Mit szeret igazán Károly herceg Erdélyben? Mekkora súlya lesz a családügynek az ötödik Orbán-kormányban? Hogyan értékelik úszóink a vizes vb-n elért eredményeiket? Frakciópénzek, amerikai fegyvertartás és Ciprus orosz kapcsolatai a friss hetilapban!
A koronavírus-járvány kitörése óta először tért vissza a brit trónörökös Erdélybe, ahol már növekedésnek indultak az általa ültetett almafák, és ahol még mindig érzi ember és természet egyensúlyát, az ősi körforgás harmóniáját. Ezen a héten Boris Kálnoky exkluzív riportját olvashatják Károly hercegről, amiből kiderült, miért is szereti annyira az erdélyi vidéket.
„Egyfajta folytonosságot érzek itt, ember és természet egyensúlyát, egy ősidőktől fogva fennálló, hasznos, kedvező körforgást”
– mondja a herceg.
Összeállításunkból kiderül az is, hogy milyen magyar gyökerekkel bír a trónörökös, emellett hogy milyen fontos értékválasztási kérdésekről nyilvánul meg.
„Bizony Kárpátalján (és amúgy az orosz ajkú területeken is) durva ukrán asszimiláció folyt és folyik – de egy ukránosított iskola még mindig jobb, mint egy olyan, amit porig bombáztak a nagy felszabadításban” – írja vezércikkünkben, az Első karaktert Veczán Zoltán.
Közélet
A kormánypártok törvénymódosító javaslata kiigazítaná a parlamenti frakciók finanszírozásában tapasztalható aránytalanságot, egyben megspórolna 5 milliárd forintot. Közélet rovatunkban megmutatjuk a részleteket.
Dolgozunk a rendszer finomhangolásán, új elemek is megjelenhetnek a már meglévők mellett – mondja az új családügyi államtitkár.
Mekkora súlya lesz a területnek az ötödik Orbán-kormányban? Mennyien éltek eddig a támogatásokkal? Lesz-e trendforduló a születések számában? Hornung Ágnessel beszélgettünk, aki első interjúját a Mandinernek adta.
Ha nem is extraprofitadónak nevezik, Európa országainak több mint felében megadóztatják a légitársaságokat – mégis, a Ryanair hevesen támadja a magyar kormányt a szektorra kivetett sarc miatt. Összefoglalónkat olvashatják a szokatlan hangvételű konfliktusról.
A rovatban Szilvay Gergely Molnár Tamás: Európa zárójelben című könyvét ajánlja.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a régészeti szakma szükségességéről és értékeiről ír véleménycikkében.
Ma a legtöbb latin-amerikai országot baloldali-újmarxista vezetők irányítják. A térségben visszaszorul az USA, amivel párhuzamosan kismértékben nő Oroszország befolyása, Kínáé pedig óriási léptekkel erősödik – írja Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója.
Külföld
Az Egyesült Államok széles vidékei békés és biztonságos környékek, de egyes nagyvárosokban és kultúrkörökben a harmadik világnál rosszabb fegyveres erőszak tombol az utcáktól az iskolákig. A bolygó vezető hatalmának még mindig nincsenek rendszerszintű válaszai a nemzeti tragédiára – körképünket Külföld rovatunkban olvashatják.
„A tagjelöltek évtizedes kínja-nyomora valójában fejlesztéspolitikáért kiált, nem fegyverért és semmitmondó státuszokért” – írja Kohán Mátyás véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról című indítvány tizenkét pontját elemeztük.
„Sem a brüsszeli bürokrácia térnyerése, sem az Európai Unió Bírósága aktivista jogfejlesztése nem léphet a demokratikus konszenzuskeresés helyébe” – írja Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője véleménycikkében.
Makronóm rovatunkban Ciprusról olvashatnak, amelyet bár Oroszország ukrajnai inváziója kapcsán ritkán emlegetnek, jelentős orosz beágyazottsága van az uniós államnak.
Sport
A magyar úszók elégedettek a hazai rendezésű vizes világbajnoksággal: a medencés úszóversenyek során tizennyolcan jutottak döntőbe, ebből két aranyérem sikerült, mindkettőt Milák Kristóf szerezte meg. Sport rovatunkban a sportolókkal együtt értékeltük az eredményeket, Csisztu Zsuzsa pedig Milák Kristóf sikerei kapcsán a láthatatlan szülői háttér jelentőségéről írt jegyzetet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
A nyugati civilizáció megmentése a férfiideál újjászületésén múlik – állítja egy bátor irodalmár, Anthony Esolen, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja a könyvajánló sorozatában.
Az orosz–ukrán háborúban és más mai konfliktusokban már jelentős szerepük van a felderítő vagy csapásmérő drónoknak. Magyar kutatók most a drónok és az embert szállító egyéb repülő szerkezetek békés célú, mentőzést szolgáló használatát vizsgálják – a részletekről Tudomány kisrovatunkban olvashatnak.
Nem túlzás: Nyugat-Európa mára megszűnt kereszténynek lenni – írja jegyzetében Máthé Zsuzsa, hangsúlyozva: Magyarországon élve kegyelmi helyzetben vagyunk, ami azonban felelősséget is ruház ránk.
A kultúra lényege, hogy az embereket kell kiszolgálni, és nem a gyorsan változó divatokat – mondja Horváth László. A Fonó Budai Zeneház igazgatójával az általa megálmodott PajtaKult programról, a felszabadító terekről, a fenntartható lassulásról és a magyar világzene itthoni esélyeiről beszélgettünk Élet rovatunkban.
Film készül Radics Béla, az Atlantisz, a Sakk-Matt, a Tűzkerék és a Taurus szólógitárosa életéből – a film egyik, kocsmai helyszínen játszódó epizódjának forgatásán jártunk. A tárcát Győrffy Ákos jegyzi.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója ír helyesírási bűneinkről.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
