Az ünnep történeti hátterét érintő érdekesség, hogy annak fénye már rögtön IV. Orbán halála után fakulni kezdett, csupán néhány németajkú egyházmegyében folytatták az akkor még fiatal hagyományt – no és itt, Magyarországon. A korabeli magyar egyház talán nem is volt pontosan tudatában, milyen örökséget hagyományoz az egyetemes egyházra, hiszen pontosan negyven esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy V. Kelemen újra középpontba állítsa az oltáriszentség tiszteletét, s annak részeként az Úrnapja ünneplését. Azaz a katolicizmus egyik főünnepe gyakorlatilag hazánkban „élt túl”, amíg nagy erővel terjedni nem kezdett a világegyházban.
Virágszőnyegeken lépked az Úr
A körmenet, melynek során a cél Jézus felmutatása a világnak, s a világ hódolata Jézusnak, az idei évben különösen erőteljes szimbolikával bír. A processzió négy, ünnepélyesen feldíszített, a négy égtáj felé forduló oltárnál áll meg, melyeknél a pap az evangéliumból olvas fel részleteket, majd pedig szentségi áldást ad a közösség tagjainak.