Bár itthon a katolikus templomokban vasárnap tartanak különösen szép ünnepi miséket, az egyház hivatalosan csütörtökön, azaz ma ünnepli Krisztus Szent Teste és Vére ünnepét, vagyis Úrnapját. A főünnep tele van gyönyörű szimbólumokkal és szép hagyományokkal.
Az Úr Szent Testének és Szent Vérének főünnepe a katolikus egyházban az oltáriszentség ünnepe: a katolikus hit szerint a Jézus által az utolsó vacsorán alapított szentségben (a szentmise során, az átváltoztatáskor) a kenyérből valóságosan Krisztus teste, míg a borból valóságosan Krisztus vére lesz. A Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön megtartott ünnepet épp azért alapította közel nyolcszáz évvel ezelőtt IV. Orbán pápa, mert egyes eretnek csoportok kezdték vitatni Jézus reális jelenlétét az eucharisztiában.
Az ünnep célja akkor és azóta is az eucharisztikus Jézus melletti ünnepélyes hitvallás, amelynek az alkalomra írt imádságokon kívül a leglátványosabb eleme a körmenet. Úrnapján (illetve az azt követő vasárnapon) a hívek az oltáriszentséget kezében hordozó pap vezetésével kilépnek a templomból és felmutatják településüknek hitük szent titkát: a velünk élő Jézust. Hasonlóra csak húsvétkor, a feltámadást ünneplő körmenet során kerül sor.
Az ünnep történeti hátterét érintő érdekesség, hogy annak fénye már rögtön IV. Orbán halála után fakulni kezdett, csupán néhány németajkú egyházmegyében folytatták az akkor még fiatal hagyományt – no és itt, Magyarországon. A korabeli magyar egyház talán nem is volt pontosan tudatában, milyen örökséget hagyományoz az egyetemes egyházra, hiszen pontosan negyven esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy V. Kelemen újra középpontba állítsa az oltáriszentség tiszteletét, s annak részeként az Úrnapja ünneplését. Azaz a katolicizmus egyik főünnepe gyakorlatilag hazánkban „élt túl”, amíg nagy erővel terjedni nem kezdett a világegyházban.
A körmenet, melynek során a cél Jézus felmutatása a világnak, s a világ hódolata Jézusnak, az idei évben különösen erőteljes szimbolikával bír. A processzió négy, ünnepélyesen feldíszített, a négy égtáj felé forduló oltárnál áll meg, melyeknél a pap az evangéliumból olvas fel részleteket, majd pedig szentségi áldást ad a közösség tagjainak.
– Európában hosszú évtizedek teltek el anélkül, hogy utóbbira valós, közeli veszélyként gondoltak volna a hívek, miközben keresztet vetettek.
Míg a stációkat zöld ágakkal és szentképekkel díszítették, a menet elején a lányok feladata volt, hogy kosaraikból virágszirmokat szórjanak, hogy az Úr ne a puszta földön, hanem méltó, díszes útvonalon haladhasson végig. Sok helyen ma is él a virágszőnyeg készítésének hagyománya, melynek keretében a szirmokból valóságos képek állnak össze, hogy akár néhány, de esetleg több száz méter hosszan azokon haladhasson az oltáriszentségi Jézus. Ezek számos településen már-már identitásformáló büszkeség tárgyai – egyben pedig sokakat vonzó látványosságok.
A világjárvány miatt végül 2021-ben sorra került budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus friss erővel emelte a magyar katolikusok tekintetét az oltáriszentségre. Sokak számára volt életre szóló lelki élmény a NEK egyik kiemelkedő eseménye, a Budapest belvárosán áthaladó, szombat esti eucharisztikus körmenet, melyen a hívek százezres nagyságrendben vettek részt. A cél akkor is az volt, ami ezen a hétvégén is:
A kongresszus után most kerül sor az első úrnapjára, amely a felfrissült magyar egyház számára a hitbéli lendület megújítását is jelentheti.
Úrnapja ugyanis arra is hív, hogy a katolikus hívek a főünnep elmúltával se feledkezzenek el az eucharisztiáról: képezze életük szerves részét a rendszeresen végzett szentségimádás és járuljanak gyakran szentáldozáshoz.
Idén ráadásul ismét világméretű szentségimádásba lehet bekapcsolódni. Az eucharisztikus kongresszusra történő felkészülés évei alatt vált hagyománnyá, hogy a magyar szervezők a teljes katolikus egyházat arra hívták: az ünnepet megelőző estén minél több templomban helyezzék ki az oltáriszentséget, amely előtt a közösség együtt borulhat térdre imádkozni, így pedig az egyház egyetemes volta mintegy kézzelfoghatóvá válik. Bár a NEK már mögöttünk van, a hagyomány tovább él, így szombaton este az eucharisztikus Jézus újra előttünk lehet: az alkalomra írt imádság által a szervezők különösen is kérik, hogy fohászkodjunk a háború megszűnéséért és a pusztulás megállításáért.
A látványos úrnapi virágszőnyegeiről híres budaörsi plébánia idén is készül a különleges ünnepre. Az egyházközség célja, hogy a pandémia elmúltával ugyanolyan szép és méltó virágszőnyegek borítsák a körmenet útvonalát, mint a világjárvány előtti években.
az idei esztendőtől pedig új családok és hívek is bekapcsolódnak az előkészület munkáiba.
Különleges lesz a körmenet Dunavecsén is, ahol a 10 órakor kezdődő szentmisét követően a település fő utcájára vonulnak a templomban összegyűlt hívek. A zenei szolgálatot itt a Veszprémi Légierő Zenekara látja majd el: az ismert egyházi énekek fúvós kísérettel hangzanak fel.
Íme, a titkok titka!
A katolikusok számára kiemelkedően fontos az oltáriszentség – szeptemberben éppen Budapesten rendezték meg az Eucharisztikus Kongresszust, amely arra hivatott, hogy e szentséget tanulmányozza és ünnepelje –, amely hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos teste. Alapítása az utolsó vacsorán történt, amikor Jézus megtörte a kenyeret és e szavakkal adta tanítványainak: „ez az én testem, mely értetek adatik”. Ígérete szerint, „aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne”. Az évezredek során e mély hit változatlan maradt és rendkívüli felhajtóerővel bírt – és időről időre követték megmagyarázhatatlan, de a hit tartalmát pontosan visszaigazoló jelek, amelyeket összefoglalóan eucharisztikus csodáknak nevezünk. Bővebben is érdekel...
Cikkünk írásához felhasználtuk a Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkeit.
Nyitókép: Pixabay
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.
Petíció indult arra, hogy a Rákóczi szabadságharc egyik fontos dátuma ünnepnappá váljon.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
Egyedül van ebben a Fidesz-értelmiségi szerepben.
A német Freiburg és az angol Aston Villa vívja az Európa-liga fináléját.
