Nyugaton a drogliberalizáció, itthon az online rendelhető készítmények „aratnak”

2022. június 23. 18:00

A kanadai marihuána-legalizáció drámaian növekvő társadalmi problémákhoz vezetett, itthon is erősödik az online drogpiac, az egyre több halálhoz vezető szintetikus drogipar kijátssza a szabályozást – tanulságok a Drogkutató Intézet minapi konferenciájáról.

2022. június 23. 18:00
null
Joó István
Joó István

Hiánypótló konferenciát rendezett kedden a Drogkutató Intézet a Lónyay-Hatvani villában, Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával. Az intézet a közérthető tudomány- és információ-megosztást tűzte célul „A szerhasználó útja” című, teltházas eseményen.

Bajban a drogbarát kanadai társadalom

A rendhagyó bevezető előadást két kanadai vendég, a Toronto Police Service közösségi rendőrei közösen tartották az ottani marihuána-legalizáció következményeiről, csaknem négyévnyi tapasztalatairól. Ismert,

a fejlett országok közül elsőként, 2018 őszén Kanada tette szabaddá, törvényessé a marihuána tartását és fogyasztását minden tartományában

Ez Trudeau miniszterelnök 2015-ös választási ígérete is volt. Jeffrey Zammit őrmester és a – hazánkból egyetemi diploma megszerzése után áttelepült – Zanati Balázs járőr a közvetlen tapasztalataik ismertetése előtt megemlítette: a drogügyben kiszabott büntetési tételek 35 éve egyre csökkennek, tehát a visszatartó erő mindinkább hiányzik. Ez, és a „füvezés” liberalizációja együtt okozza a kábítószer-probléma növekedését Kanadában, beleértve az ország legnagyobb városát, a 3,7 milliós népességű Torontót.

A két kanadai rendőr beszámolójából kivehető volt: a legalizációval az ottani állam nem érte el hangoztatott céljait, ellenkezőleg: sokkal rosszabbra fordult a helyzet. A marihuána tartásának (szabályozott mértékű házi termesztésének), fogyasztásának törvényesítése, a marihuána-szektor állami szabályozásának kialakítása társadalmi nyomásra történt, ami ott nem csoda, hiszen már addig is kiugróan magas volt ott a kábítószer-használat. A legalizálás melletti érv az volt, hogy ha az állam felügyelet gyakorol majd a marihuána-piac felett, a tiltott kereskedelem elsorvad, és azzal megvédik a fiatalokat is az ellenőrizetlen, rossz minőségű és kétes összetételű szertől és a túladagolás veszélyétől.

Mindenhol füvezhetsz Torontóban

Torontóban az autó kivételével mindenütt lehet az embereknél marihuána, tehát köztereken is bátran fogyasztható.

Állami marihuána-árusító boltok nyíltak, az árucikkek fiatalok figyelmét odavonzó elnevezéseket kaptak,

csábító csomagolásban. Manapság ottani becslések szerint havi 50 millió dolláros hasznot hoz csak Torontóban a marihuána úgy, hogy az illegális marihuána-üzletág is tovább terebélyesedett. Utóbbihoz a lakossági kereslet föllendülése jó alapot teremt. E drogfajta szabad elérhetősége, illetve a büntetés mint visszatartó erő hiánya miatt tehát megugrott a kanadai drogfogyasztók amúgy is magas száma.

A rendőri tapasztalat szerint bekövetkezett a keményebb drogok új reneszánsza is, a korábbinál jóval többen halnak meg a szerhasználat során. Ugyanis helyi tapasztalat szerint a marihuána – bár a legalizáció hívei mindenütt a világon vitatják ezt – egy idő után már nem elégít ki sokakat, kapudrogként viselkedik. A legveszélyesebb pszichoaktív anyagok között

Kanadában szinte tarolja a függők életét a fentanil, illetve több más szintetikus opioid,

ezek főleg Kínából érkeznek. Az előadásból úgy tűnhet: ez a tengerentúli ország nagyon magára húzta a bajt, a kábítószerfüggés kezelése óriási összegeket emészt fel. Emellett az is hatalmas probléma, hogy a súlyos drogfüggők segélyre szoruló munkanélküliek, illetve bűncselekményekkel szerzik meg szükségleteik pénzfedezetét.

Ám az ottani társadalom továbbra sem megelőzni akar, hanem azt várja el az államtól, hogy a szerfüggőséget mindössze mentális betegségként tartsa számon és kezelje, illetve csökkentse az ártalmakat, szervezze meg – erre kijelölt „védett pontokon” – az ezt igénylőknek a biztonságos kábítószerezést. Másutt pedig, szintén központokba összevontan, civil partnerek bevonásával, a válságos állapotú szerhasználók felkarolását, segítését.

Naloxonnal mentenek haldoklókat a rendőrök 

A marihuána-legalizáció és a más drogokra vonatkozó büntetőtétel-enyhítés következményei emberpróbáló erőfeszítésekre kényszerítik a nagyvárosi rendőröket. Nem egyszerű elvárás, hogy körzetükben kapcsolatba kerüljenek a köztereken élő valamennyi tudatmódosulttal (akik sokszor bevándorló hátterűek a világ négy sarkából), hogy térképezzék fel élethelyzetüket, közvetítsék őket az úgynevezett fókuszpontokhoz, ahol segítséget kaphatnak, miközben lehetőleg a terjesztők világába is be kell lépniük.

Adalék a mindennapjaikhoz: mindenhova vinni kell magukkal például naloxonfelszerelést, mert a naloxon hatásos közömbösítője lehet a kotyvasztó-laboratóriumokból származó fentanilnak, mely hamisgyógyszer az egyik fő haláldrognak számít Kanadában is. De védőfelszerelés is kéznél kell legyen a rendőrnek, mert vannak olyan dizájner drogok, amelyekből ha csak egy sószemcsényivel érintkezik is az emberi szervezet, már bajt okozhat.

Új pszichoaktív szerek tömkelege itthon is

„Kábítószer-helyzetkép Magyarországon rendőri szemmel” – ez volt a címe egy másik előadásnak a program rendészeti blokkjában. Csákó Ibolya rendőr-alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának Bűnügyi Főosztályáról statisztikai adatokkal is szolgált: eszerint

az utóbbi időkben évi 6-8000 kábítószer-birtoklási, illetve 5-600 kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyet tárnak fel,

ezen felül 4-500 új pszichoakítv anyaggal való visszaélést. Utóbbi azért csökkenő tendenciát mutat: 2014-ben még 65 százalékot tettek ki a Kínából származó dizájner drogok, manapság már csak 35 százalékot. Kábítószerfronton munkájuk során a kínálat- és a keresletcsökkentés a rendőrség célja. A bűncselekmények újbóli elkövetésének a megakadályozására sokat foglalkoznak a bűncselekményekből származó vagyon felderítésével, elvonásával, és persze kábítószer-felkutatásssal, -lefoglalással is.

Csákó Ibolya említette azt a problémát, hogy ugyan az új pszichoakítv anyaggal való visszaélés is büntetőjogi kategória, csakhogy kizárólag az számít új pszichoaktív anyagnak, ami a hivatalos listán, vagyis az egészségügyi miniszter idevágó rendeletében szerepel. Ugyanakkor

az előállítók ontják az új pszichoaktív anyagokat,

ez idáig 880-at azonosítottak. De nyakunkon egy másik jelenség is, a sokszor kiváló minőségű hamis gyógyszerek előállítása.

A rendőralezredes előadásának némely pontjain elképesztő fotókat láthattunk: egyik azt rögzíti, hogy betonkeverővel dolgozott a dizájnerdrogot előállító zugvegyész. A termesztés nagyipari méretei villantak fel azon a fényképen, amely egy Hajdú-Bihar megyében található, profilváltáson átesett kétszintes hangárt mutat. Ezen az óriás zugtermesztőhelyen távvezérelt infralámpáktól az áramfejlesztő-rendszerig minden a termelés- és a profit maximalizálását szolgálta.

Mobilon adják-veszik a halált a fiatalok

Fanyar humorú mondással utalt Csákó Ibolya arra, hogy a mindig új formát öltő és sokasodó bajokkal való lépéstartás szinte lehetetlen: „Ha egy problémát nem tudsz megoldani, hozz létre egy bizottságot.” Ettől még a Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztálya keretében hősiesen harcol az újonnan alakult online kábítószer- és hamisgyógyszer-terjesztés elleni munkacsoport, a szóban forgó kihívások terén. Megjegyezte, a pandémia nagyot lendített azon a folyamaton, hogy a szerfogyasztók online rendelik meg a drogot, nemzetközi postaforgalmat igénybe véve. Ez is egyfajta globalizálódás; évi 870 millió postai csomag szól az ilyen kábítószer-forgalmazásról és -kiszállításról. Hazánkban is virágzik az online kábítószer-piac, magyar fiatalok mobiljukon adják-veszik a drogot.

A kábítószer-kereskedelem elleni rendőri harc egyik kiugró eredményeként említette Csákó Ibolya alezredes a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi felderítését. 20 ezer gyanús – 2017-2021 között feladott – postai küldemény szúrt szemet a rendőröknek, összesen 2 tonna levélsúllyal. A bűnözők országszerte másfél ezer vásárlónak adtak el listán még nem szereplő dizájner drogokat, kétmilliárdos haszonnal…

Szerhasználó, mindig járatlan úton

Haller József neurobiológus, a Drogkutató Intézet igazgatója A drogszabályozás hatása a drogkereskedelemre című előadásában többek között megállapította, nagyon tudatos és a törvényi szabályozáshoz messzemenően alkalmazkodó piacpolitika figyelhető meg az illegális kábítószer-iparban és –kereskedelemben.

A szabályozás és illegális forgalmazás között szoros összefüggés, megfelelés van,

Haller József ironikus szavaival: „mintha a távol-keleti előállítók olvasnák a Magyar Közlönyt”. Kihasználják a szintetizálók és a forgalmazók, hogy egy új pszichoaktív szer hosszas átfutási idő alatt kerül csak tiltólistára, így a már betiltott, üldözendő szert pótló, azt kis mértékben megváltoztatott anyagot akár egy évig is szabadon teríthetik. Infografikán mutatta be a tudós, kutató, hogy ha egy drog hivatalosan pszichoaktív anyaggá válik, azután gyakorlatilag eltűnik a forgalomból, de nyomban megjelenik a hozzá hasonló következő.

Ráadásul míg egy gyógyszert 10-15 évig fejlesztenek a mellékhatások megismerésére, illetve kiküszöbölésére, addig egy új pszichoaktív szer töredékidő alatt születik meg és kerül a piacra.

„A drogfelhasználó fiatal nem választhat tudatosan

– szögezte le Haller professzor – megveszi, amit abban a pillanatban kapni lehet, nem tudhatja, hová vezet az útja. Hogyan is tudhatná, hiszen a kínai szintetizálónak sincs fogalma arról, hogy a sok extrahatás, ami adódik a szer sajátos agyi eloszlásából, mellékhatásaiból, megnövekedett hatékonyságból, merre tolja el az illető új vegyület kockázatát. A professzor szerint így lehetséges, hogy egy év leforgása alatt például 41 áldozatot szedjen Magyarországon a Bika nevű új drog.

Haller József hangsúlyozta: proaktív szabályozás kell, az európai szabályozás összhangba hozatala, például hogy ha valahol Nyugat-Európában már megjelent és tiltólistára került egy anyag, azonnal tiltsuk be mi is.

HIV és hepatitisz ukrán drogfüggő menekültektől?

A következő előadó az intravénás drogfüggőkre összpontosított, különösen mert ők könnyen megfertőződhetnek HIV-vel, hepatitisz C és B vírussal, illetve mert ezeket átvihetik környezetükre is. Ujhelyi Eszter orvos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője a „Szerhasználat – a vérrel átvihető fertőző megbetegedések veszélye” címet választotta előadásához. Említette például, hogy nemcsak az AIDS (HIV), hanem a hepatitisz C és B átvitelére is lehetőséget ad a fertőzött tű, tehát az intravénás szerhasználatú függők ezért is komoly veszélyben vannak. Történetesen súlyos májkárosodást szenvedhetnek májfibrózis, májcirrózis formájában. 

A szakértő új szempontot is behozott: Magyarországnak különösen oda kell figyelnie az intravénás szerhasználat és a hepatitisz, illetve HIV szoros összefüggésére. Hazánk keleti szomszédainál és egyáltalán

Kelet-Európában a tű útján való szerhasználat a HIV-fertőzés jellemző fő oka,

nem pedig a homo-, illetve heteroszexuális kontaktus. Ráadásul Oroszország tartja ilyen értelemben a rekordot 80 százalékkal a HIV betegek között.

Ujhelyi Eszter ide tartozó adatai rémisztőek: Ukrajnában a lakosság 1,4 százaléka intravénás drogfüggő és 1 százaléka HIV-es, és pont ott, a keleti, jelen orosz-ukrán háború térségekben van a legtöbb ilyen beteg. Vagyis ahonnan a hadműveletek miatt tömegesen elmenekültek és menekülnek – hozzánk is – az emberek. Ráadásul ott a fertőzötteknek csak a fele kapott kezelést. 
A hazánkba menekült ukrán  százezrekről ilyen vonatkozásban csak annyit tudunk, hogy sok a gyermekek között a HIV-fertőzött, de nincs tökéletesen megoldva a gyógyszerellátásuk. Megválaszolatlan, aggasztó kérdés a laborvezető orvos, HIV-szakérő szerint, hogy

mennyi lehet az ukrán menekültek között az intravénás szerhasználó és a HIV-fertőzött,

nincs szűrés, nincs adat.

Állandósult dráma a toxikológiákon

Tehát minket, közép-európaiakat is veszélyeztet, hogy 2016-os mérések szerint földrészünkön az újonnan észlelt HIV-megbetegedések 80 százaléka Kelet-Európából származik. 2017-es adat szól arról, hogy Ukrajnában és Oroszországban emelkedik az AIDS-megbetegedések száma, a legrosszabb lakosságarányos halálozási statisztikák is itt, no meg Belaruszban, Moldáviában és Litvániában vannak – hangzott el a Drogkutató Intézet konferenciáján.

Pap Csaba belgyógyász, a Péterfy Sándor Utcai Kórház–Rendelőintézeten található Sürgősségi Betegellátó Osztály és Toxikológia belgyógyásza, kardiológus szakorvosa bepillantást engedett a szinte képtelen helyzeteket kezelni hivatott sürgősségi mindennapi életébe. Folyamatosan érkeznek mentő, rendőr, család segítségével (legkevésbé egyedül), közterületről vagy lakásból, fekve, ülve, állva, néha futva a drogtúladagolt fiatalok. A betegek „becsekkolása” után toxikológiai analízisre jószerivel nincs mód, se idő, a súlyos, vagy életveszélyes tünetek terápiáját kell gyorsan és pontosan meghatározni.

Egyházi drogterápiás otthon mint menedék

A szerhasználó útja jó esetben a rehabilitációhoz is elvezet. Erdős Eszter lelkész, a református egyház által fenntartott Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon alapítója és vezetője részletesen beszámolt szakszerű és áldozatos munkájukról. Az odakerült fiatalok 83,5 százaléka végigcsinálja a terápiás évet, és így jó eséllyel a függést elhagyva, munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmasan távozik a többség. „Nem a minimálfeltételeket teljesítjük, hanem ezerszer annyit, a leglehetetlenebb problémáikon is segíteni próbálunk, mert

azt akarjuk, hogy bújjanak ki a bőrükből, változtassák meg az életüket, mivel ez az egyetlen esélyük

– fogalmazott provokatívan a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió legendás irányítója, Erdős Eszter. 

A lelkész magával hozta a drogterápiás otthon egyik volt lakóját, a ma már tapasztalati szakértőként is tevékenykedő felépült függőnek számító Varga Sándort. A fiatal férfi vázolta drámai életútját, amelynek lényege: családi okokból 14 évesen súlyos kábítószerfüggő lett – pszichoaktív gyógyszerekre „rászívott” –, a drogozás két év alatt eltorzította a személyiségét, kapcsolatai leépültek, egészsége megromlott. Ez a halál felé mutató korszak egészen 22 éves koráig tartott. A ráckeresztúri rehabilitációs otthonban sikerült megfordítania az életét. Hosszabb ideje stabil munkahelye van, egy multi szakáruházban most lett árufeltöltőből helyettes műszakvezető.

Nyitókép: Varga Sándor felépült drogfüggőt kérdezi a közönség (Mandiner-archiv)
 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
AyaHunasca
2022. június 24. 08:20
Ha én füvet akarok szívni hagy szívjak már füvet. Amíg magamon kívül senkinek nem ártok vele faszért kell beleugatni mit teszek a saját testemmel. Ha fű hatása alatt bűncselekményt követek el, zárjanak börtönbe. Pont ahogy a részegség sem kifogás semmire. Még egy ilyen Kádárista, nyugger, maradi, fasz bandát. Gratulálok amúgy a rendőrségnek is. Mivel illegális a fű, ezért inkább legális patkánymérget, meg kitudja milyen szarokat szívnak az utcákon. De persze ezzel semmi baj nincs, ahogy azzal sem ha az alkoholista geci hazaérve a kocsmából össze-vissza veri az asszonyt. Azt már megszoktuk, azzal együtt élünk. De ha én rárobbantok este egy spanglira a meccs mellé akkor egy drogos geci állat vagyok. Szánalmas...
Akitlosz
2022. június 23. 20:15
Addig jó, míg ilyennel csak ilyen újságokban találkozni. Igazából addig se jó, de legalább kevésbé rossz.
Pelso j.
2022. június 23. 20:00
Mi az, hogy pszichoaktív szerek tömkelege itthon is?? Kétharmad, segíts!
csakirok
2022. június 23. 19:32
A Mandineren elég Jakabot nézni, Perintfalvit és Bartust olvasni, és kész a kábulat. Nem kell ide tabletta, fű, por.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik