A kanadai marihuána-legalizáció drámaian növekvő társadalmi problémákhoz vezetett, itthon is erősödik az online drogpiac, az egyre több halálhoz vezető szintetikus drogipar kijátssza a szabályozást – tanulságok a Drogkutató Intézet minapi konferenciájáról.
Hiánypótló konferenciát rendezett kedden a Drogkutató Intézet a Lónyay-Hatvani villában, Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával. Az intézet a közérthető tudomány- és információ-megosztást tűzte célul „A szerhasználó útja” című, teltházas eseményen.
A rendhagyó bevezető előadást két kanadai vendég, a Toronto Police Service közösségi rendőrei közösen tartották az ottani marihuána-legalizáció következményeiről, csaknem négyévnyi tapasztalatairól. Ismert,
Ez Trudeau miniszterelnök 2015-ös választási ígérete is volt. Jeffrey Zammit őrmester és a – hazánkból egyetemi diploma megszerzése után áttelepült – Zanati Balázs járőr a közvetlen tapasztalataik ismertetése előtt megemlítette: a drogügyben kiszabott büntetési tételek 35 éve egyre csökkennek, tehát a visszatartó erő mindinkább hiányzik. Ez, és a „füvezés” liberalizációja együtt okozza a kábítószer-probléma növekedését Kanadában, beleértve az ország legnagyobb városát, a 3,7 milliós népességű Torontót.
A két kanadai rendőr beszámolójából kivehető volt: a legalizációval az ottani állam nem érte el hangoztatott céljait, ellenkezőleg: sokkal rosszabbra fordult a helyzet. A marihuána tartásának (szabályozott mértékű házi termesztésének), fogyasztásának törvényesítése, a marihuána-szektor állami szabályozásának kialakítása társadalmi nyomásra történt, ami ott nem csoda, hiszen már addig is kiugróan magas volt ott a kábítószer-használat. A legalizálás melletti érv az volt, hogy ha az állam felügyelet gyakorol majd a marihuána-piac felett, a tiltott kereskedelem elsorvad, és azzal megvédik a fiatalokat is az ellenőrizetlen, rossz minőségű és kétes összetételű szertől és a túladagolás veszélyétől.
Torontóban az autó kivételével mindenütt lehet az embereknél marihuána, tehát köztereken is bátran fogyasztható.
csábító csomagolásban. Manapság ottani becslések szerint havi 50 millió dolláros hasznot hoz csak Torontóban a marihuána úgy, hogy az illegális marihuána-üzletág is tovább terebélyesedett. Utóbbihoz a lakossági kereslet föllendülése jó alapot teremt. E drogfajta szabad elérhetősége, illetve a büntetés mint visszatartó erő hiánya miatt tehát megugrott a kanadai drogfogyasztók amúgy is magas száma.
A rendőri tapasztalat szerint bekövetkezett a keményebb drogok új reneszánsza is, a korábbinál jóval többen halnak meg a szerhasználat során. Ugyanis helyi tapasztalat szerint a marihuána – bár a legalizáció hívei mindenütt a világon vitatják ezt – egy idő után már nem elégít ki sokakat, kapudrogként viselkedik. A legveszélyesebb pszichoaktív anyagok között
ezek főleg Kínából érkeznek. Az előadásból úgy tűnhet: ez a tengerentúli ország nagyon magára húzta a bajt, a kábítószerfüggés kezelése óriási összegeket emészt fel. Emellett az is hatalmas probléma, hogy a súlyos drogfüggők segélyre szoruló munkanélküliek, illetve bűncselekményekkel szerzik meg szükségleteik pénzfedezetét.
Ám az ottani társadalom továbbra sem megelőzni akar, hanem azt várja el az államtól, hogy a szerfüggőséget mindössze mentális betegségként tartsa számon és kezelje, illetve csökkentse az ártalmakat, szervezze meg – erre kijelölt „védett pontokon” – az ezt igénylőknek a biztonságos kábítószerezést. Másutt pedig, szintén központokba összevontan, civil partnerek bevonásával, a válságos állapotú szerhasználók felkarolását, segítését.
A marihuána-legalizáció és a más drogokra vonatkozó büntetőtétel-enyhítés következményei emberpróbáló erőfeszítésekre kényszerítik a nagyvárosi rendőröket. Nem egyszerű elvárás, hogy körzetükben kapcsolatba kerüljenek a köztereken élő valamennyi tudatmódosulttal (akik sokszor bevándorló hátterűek a világ négy sarkából), hogy térképezzék fel élethelyzetüket, közvetítsék őket az úgynevezett fókuszpontokhoz, ahol segítséget kaphatnak, miközben lehetőleg a terjesztők világába is be kell lépniük.
Adalék a mindennapjaikhoz: mindenhova vinni kell magukkal például naloxonfelszerelést, mert a naloxon hatásos közömbösítője lehet a kotyvasztó-laboratóriumokból származó fentanilnak, mely hamisgyógyszer az egyik fő haláldrognak számít Kanadában is. De védőfelszerelés is kéznél kell legyen a rendőrnek, mert vannak olyan dizájner drogok, amelyekből ha csak egy sószemcsényivel érintkezik is az emberi szervezet, már bajt okozhat.
„Kábítószer-helyzetkép Magyarországon rendőri szemmel” – ez volt a címe egy másik előadásnak a program rendészeti blokkjában. Csákó Ibolya rendőr-alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának Bűnügyi Főosztályáról statisztikai adatokkal is szolgált: eszerint
ezen felül 4-500 új pszichoakítv anyaggal való visszaélést. Utóbbi azért csökkenő tendenciát mutat: 2014-ben még 65 százalékot tettek ki a Kínából származó dizájner drogok, manapság már csak 35 százalékot. Kábítószerfronton munkájuk során a kínálat- és a keresletcsökkentés a rendőrség célja. A bűncselekmények újbóli elkövetésének a megakadályozására sokat foglalkoznak a bűncselekményekből származó vagyon felderítésével, elvonásával, és persze kábítószer-felkutatásssal, -lefoglalással is.
Csákó Ibolya említette azt a problémát, hogy ugyan az új pszichoakítv anyaggal való visszaélés is büntetőjogi kategória, csakhogy kizárólag az számít új pszichoaktív anyagnak, ami a hivatalos listán, vagyis az egészségügyi miniszter idevágó rendeletében szerepel. Ugyanakkor
ez idáig 880-at azonosítottak. De nyakunkon egy másik jelenség is, a sokszor kiváló minőségű hamis gyógyszerek előállítása.
A rendőralezredes előadásának némely pontjain elképesztő fotókat láthattunk: egyik azt rögzíti, hogy betonkeverővel dolgozott a dizájnerdrogot előállító zugvegyész. A termesztés nagyipari méretei villantak fel azon a fényképen, amely egy Hajdú-Bihar megyében található, profilváltáson átesett kétszintes hangárt mutat. Ezen az óriás zugtermesztőhelyen távvezérelt infralámpáktól az áramfejlesztő-rendszerig minden a termelés- és a profit maximalizálását szolgálta.
Fanyar humorú mondással utalt Csákó Ibolya arra, hogy a mindig új formát öltő és sokasodó bajokkal való lépéstartás szinte lehetetlen: „Ha egy problémát nem tudsz megoldani, hozz létre egy bizottságot.” Ettől még a Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztálya keretében hősiesen harcol az újonnan alakult online kábítószer- és hamisgyógyszer-terjesztés elleni munkacsoport, a szóban forgó kihívások terén. Megjegyezte, a pandémia nagyot lendített azon a folyamaton, hogy a szerfogyasztók online rendelik meg a drogot, nemzetközi postaforgalmat igénybe véve. Ez is egyfajta globalizálódás; évi 870 millió postai csomag szól az ilyen kábítószer-forgalmazásról és -kiszállításról. Hazánkban is virágzik az online kábítószer-piac, magyar fiatalok mobiljukon adják-veszik a drogot.
A kábítószer-kereskedelem elleni rendőri harc egyik kiugró eredményeként említette Csákó Ibolya alezredes a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi felderítését. 20 ezer gyanús – 2017-2021 között feladott – postai küldemény szúrt szemet a rendőröknek, összesen 2 tonna levélsúllyal. A bűnözők országszerte másfél ezer vásárlónak adtak el listán még nem szereplő dizájner drogokat, kétmilliárdos haszonnal…
Haller József neurobiológus, a Drogkutató Intézet igazgatója A drogszabályozás hatása a drogkereskedelemre című előadásában többek között megállapította, nagyon tudatos és a törvényi szabályozáshoz messzemenően alkalmazkodó piacpolitika figyelhető meg az illegális kábítószer-iparban és –kereskedelemben.
Haller József ironikus szavaival: „mintha a távol-keleti előállítók olvasnák a Magyar Közlönyt”. Kihasználják a szintetizálók és a forgalmazók, hogy egy új pszichoaktív szer hosszas átfutási idő alatt kerül csak tiltólistára, így a már betiltott, üldözendő szert pótló, azt kis mértékben megváltoztatott anyagot akár egy évig is szabadon teríthetik. Infografikán mutatta be a tudós, kutató, hogy ha egy drog hivatalosan pszichoaktív anyaggá válik, azután gyakorlatilag eltűnik a forgalomból, de nyomban megjelenik a hozzá hasonló következő.
Ráadásul míg egy gyógyszert 10-15 évig fejlesztenek a mellékhatások megismerésére, illetve kiküszöbölésére, addig egy új pszichoaktív szer töredékidő alatt születik meg és kerül a piacra.
– szögezte le Haller professzor – megveszi, amit abban a pillanatban kapni lehet, nem tudhatja, hová vezet az útja. Hogyan is tudhatná, hiszen a kínai szintetizálónak sincs fogalma arról, hogy a sok extrahatás, ami adódik a szer sajátos agyi eloszlásából, mellékhatásaiból, megnövekedett hatékonyságból, merre tolja el az illető új vegyület kockázatát. A professzor szerint így lehetséges, hogy egy év leforgása alatt például 41 áldozatot szedjen Magyarországon a Bika nevű új drog.
Haller József hangsúlyozta: proaktív szabályozás kell, az európai szabályozás összhangba hozatala, például hogy ha valahol Nyugat-Európában már megjelent és tiltólistára került egy anyag, azonnal tiltsuk be mi is.
A következő előadó az intravénás drogfüggőkre összpontosított, különösen mert ők könnyen megfertőződhetnek HIV-vel, hepatitisz C és B vírussal, illetve mert ezeket átvihetik környezetükre is. Ujhelyi Eszter orvos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője a „Szerhasználat – a vérrel átvihető fertőző megbetegedések veszélye” címet választotta előadásához. Említette például, hogy nemcsak az AIDS (HIV), hanem a hepatitisz C és B átvitelére is lehetőséget ad a fertőzött tű, tehát az intravénás szerhasználatú függők ezért is komoly veszélyben vannak. Történetesen súlyos májkárosodást szenvedhetnek májfibrózis, májcirrózis formájában.
A szakértő új szempontot is behozott: Magyarországnak különösen oda kell figyelnie az intravénás szerhasználat és a hepatitisz, illetve HIV szoros összefüggésére. Hazánk keleti szomszédainál és egyáltalán
nem pedig a homo-, illetve heteroszexuális kontaktus. Ráadásul Oroszország tartja ilyen értelemben a rekordot 80 százalékkal a HIV betegek között.
Ujhelyi Eszter ide tartozó adatai rémisztőek: Ukrajnában a lakosság 1,4 százaléka intravénás drogfüggő és 1 százaléka HIV-es, és pont ott, a keleti, jelen orosz-ukrán háború térségekben van a legtöbb ilyen beteg. Vagyis ahonnan a hadműveletek miatt tömegesen elmenekültek és menekülnek – hozzánk is – az emberek. Ráadásul ott a fertőzötteknek csak a fele kapott kezelést.
A hazánkba menekült ukrán százezrekről ilyen vonatkozásban csak annyit tudunk, hogy sok a gyermekek között a HIV-fertőzött, de nincs tökéletesen megoldva a gyógyszerellátásuk. Megválaszolatlan, aggasztó kérdés a laborvezető orvos, HIV-szakérő szerint, hogy
nincs szűrés, nincs adat.
Tehát minket, közép-európaiakat is veszélyeztet, hogy 2016-os mérések szerint földrészünkön az újonnan észlelt HIV-megbetegedések 80 százaléka Kelet-Európából származik. 2017-es adat szól arról, hogy Ukrajnában és Oroszországban emelkedik az AIDS-megbetegedések száma, a legrosszabb lakosságarányos halálozási statisztikák is itt, no meg Belaruszban, Moldáviában és Litvániában vannak – hangzott el a Drogkutató Intézet konferenciáján.
Pap Csaba belgyógyász, a Péterfy Sándor Utcai Kórház–Rendelőintézeten található Sürgősségi Betegellátó Osztály és Toxikológia belgyógyásza, kardiológus szakorvosa bepillantást engedett a szinte képtelen helyzeteket kezelni hivatott sürgősségi mindennapi életébe. Folyamatosan érkeznek mentő, rendőr, család segítségével (legkevésbé egyedül), közterületről vagy lakásból, fekve, ülve, állva, néha futva a drogtúladagolt fiatalok. A betegek „becsekkolása” után toxikológiai analízisre jószerivel nincs mód, se idő, a súlyos, vagy életveszélyes tünetek terápiáját kell gyorsan és pontosan meghatározni.
Egyházi drogterápiás otthon mint menedék
A szerhasználó útja jó esetben a rehabilitációhoz is elvezet. Erdős Eszter lelkész, a református egyház által fenntartott Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon alapítója és vezetője részletesen beszámolt szakszerű és áldozatos munkájukról. Az odakerült fiatalok 83,5 százaléka végigcsinálja a terápiás évet, és így jó eséllyel a függést elhagyva, munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmasan távozik a többség. „Nem a minimálfeltételeket teljesítjük, hanem ezerszer annyit, a leglehetetlenebb problémáikon is segíteni próbálunk, mert
– fogalmazott provokatívan a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió legendás irányítója, Erdős Eszter.
A lelkész magával hozta a drogterápiás otthon egyik volt lakóját, a ma már tapasztalati szakértőként is tevékenykedő felépült függőnek számító Varga Sándort. A fiatal férfi vázolta drámai életútját, amelynek lényege: családi okokból 14 évesen súlyos kábítószerfüggő lett – pszichoaktív gyógyszerekre „rászívott” –, a drogozás két év alatt eltorzította a személyiségét, kapcsolatai leépültek, egészsége megromlott. Ez a halál felé mutató korszak egészen 22 éves koráig tartott. A ráckeresztúri rehabilitációs otthonban sikerült megfordítania az életét. Hosszabb ideje stabil munkahelye van, egy multi szakáruházban most lett árufeltöltőből helyettes műszakvezető.
Nyitókép: Varga Sándor felépült drogfüggőt kérdezi a közönség (Mandiner-archiv)
Úgy tűnik, a jogállamiság világos jelentése elillant, és valahol a fasiszta kommunizmus jellegű jelzős szerkezetek környékén foglalta el helyét a gondolkodásunkban. Ungváry Zsolt írása.
Ben Wallace volt brit védelmi miniszter interjút adott a Fabrika Novostey YouTube-csatornának.
A hatósági határozat szerint „nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja” miatt indult nyomozás.
A feszültség az észak-atlanti szövetség keleti tagállamaiban is érzékelhető.
Az alábbiakban ismertetem önökkel egy 2021 óta húzódó per anyagát, amely perben Juhász Pétert, mint rágalmazót, a balassagyarmati bíróság elítélte.
A kormány legalábbis, csak rá kell nézni, állandóan habzik a szája, reszket a dühtől, és össze-vissza csapkod.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ biztonsági helyzete a második világháború lezárása óta nem volt olyan súlyos, mint most.
Nem bírtak magukkal a Kolozsvári U szurkolói, miután csapatuk vereséget szenvedett az FK Csíkszeredától.
