A szabályozás és illegális forgalmazás között szoros összefüggés, megfelelés van,
Haller József ironikus szavaival: „mintha a távol-keleti előállítók olvasnák a Magyar Közlönyt”. Kihasználják a szintetizálók és a forgalmazók, hogy egy új pszichoaktív szer hosszas átfutási idő alatt kerül csak tiltólistára, így a már betiltott, üldözendő szert pótló, azt kis mértékben megváltoztatott anyagot akár egy évig is szabadon teríthetik. Infografikán mutatta be a tudós, kutató, hogy ha egy drog hivatalosan pszichoaktív anyaggá válik, azután gyakorlatilag eltűnik a forgalomból, de nyomban megjelenik a hozzá hasonló következő.
Ráadásul míg egy gyógyszert 10-15 évig fejlesztenek a mellékhatások megismerésére, illetve kiküszöbölésére, addig egy új pszichoaktív szer töredékidő alatt születik meg és kerül a piacra.
„A drogfelhasználó fiatal nem választhat tudatosan
– szögezte le Haller professzor – megveszi, amit abban a pillanatban kapni lehet, nem tudhatja, hová vezet az útja. Hogyan is tudhatná, hiszen a kínai szintetizálónak sincs fogalma arról, hogy a sok extrahatás, ami adódik a szer sajátos agyi eloszlásából, mellékhatásaiból, megnövekedett hatékonyságból, merre tolja el az illető új vegyület kockázatát. A professzor szerint így lehetséges, hogy egy év leforgása alatt például 41 áldozatot szedjen Magyarországon a Bika nevű új drog.
Haller József hangsúlyozta: proaktív szabályozás kell, az európai szabályozás összhangba hozatala, például hogy ha valahol Nyugat-Európában már megjelent és tiltólistára került egy anyag, azonnal tiltsuk be mi is.
HIV és hepatitisz ukrán drogfüggő menekültektől?
A következő előadó az intravénás drogfüggőkre összpontosított, különösen mert ők könnyen megfertőződhetnek HIV-vel, hepatitisz C és B vírussal, illetve mert ezeket átvihetik környezetükre is. Ujhelyi Eszter orvos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője a „Szerhasználat – a vérrel átvihető fertőző megbetegedések veszélye” címet választotta előadásához. Említette például, hogy nemcsak az AIDS (HIV), hanem a hepatitisz C és B átvitelére is lehetőséget ad a fertőzött tű, tehát az intravénás szerhasználatú függők ezért is komoly veszélyben vannak. Történetesen súlyos májkárosodást szenvedhetnek májfibrózis, májcirrózis formájában.
A szakértő új szempontot is behozott: Magyarországnak különösen oda kell figyelnie az intravénás szerhasználat és a hepatitisz, illetve HIV szoros összefüggésére. Hazánk keleti szomszédainál és egyáltalán
Kelet-Európában a tű útján való szerhasználat a HIV-fertőzés jellemző fő oka,
nem pedig a homo-, illetve heteroszexuális kontaktus. Ráadásul Oroszország tartja ilyen értelemben a rekordot 80 százalékkal a HIV betegek között.
Ujhelyi Eszter ide tartozó adatai rémisztőek: Ukrajnában a lakosság 1,4 százaléka intravénás drogfüggő és 1 százaléka HIV-es, és pont ott, a keleti, jelen orosz-ukrán háború térségekben van a legtöbb ilyen beteg. Vagyis ahonnan a hadműveletek miatt tömegesen elmenekültek és menekülnek – hozzánk is – az emberek. Ráadásul ott a fertőzötteknek csak a fele kapott kezelést.
A hazánkba menekült ukrán százezrekről ilyen vonatkozásban csak annyit tudunk, hogy sok a gyermekek között a HIV-fertőzött, de nincs tökéletesen megoldva a gyógyszerellátásuk. Megválaszolatlan, aggasztó kérdés a laborvezető orvos, HIV-szakérő szerint, hogy
mennyi lehet az ukrán menekültek között az intravénás szerhasználó és a HIV-fertőzött,
nincs szűrés, nincs adat.
Állandósult dráma a toxikológiákon
Tehát minket, közép-európaiakat is veszélyeztet, hogy 2016-os mérések szerint földrészünkön az újonnan észlelt HIV-megbetegedések 80 százaléka Kelet-Európából származik. 2017-es adat szól arról, hogy Ukrajnában és Oroszországban emelkedik az AIDS-megbetegedések száma, a legrosszabb lakosságarányos halálozási statisztikák is itt, no meg Belaruszban, Moldáviában és Litvániában vannak – hangzott el a Drogkutató Intézet konferenciáján.
Pap Csaba belgyógyász, a Péterfy Sándor Utcai Kórház–Rendelőintézeten található Sürgősségi Betegellátó Osztály és Toxikológia belgyógyásza, kardiológus szakorvosa bepillantást engedett a szinte képtelen helyzeteket kezelni hivatott sürgősségi mindennapi életébe. Folyamatosan érkeznek mentő, rendőr, család segítségével (legkevésbé egyedül), közterületről vagy lakásból, fekve, ülve, állva, néha futva a drogtúladagolt fiatalok. A betegek „becsekkolása” után toxikológiai analízisre jószerivel nincs mód, se idő, a súlyos, vagy életveszélyes tünetek terápiáját kell gyorsan és pontosan meghatározni.
Egyházi drogterápiás otthon mint menedék
A szerhasználó útja jó esetben a rehabilitációhoz is elvezet. Erdős Eszter lelkész, a református egyház által fenntartott Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon alapítója és vezetője részletesen beszámolt szakszerű és áldozatos munkájukról. Az odakerült fiatalok 83,5 százaléka végigcsinálja a terápiás évet, és így jó eséllyel a függést elhagyva, munkaerő-piaci elhelyezkedésre alkalmasan távozik a többség. „Nem a minimálfeltételeket teljesítjük, hanem ezerszer annyit, a leglehetetlenebb problémáikon is segíteni próbálunk, mert
azt akarjuk, hogy bújjanak ki a bőrükből, változtassák meg az életüket, mivel ez az egyetlen esélyük
– fogalmazott provokatívan a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió legendás irányítója, Erdős Eszter.
A lelkész magával hozta a drogterápiás otthon egyik volt lakóját, a ma már tapasztalati szakértőként is tevékenykedő felépült függőnek számító Varga Sándort. A fiatal férfi vázolta drámai életútját, amelynek lényege: családi okokból 14 évesen súlyos kábítószerfüggő lett – pszichoaktív gyógyszerekre „rászívott” –, a drogozás két év alatt eltorzította a személyiségét, kapcsolatai leépültek, egészsége megromlott. Ez a halál felé mutató korszak egészen 22 éves koráig tartott. A ráckeresztúri rehabilitációs otthonban sikerült megfordítania az életét. Hosszabb ideje stabil munkahelye van, egy multi szakáruházban most lett árufeltöltőből helyettes műszakvezető.
Nyitókép: Varga Sándor felépült drogfüggőt kérdezi a közönség (Mandiner-archiv)