Semjén Zsolt szerint a zsidó felekezetek és a magyar állam viszonya „tökéletesen rendezett”.
Magyarország a zsidóság szempontjából is Európa egyik, ha nem a legbiztonságosabb országa - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte:
Azt is mondta: „minden zsidó intézményt, óvodát, iskolát, kórházat, szociális intézményt az állam finanszíroz, pontosan úgy, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket”.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a zsidó felkezetekkel átfogó megállapodást kötött a kormány, amelyek keretében a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanokat vagy visszaadták a felkezeteknek, vagy – ha nem kérték vissza azokat –, örökjáradékot fizetünk utánuk.
Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van, a holokauszt tananyag az iskolákban, természetesen van emléknapja, a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig garantálja, hogy ne lehessen tagadni vagy relativizálni a holokauszt szörnyűségeit.
Elmondta, Magyarországon is vannak antiszemita jelenségek, a nácizmus Magyarországon is „megteremte a maga keserű gyümölcseit”.
Hozzátette: Magyarországon nem ért véget a zsidóság üldöztetése a náci Németország bukásával, hiszen a kommunista rendszer is üldözte a vallásos zsidóságot, az egyházak vagyonát államosította és Izrael-ellenes volt.
Rámutatott arra is, hogy a barna és a vörös diktatúra antiszemitizmusa mellett ma az Európai Unióban két másik típusú antiszemitizmusról is beszélni kell: a politikai iszlám, az iszlám radikalizmus antiszemitizmusáról, ami Magyarországon nem létezik, és az Európai Unióban egyre elfogadottabb Izrael-ellenességről.
Semjén Zsolt hozzátette: az Izrael-ellenességet is az antiszemitizmus egy fajátjának tekinti, és biztosította a zsidó közösséget, hogy a kormány fellép ellene Magyarországon és az Európai unióban is.
Izrael számíthat Magyarországra, az Európai Unión belül is
„megvétózunk minden olyan lépést, amely igazságtalanul támadja Izraelt”
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke köszöntőjében rámutatott: Európában a zsidó közösségek egyik legnagyobb problémája a vallásszabadság korlátozása. Több országban betiltották vagy be akarják tiltani a zsidó rituális élet szempontjából fontos kóser vágást és a gyermekek körülmetélését.
Elmondta: a konferencia célja, hogy a zsidó közösségek vezetői megosszák egymással kihívásaikat, és a résztvevők közös akciótervet állítsanak össze a zsidó közösség védelmében.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) - Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt:
A magyar zsidó közösség a reneszánszát éli, ugyanakkor a közösség vezetőinek számos kihívással kell szembenézniük.
Az antiszemitizmus elleni és a zsidó közösség biztonságáért folytatott küzdelem mellett a legfontosabb az igazi zsidó élet iránti érdeklődés felkeltése – hangoztatta.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a zsidó közösség számára egyre nagyobb kihívás Európában, hogy a hagyományinak megfelelően éljen.
Stavros Kalafatis, Görögország belügyminiszter-helyettese kiemelte: az elmúlt időszak európai antiszemita jelenségei, a zsidó közösséget sújtó koppenhágai, brüsszeli, párizsi támadások és a zsidó temetőket és holokauszt-emlékműveket ért rongálások szükségessé teszik az egységes fellépést az antiszemitizmus ellen.
(MTI)
Nyitóképen Semjén Zsolt és Köves Slomó az Európai Zsidó Szövetség konferenciáján. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
A mai megbeszélés fontos témája volt a visegrádi országok és a skandináv államok közötti szorosabb együttműködés.
Európa elvesztette globális befolyását: a racionális döntéseket felváltotta az érzelmi alapú politizálás.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
A nyomozás során újságírók migránsoknak adták ki magukat, így jutottak el azokhoz, akik a Nagy-Britanniába vezető útvonalakat szervezték.
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
Kátai-Németh Vilmos azt írta, mostantól ismét szabadon fogadhatnak el támogatásokat az intézmények, de természetesen nyilvántartásba kell venniük azokat, hogy ne történhessenek visszaélések.
Ezért megyek ki, ezért szólalok fel. A demokráciáért és nem valami ellen.
