az I. kerület első embere. Csakhogy a Mandiner.hu információi szerint idén május 10-én már egy olyan összegző állásfoglalás került elfogadásra az önkormányzat Építészeti-Műszaki Tervtanácsában, amely „színvonalasnak”, „korszerűnek”, illetve „meggyőzőnek” titulálta az egyébként a testület által is szinte minden vonatkozásban kifogásolt építési terveket. (Így javításokat eszközöltek.)
A baloldali polgármester állításával ellentétben az ikonikus épület és az abban helyet foglaló étterem – aminek történetét keretes írásunkban taglaljuk – helyén (Márvány utca 6-8.) egy többszintes épület létesülne, amely városképileg egyáltalán nem passzol a környékre. (Egyik oldalt jelenleg egy földszintes épület, a másik oldalt egy üres telek áll, ahol ráadásul magasságkorlátozás van érvényben.) És bár az utcai frontra valóban kerülne egy a kerületi vezető által vendéglőként hivatkozott szolgáltató helyiség, ez viszont igazából csak egy kiszállításos konyha lenne.
Amilyen egyszerű, földszintes kis utcafronti épület a Vérmezőhöz közeli Márvány utcában található étterem, olyan gazdag a története: 1793 óta, vagyis körülbelül a francia forradalom óta üzemelt egészen 2020 novemberéig. Eleinte borkimérőként, bezárásáig vendéglátóhelyiségként működött a Márványmenyasszony.
A reformkor nagyjai, mint Széchenyi István, Wesselényi Miklós nem csupán az igen illusztris vendégkört gyarapították, lakodalmaikat is itt tartották. A terebélyes gesztenyefák alatt terpeszkedő kedélyes hely nevét állítólag egy szobrász törzsvendégről kapta, aki egy márványszoborral egyenlítette ki a számlát. Krisztinaváros felkapott helyén nem fogtak a századok, nem koptak a neves vendégek, Jókai Mórtól Szigligeti Edén keresztül Ady Endréig. Utóbbinak külön törzsasztala is volt.
Később a szocializmus Gundel-pótlékaként vált kiemelt turistacélponttá a hely, majd magánkézbe került.
Miután a Miniszterelnökség által tavaly kiadott, egy évre szóló védettség lejárt, a Tervtanács döntése után elindult folyamat alapján az új tulajdonos, a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.
engedélyt kért a bontásra, valamint egy új lakóépület felhúzására.
Nem először. Másfél éve jött ugyanis az első hír: a cég részleges bontási engedélyt kapott a Márványmenyasszony épületére. Óriási felháborodás támadt, lokálpatrióták, városvédők mellett a kerületi vezetés is zászlójára tűzte az épület védelmét, mint láttuk, ekkor posztolt eredményeiről a párbeszédes polgármester. Az előrelépést azonban nem V. Naszályiék egyeztetései, hanem a kormánypárti képviselők, így Böröcz László volt országgyűlés és Sándor Péterné önkormányzati képviselők erőfeszítései hozták el. Utóbbi már 2020 végén kezdeményezte a soron kívüli eljárást az épület műemléki védettségének megadása érdekében. (Igaz, ekkor már sejteni lehetett azt, amit mindenki el akart kerülni: mivel egy bontási eljárás megindult, az eljárásra pedig a megindítás idején fennálló szabályok az irányadóak – az étterem épülete meg ugye nem volt egyedileg védett –, ezért az egyébként mégoly gyors ideiglenes védetté nyilvánítás is keveset segíthetett.)
„Még januárban gyorsított ütemű műemléki védettségi eljárást kezdeményeztünk a Márványasszony épületére, de ez csak egy évre szóló ideiglenes védelmet jelentett” – írta minap bejegyzésében Böröcz, hangsúlyozva azonban, a helyiség teljes védelme érdekében az önkormányzatra is szükség lett volna, hogy kiadják a helyi védelmet a Márványmenyasszonyra.
Minap levélben fordultunk a tulajdonoshoz, a polgármesterhez, valamint a kormánypárti képviselőkhöz, hogy megtudjuk: van-e esély az ikonikus épület megmentésére. Ha nem, akkor hogyan tovább? V. Naszályinál rákérdeztünk, miért írta korábban, hogy „az ikonikus utcafronti földszintes épületrészt” meg kell tartani, mialatt idén már olyan állásfoglalás születik az önkormányzaton belül, amely összességében „színvonalasnak”, „korszerűnek”, „meggyőzőnek” titulálta az építési terveket. A Kft. hétfőn reagált lapunknak, a kerület első embere helyett pedig múlt pénteken az önkormányzat sajtóosztálya – egyeztetve a főépítészi irodával – válaszolt.
Előbbi azt írta, a Recontra 2022. május 24-én adta be az építési, bontási kérelmét Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához. „Az egykori étterem eredeti épületét levéltári és egyéb dokumentumok tanúsága szerint korábban már többször és jelentős részben átépítették, például az 1800-as évek végén, az 1950-es években, illetve legutóbb az ezredforduló előtt” – fogalmaztak, hozzáfűzve azt is, hogy a cég a tervezési, engedélyeztetési folyamat kezdetétől konstruktívan együttműködik az engedélyező kormányhivatallal, a véleményezési joggal rendelkező önkormányzattal, a kerület Tervtanácsával. Megjegyezték, a Várnegyed érintett része lakóövezet, az új, városképhez illeszkedő épület funkciója ennek megfelelően került meghatározásra, tiszteletben tartva a vonatkozó szabályozást.
A hivatal sajtóosztálya viszont leszögezte, hogy a kormányrendelet jelenleg nem tiltja a kerületi helyi védett épületek bontását. „Ez egyúttal azt is jelenti, az önkormányzati szintnél magasabb jogi szabályozás alapján a Márványmenyasszony épületét – hatósági szinten – kizárólag a műemléki védettség tudná megmenteni a bontástól.” Hivatkoznak az ideiglenes műemléki védelemre, amit a kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya adott ki az ingatlanra.
Az ingatlan rendeltetésének módosítása ügyében is az örökségvédelmi hatóság járt el, így a kerületi önkormányzatnak
2022 januárjában, amikor is az ideiglenes műemléki védelem letelt, a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság Építészeti és Műemlékvédelmi Főosztály szakmai döntése alapján az épületet műemléki védelemre nem javasolta.
A bontásról az építési engedélyezési eljárástól függetlenül dönt a kormányhivatal, míg az első kerületnek csak utóbbiban van mozgástere. „A bontáshoz sajnos nem, de az új épület építéséhez szükséges a kerülettől településképi vélemény beszerzése, amit az építési engedélyezési eljárás során a kormányhivatal figyelembe vesz” – írták, megismételve a polgármester korábbi állítását, miszerint a kerület csak olyan tervet tud támogatni, ami a földszinten lehetővé teszi az éttermi funkció tovább élését, valamint homlokzati megjelenésében is megidézi a Márványmenyasszonyt. „Amíg áll az épület, van esély a megmentésére!” Láttuk, a Tervtanácsban végső soron egészen más döntés született.
A gond ugyanakkor az, hogy itt elsősorban nem egy építészeti műremekről van szó, hiszen sokkal inkább eszmei értéke van a Márványmenyasszonynak, ami az építésügynél sajnos nem feltétlenül elégséges indok egy bontási engedély visszavonásához. Meg is írták az illetékes hivataltól: az épületet oly sokszor átépítették, hogy sem a helytörténeti érdekessége, sem a múltja nem elegendő indok arra, hogy műemlékké tegyék. Minap a baloldali polgármester is átvette ezt az érvelést egy lakossági fórumon.
Amit a baloldali politikus állít, igaz, ám a probléma abban fogható meg, hogy a szellemi örökség idehaza nem élvez védelmet – reagált megkeresésünkre Sándor Péterné, aki úgy véli szükség lenne a jogszabályokat módosítani. Elmondta, az I. kerület korábbi momentumos alpolgármestere, a Ház újdonsült tagja, Gelencsér Ferenc igazán beterjeszthetne egy erre a helyzetre is vonatkozó javaslatot. „Tekintettel arra, hogy a beépítés jelenlegi terve, az Építészeti-Műszaki Tervtanács szerint, szinte minden pontjában kifogásolt, lenne idő további próbálkozásra az ügyben” – jegyezte meg.
Utóbbi felvetés nyomán a Momentum elnökét is megkerestük, aki egyúttal a párt sajtóosztályához irányított. Mindenesetre, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket.
Nyitókép: Facebook
„A Tisza Párt programja valójában nem más, mint egy tipikus baloldali megszorítócsomag” – hangsúlyozta posztjában a miniszterelnök politikai igazgatója.
Posztkommunista ellenforradalmat készít elő a karcsúsított méregzsák.
„A budapestieknek tudniuk kell az igazságot” – fogalmazott Latorcai Csaba.
A Drogkutató Intézet vezetője szerint a BKEF működése elnök nélkül törvényességi aggályokat vet fel, a forráselosztás pedig a sérülékeny kisebbségi csoportokat részesíti előnyben a budapesti lakosság széles körével szemben.
Megtörtént a Tisza jelölt-jelöltjeinek a kiállítása, tele önállótlan és balos kötődésű figurákkal.
Kubatov Gábor azonnal a lényegre tapintott.
Elkezdődött a fenyegetőzés.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022 óta három alkalommal találkozott.
